szerző

Lakossági őrületnek indult, de megéri még ide tenni a pénzünket?

2017. március 17. 05:55    
nyomtatás
 
2010-ben még sikersztoriként robbant be a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) ötlete, 3 vagy 5 éves befektetési időszakot követően részlegesen vagy teljesen megszabadulhattunk a befektetéseken elért hozamot terhelő adóktól. Idén az eho eltörlése miatt azt gondolhatnánk, hogy vesztett vonzerejéből a TBSZ, és az elmúlt 5 év alatti hozamcsökkenés mellett kérdés, hogy megéri-e még ide tenni a pénzünket. Ezt próbáljuk megválaszolni cikkünkben.

A magyar megtakarítási piac aktualitásairól lesz szó a Portfolio április 5-ei Investment, Wealth and Savings (IWS) konferenciáján. Ne maradjon le róla, regisztráljon Ön is!



Portfolio Tanácsadó Központ - A jövő lehetőségei itt kezdődnek. Vagyon - profi megoldások

Mi változott idén a TBSZ adózásában?


A befektetések hozamára vonatkozó 16%-os kamatadót még 2016-ban mérsékelték 15%-ra, idéntől pedig újdonság, hogy a kamatjövedelemre vonatkozó 6%-os ehót eltörölték. Az továbbra sem változott, hogy
  • ha 3 év letelte után nyúlunk hozzá a befektetéshez, akkor 10% kamatadót kell fizetni,
  • az 5 éves időtáv lejárta után pedig kamatadó-mentesen vehetjük fel a megtakarításon elért hozamot.
  • Eddig viszont ha valaki 3 éven belül törte fel a TBSZ-ét, a (16%-os, majd) 15%-os kamatadó mellett a 6%-os ehót is kifizethette, idéntől viszont maximum a 15%-os kamatadó az, amit idő előtti feltörés esetén levonnak a befektetések hozamából.

Az igazi probléma: az alacsony hozamok


Azt gondolhatnánk, hogy az eho eltörlésével csökken a TBSZ vonzereje, mert bár igaz, hogy három éven belüli feltörés esetén már nem 21%-os, hanem csak 15%-os adót kellene megfizetni a befektetések hozamára, a maximálisan megspórolható adó kisebb összegű.

Az adózásánál egy sokkal nagyobb probléma is van, amivel a TBSZ-konstrukciónak szembe kell néznie, és ez a már évek óta fennálló alacsony hozamkörnyezet.


Ha öt évvel ezelőtt, még 2012-ben nyitottunk egy TBSZ-t, nagy valószínűséggel magasabb befektetéseken elérhető hozamokkal találkoztunk, mint most. Ez persze nem magyar sajátosság, mindenesetre itthon az MNB 2012-ben kezdte el a kamatcsökkentési ciklusát, az akkori 7%-ról mostanra 0,9%-ra csökkent az alapkamat. Ennek hatása a bankbetétek csökkenő kamata mellett a rövidebb futamidejű befektetési termékeknél is látványos volt. Példaként ott vannak a pénzpiaci alapok, amelyekkel 2012-ben még átlagosan 5-6%-os éves hozamot is zsebre lehetett tenni, míg tavaly ugyanezek az alapok már csak 0,3% körüli teljesítményt tudtak elérni.

Lakossági őrületnek indult, de megéri még ide tenni a pénzünket?


A nulla körüli hozamkörnyezet a pénzpiaci alapokon kívül más befektetési termékek teljesítményére is kihatással volt, de a példa kedvéért maradjunk a pénzpiaci alapoknál (mivel itt látványos volt a csökkenés), és nézzük meg, hogy mekkora adót tudtunk megspórolni azzal, ha 5 évvel ezelőtt, illetve ha idéntől indítottunk egy TBSZ-t csak pénzpiaci alapokkal. (A számlavezetés költségeitől a szolgáltatók eltérő díjszabása miatt most tekintsük el, de ha valakit érdekel, legutóbb itt írtunk a számladíjakról).

Tegyük fel, hogy 2012-ben és 2017-ben is egymillió forintot helyeztünk el TBSZ-en, amelyet teljes egészében pénzpiaci alapokba, vagy ugyanilyen hozamú egyéb befektetésbe (kivéve az eltérő adózású lakossági állampapír) helyeztük. Annak érdekében, hogy lássuk, mennyire terheli meg a befektetéseken elért hozamot az adófizetés, azt néztük meg, hogy egy 2012-ben és 2017-ben indított TBSZ-szel mennyit tudtunk/tudunk megspórolni az adón más befektetési számlákhoz képest.

Amennyiben kivárjuk az 5 éves befektetési időt, akkor a 2012-ben indított, és 2016 végén lejáró TBSZ-en több mint 122,4 ezer forintnyi kamatunk keletkezik, és miután ez adómentes, teljes egészében fel is vehetjük a számláról. Ehhez képest egy ugyanilyen időtávra, de nem TBSZ-en befektetett pénzpiaci alappal az 5. év végén már csak 95,7 ezer forintot tehetünk zsebre, tehát közel 27 ezer forintot lehetett spórolni TBSZ-szel.

Változik a helyzet, ha 2017-ben, tehát idén indítunk TBSZ-t, mivel a becsült 0,6%-os hozammal kalkulálva TBSZ-en is mindössze 30,3 ezer forintnyi kamatot tehetünk zsebre, más számlán pedig 25,8 ezer forintot, így itt a különbözet még az 5 ezer forintot sem éri el. (A számítás millió forintonként értendő.)

Jól láthatóan tehát az eho eltörlése és az alacsony hozamkörnyezet is hozzájárult ahhoz, hogy az idei TBSZ-szel nemcsak kevesebb kamatot tehetünk zsebre, hanem kisebb az ebből származó adóelőny is.

Lakossági őrületnek indult, de megéri még ide tenni a pénzünket?


Mi lesz a TBSZ-szel?


Azért persze nem kell egyből temetni a TBSZ-t, a nagybankok Portfolio-nak küldött adatai szerint jelenleg közel 190 ezer TBSZ-számlát kezelnek, ezek többsége, közel 91%-a értékpapírszámla (ez az arány az egyes bankok szintjén is visszaköszön). Számosságában a legtöbb TBSZ nem meglepő módon az OTP-nél van, ezt követően a K&H és a CIB kezeli a legtöbb TBSZ-t a megkérdezett bankok közül.

Lakossági őrületnek indult, de megéri még ide tenni a pénzünket?


"A TBSZ számlával elérhető adómegtakarítás továbbra is vonzóvá teszi ezt a konstrukciót, és hiszünk abban, hogy a hosszú távú megtakarítások esetén érdemes magas hozampotenciálú eszközöket, illetve ebből épült portfóliót tartani a TBSZ számlán" - árulta el a TBSZ-szel kapcsolatos véleményét Konkoly Miklós, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója.


A 190 ezer számlához képest tavaly a rendelkezésre álló információink szerint közel 17,7 ezer számla járt le, összesen 127 milliárd forintot meghaladó értékben (ez a jelenleg kezelt mintegy 900 milliárd forintnak 14%-át teszi ki). A lejáró számlák továbbvitelével együtt idén eddig több mint 7700 számlát nyitottak a banki ügyfelek, ezek döntően befektetési számlák voltak, a betéti számlák elsősorban az alacsony hozamok miatt vesztettek népszerűségükből. A tendenciából minden esetre látszik, hogy

folyamatosan csökken a bankoknál lévő TBSZ-ek darabszáma, kevesebb számlát nyitnak újonnan vagy újítanak meg, mint ahány lejár. Ugyanez volt a helyzet 2015-ben is, amikor az 54 ezer lejáró számlának alig harmadát újították meg az ügyfelek. Kérdés, hogy a kamatokra vonatkozó eho eltörlése és az alacsony hozamok kettőse milyen hatást gyakorol majd az idei évi TBSZ-piacra.

Lakossági őrületnek indult, de megéri még ide tenni a pénzünket?


A magyar megtakarítási piac aktualitásairól lesz szó a Portfolio április 5-ei Investment, Wealth and Savings (IWS) konferenciáján. Ne maradjon le róla, regisztráljon Ön is!


Címlapkép forrása: Shutterstock

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 
X
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
Prémium