szerző

Jöhet a végső kegyelemdöfés a magyar bankbetétek riválisainak

2017. május 18. 05:54    
nyomtatás
 
Nagy horderejű és jelentős szigorításokat magába foglaló rendeleten dolgoznak az Európai Unióban, amely, ha életbe lép, gyakorlatilag kivégzi a már eddig is "veszélyeztetett fajnak" titulálható hazai pénzpiaci alapokat. Annak jártunk utána, hogy a rendeletnek milyen piaci hatásai lehetnek és hogyan vélekednek a hazai alapkezelők a pénzpiaci alapokat valószínűleg ellehetetlenítő döntésről.

Portfolio Tanácsadó Központ - A jövő lehetőségei itt kezdődnek. Vagyon - profi megoldások

Mi a rendelet célja?


Ahogy múltkori cikkünkben beszámoltunk róla, az uniós szervek célja a pénzpiaci alapokat érintő rendelettel, hogy növeljék az érintett alapok ellenálló képességét és csökkentsék a pénzügyi piacokra gyakorolt kockázatokat. Ezzel azonban olyan szigorú megkötéseket alkalmaznának a pénzpiaci alapokra, amelyek itthon ellehetetleníti egy részük működését.

Olyan oldalról érthető a döntés, hogy a válság és a nagyobb piaci összeomlások idején is tapasztalni lehetett, hogy a befektetők pánikszerűen rohanták meg többek között a befektetési alapokat is, ez pedig sok esetben jelentős likviditási problémákat okozott. Miután a pénzpiaci alapok a vállalatok körében itthon is nagyon kedvelt likviditáskezelő eszközök, egy-egy válság okozta átmeneti piaci likviditáshiány miatt előfordulhat, hogy ezek az alapok nem tudják teljesíteni az azonnali visszaváltásra tett ígéretet. Mivel ez felerősítheti és terjesztheti is a pénzügyi rendszer kockázatait, a rendelet célja, hogy ellenállóbbá tegyék a pénzpiaci alapokat és korlátozzák a továbbterjedés csatornáit.

A cél érdekében azonban olyan szigorú korlátozásokat vezetnének be, sok esetben a tagországi piaci sajátosságokat figyelmen kívül hagyva, ami a hazai pénzpiaci alapoknak gyakorlatilag egy végső lökés lenne a boltbezárás felé.

Utánajártunk, melyek lesznek a legfontosabb változások és ezek mit okozhatnak a hazai pénzpiaci alapok életében. A piaci szereplők megkérdezése mellett Temmel András, a hazai befektetési alapkezelőket tömörítő szervezet, a BAMOSZ főtitkára is segítségünkre volt a rendelet értelmezésében.

Milyen változások jönnek?


Az általánosabb változások közé tartozna, hogy
  • az itthon használatos, BAMOSZ kategóriák szerinti megnevezések esetében új nevekkel kell megbarátkozni: a likviditási és egyéb pénzpiaci kategóriák rövid lejáratú és sztenderd pénzpiaci alapokká alakulnának.
  • Ahhoz, hogy egy alap "pénzpiaci alap" nevet viseljen, előzetes hatósági engedélyt kell beszerezni, a már működő alapoknak is. Temmel András szerint ez a kikötés lényegében a befektetési politika módosításaként fogható fel, az érintett alapoknak az MNB-vel kell majd egyeztetniük erről. Elmondása szerint a rendelet hatályba lépésekor nagyobb "torlódás"előfordulhat az MNB-nél, mivel több pénzpiaci alapot is engedélyeztetni kell, de miután a hatályba lépést követő egy év múlva kell majd alkalmazni a rendeletet, addigra valószínűleg minden érintett alapnak meglesz az engedélye.
  • A rendelet megkülönbözteti a változó nettó eszközértékű, az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű, valamint az alacsony volatilitású nettó eszközértékű pénzpiaci alapokat. Ezek közül itthon a változó nettó eszközértékű alapok a legelterjedtebbek, ezért a továbbiakban elsősorban az ezekre az alapokra vonatkozó változásokat taglaljuk.

A legfontosabb, működést és teljesítményt érintő változások:

1.
A rendelet a napi és heti lejáratú likvid eszközökre vonatkozóan előírja, hogy előbbibe az eszközök minimum 7,5%-át, utóbbiban pedig a minimum 15%-át kell tartani. Ez talán az egyik legerősebb korlátozás, éppen a fentiekben már taglalt likviditási kockázatok mérséklése lehet az ok. A hazai pénzpiaci szereplők szerint rendkívül szigorú előírásról van szó, amelyet akár feltörhető betétekkel (később még lesz róluk szó) is lehetne teljesíteni, de kétségkívül rontaná az ügyfelek hozamát.

Érthető a portfóliómenedzserek aggálya, a likvid eszközökben tartandó, legalább 22,5% a portfólió hozamtermeléséből gyakorlatilag kiesik és akkor még nem beszéltünk arról az esetről, ha ezek közül az eszközök közül néhány mínuszos kamat mellet ketyeg majd a portfóliókban. Temmel szerint ráadásul a problémát ez a korlátozás nem oldja, meg, ha komoly befektetői roham alakulna ki, akkor ez a 22,5%-os likvid arány se sokat számít.

2.
A másik, a magyar pénzpiaci alapok közül sokakat negatívan érintő korlátozási javaslat, hogy az eszközök legfeljebb 10/15%-át lehetne befektetni ugyanazon hitelintézet bankbetéteibe (attól függően, hogy az adott országnak mennyire diverzifikált a bankrendszere, itthon valószínűleg a 15%-os korlát fog élni). Sőt, egy szervezettel szemben a teljes kitettség nem is haladhatja meg a 20%-ot (beleértve a bankbetétek mellett más, a bank által kibocsátott értékpapírt vagy pénzpiaci eszközt is).

A hazai piaci szakemberek aggályosnak tartják ezt a kitételt, több okból is:
  • egyrészről a szabályozás nem veszi figyelembe a helyi viszonyokat, mint például, hogy forintbetétet csak magyar székhelyű banknál lehet érdemben elhelyezni, miközben euróbetét minden EU-s bank kínálatában megtalálható (a rendelet a betéteken belül csak feltörhető betétek tartását engedélyezné).
  • A forintbetéteknél így fennáll az a helyzet, hogy a limit miatt legalább 6-7 banknál kellene elhelyezni a betéteket, és még csak azt sem tehetik meg az alapok, hogy a legjobb ajánlatot adó banknál helyezik el az állományt a diverzifikációs kényszer miatt. Ráadásul árverseny a bankok között még csak ki sem alakulna, éppen az elhelyezési kényszer miatt.
  • A bankok közötti utalások számának növekedése nemcsak nagyobb munkaráfordítást, hanem többletköltséget is jelentene az alapoknak.

Az már elöljáróban is elmondható, hogy a csoporton belüli bankbetétek tartására vonatkozó korlátozások nagy fejfájást okozhatnak, főként a nagyobb szereplőknél, ahol nem ritka, hogy 80-90%-os arányban tartják a saját banki betéteket a portfóliókban (ami egyébként ettől függetlenül is felvet pár kérdést partnerkockázati oldalról). Megnéztük, milyen eszközökből áll össze a kezelt vagyon alapján a legnagyobb öt hazai pénzpiaci alap portfóliója. A legfrissebb, márciusi havi jelentések szerint a vizsgált alapok többségénél 90% feletti bankbetét-aránnyal találkozhatunk, egyedül az Erste alapja tart egy alacsonyabb, nagyjából 40% körüli bankbetét-állományt. A 10%-ot meghaladó részesedések kötelező bemutatása miatt tudni lehet azt is, hogy ezen alapok többsége esetében saját bank által kibocsátott bankbetétekről beszélünk (az OTP alapjánál például a tavalyi éves jelentésből derül ki, hogy az év végi záróállomány szerint az alap eszközeinek több mint 88%-a volt OTP-betétekben. A lenti táblázatban valószínűleg azért nem szerepel ez az OTP-nél, mivel feltehetően egyik bankbetét lejáratból sincs 10%-ot meghaladó részesedésük).

Jöhet a végső kegyelemdöfés a magyar bankbetétek riválisainak


3.
Fontos új elemként jelenik meg a belső hitelminősítési eljárás, ennek keretében az alapoknak maguknak kellene hitelminősítőként fellépni és eldönteni, hogy mely befektetési lehetőségek minősülnek magas minőségűnek és ezáltal befektetésre alkalmasnak. Ezzel szeretnék elkerülni a szabályozók, hogy túlzottan támaszkodjanak az alapok a hitelminősítő intézetek minősítéseire (azért ebben van ellentmondás, mivel azt is írják, hogy egyetlen alaptól sem lehet megtiltani, hogy külső hitelminősítést kérjen vagy finanszírozzon). Ez a kikötés főleg azoknál az alapoknál jelent majd nagy problémát (és valószínűleg ők vannak többségben), amelyek eddig ilyen hitelminősítést nem csináltak.

Egyes banki hátterű alapkezelők kérdésünkre elárulták, hogy náluk ez más néven/formában eddig is működött, így nem okoz különösebb gondot ennek folyamatba építése. A hitelminősítéssel kapcsolatban kérdés továbbá az is, hogy vonatkozik-e majd ez EU-s állampapírokra is, vagy azok kivételt képeznek.

4.
Az alapoknak legalább féléves gyakorisággal stresszteszteket is el kell végezniük, hogy a különféle gazdasági hatások alapra gyakorolt hatásait azonosíthassák. A nagyobb alapok kezelőinek tájékoztatása szerint ugyanakkor ez nem okoz majd sok plusz munkát, mivel stresszteszteket eddig is végeztek, ettől függetlenül vannak olyanok is piacon, akiknél ez jelentős rendszerfejlesztési munkát is jelenthet.

5.
A fentiek mellett további korlátozásokat vezetnének be például a repo/fordított repo ügyletekre, ahol szintén egy 10/15%-os limitet határoznának meg a rendeletet alkotók. Vannak olyan hazai pénzpiaci alapok, amelyek ilyen ügyleteket nem használnak a portfólióban, de lehet tudni a limitnél jóval magasabb arányú repoügyletekről is egy-egy alapnál (a Budapest alapjának éves jelentése szerint például tavaly év végén az eszközök közel 42%-át adták ezek az ügyletek).

6.
A befektetőknek szóló tájékoztatási módosítások között kiemelhető, hogy a rendelet alapján hetente kell majd közölni többek között a portfólió lejárat szerinti bontását, a hitelprofilt, a tíz legnagyobb részesedés adatait, az eszközértéket és a nettó hozamot. Mondhatjuk azt is, hogy az eddig havi rendszerességgel közölt jelentések ezután gyakorlatilag heti rendszerességűvé válnának.

7.
Komolyan venné a rendelet az "ismerd az ügyfelet" elvet, miszerint az alap kezelőjének tudnia kell arról, milyen típusú befektetők tartják a befektetési jegyeket, illetve, hogy egy befektetőnek pontosan mennyi pénze van az alapban, hogy előrelássák, mit okozhat egyszerre több befektető pánikszerű visszaváltása az alapnál.

A pénzpiaci alapok már jó ideje szenvednek


A hazai pénzpiaci alapokkal eddig is mostohán bántak a befektetők, főként az utóbbi évek alacsony hozamkörnyezete miatt jelentős mértékű tőke vándorolt ki. Míg 2015 év elején még 1400 milliárd forint feletti vagyont kezeltek ezek az alapok, ami március végére 890 milliárd forint körülire apadt.

Jöhet a végső kegyelemdöfés a magyar bankbetétek riválisainak


2015 óta gyakorlatilag egy kezünkön meg tudnánk számolni, hányszor volt pozitív a havi nettó értékesítési adat a pénzpiaci alapoknál, minden más hónapban folyamatosan áramlott ki a pénz.

Jöhet a végső kegyelemdöfés a magyar bankbetétek riválisainak


A kezelt vagyon alapján egykor a legnagyobb hazai befektetési alap kategóriának számító pénzpiaci alapokat sorozatban előzték be először a kötvényalapok, majd az abszolút hozamú alapok és most még az ingatlanalapok is "támadnak".

Jöhet a végső kegyelemdöfés a magyar bankbetétek riválisainak



Címlapkép forrása: AFP/Pierre Verdy

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 
X
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Tematikus cikk

A jövő befektetése (x)

A gazdagsághoz még álmodban is pénzt kell keresni. 
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Kötvényportfólió-kezelő
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
Prémium