ING Alapkezelő "Nagy ingadozások mellett alapvetően 2-4%-kal felfelé mozdultak el az amerikai és fejlődő piaci tőzsdeindexek a kedvezőbb amerikai munkaerőpiaci adatok és a jobb kínai inflációs adatok megalapozták a bizalmat. A jelentési szezonban alapvetően jól muzsikáltak a vállalatok, ami ugyancsak segítette a részvénypiacokat. A régiós és európai tőzsdék azonban nem tudtak osztozni az optimizmusban. A görög és perifériás adósságproblémák újabb lendületet vettek. Az európai indexek 1-4%-ot eldobtak értékükből.
A görög dráma közeledik a végső felvonáshoz. Az európai vezetők az európai mentőcsomagot 1000 milliárd eurósra tervezik növelni, bár annak kivitelezési módja még nem teljesen tisztázott. A nyári megállapodással ellentétben a görög kötvénytulajdonosok várhatóan 50%-os leírással kénytelenek szembesülni. A görög adósságráta mértékét már 198%-ra várják 2012-re, így kérdéses lehet, hogy elegendő lesz-e az 50%-os leírás. A görög példa jól mutatja, hogy a megszorítások nyomán visszaeső növekedés rövid távon tovább növeli az adósságrátát. A matematika egzakt tudomány, egy tört értéke mindaddig növekszik, amíg a számláló (adósság) jobban nő a nevezőnél (GDP). Az adósságspirál pedig egyértelműen beindul, ha a nevező csökken, mint a görög esetben.
A görög helyzeten túl azonban sokkal inkább borzolja a kedélyeket egy sokkal nagyobb probléma: Olaszország. Az EFSF európai mentőcsomag tűzereje elegendő lehet a görög, portugál és ír adósságválság megoldására, de nem nyújt megfelelő fedezetet Spanyolország és Olaszország számára. Ezen országok adósságai egyszerűen túl nagyok ahhoz, hogy a többiek átvállalják őket. Berlusconi olasz miniszterelnök lemondott, és választások lesznek Spanyolországban és Görögországban is. Az idő azonban egyre fogy, a spanyol és olasz hozamok az ECB nagyfokú kötvényvásárlásai ellenére újabb csúcsokat döntenek meg, és a 6% feletti 10 éves hozamszintek már finanszírozhatatlan helyzetbe hozzák ezeket az országokat is. A piaci vélekedés szerint az egyedüli megoldást az ECB nagyméretű kötvényvásárlása jelentené, esetleg az IMF bevonásával, mivel az ESFS mérete nem elegendő.
A Lehman Brothers csődje 2008-ban megrengette a világot és a tőzsdéket, a periféria országok csődje még nem következett be technikailag, de ha az ECB álláspontja nem változik, akkor valószínűleg egyre közelebb kerülhetünk ehhez. Miért nem látszódik ez a részvénypiacokon? A jelenség kísértetiesen hasonlít 2008-hoz, amikor a kötvénypiacok (jelzálog, vállalati kötvények) már véreztek, a részvénypiacok még mindig szárnyaltak. Akkor keletkezett az a mondás, hogy a világ tőkepiacai a Titanichoz hasonlítanak. A szalonban még pezsgőznek a részvénypiacok, miközben a jég ütötte lyukon a gépházat már régen elöntötte a víz és lent (kötvénypiacok) már gőzerővel dolgoznak a szivattyúk. A kötvénypiacok már jelenleg is komoly kockázatokat áraznak (perifériák, high grade, high yield), de a részvények még nem mutatnak jelentős megingást.
A jelenséget több dolog magyarázhatja. A részvények jelenleg biztonságosabb befektetéseknek tűnnek, mint egyes perifériák kötvényei, másrészt sokkal nagyobb várható hozamuk (azaz rendkívül olcsók), mint a biztonságos államkötvényeké. A német és USA hozamok 2% körül vannak 3-4%-os infláció mellett. Másrészt a részvényekben található pénzügyi vagyon historikusan alacsonyabb, mint az elmúlt években. Véleményünk szerint, ha az adósságválságot pénznyomtatással kerülik el, akkor a részvények viszonylag jó védelmet nyújthatnak az inflációval szemben. Viszont ha a megszorítások és az azt követő recesszió felé (is) halad a világ akkor a részvénypiacok jelentősen mozdulhatnak lefelé. Hosszabb távon a kedvező szinteken jó lehetőségeket látunk a részvénypiacban. Rövid távon azonban a komolyabb esés sincsen kizárva.
Magyarországon a költségvetési konszolidációnak vannak sikerei, habár többnyire bevételi oldalon. Az összes hitelminősítő negatív kilátásokon tartja az ország hitelminősítését és habár a leminősítés már valószínűleg tükröződik a forint árfolyamában és a kötvényhozamokban, beláthatatlan következményei lesznek egy olyan országra, amely ennyire függ a külföldi finanszírozástól, mint Magyarország. A gyengülő forint inflációs hatásai mellett elviselhetetlen terheket ró a devizahitelesekre, így az MNB a kamatemelés eszközéhez nyúlhat.
A pozíciót tekintve továbbra is semlegesen tartjuk a részvények és kötvények arányát. Folytatjuk az alulsúlyozott magyar kötvénypozíciót a pénzpiac javára, félve a hozamok erőteljes emelkedésétől.. Semleges fejlődő/fejlett piacok jellemzik a modell portfóliót. Noha középtávon a fejlett piaci részvényekben magasabb növekedési potenciált látunk, a rövid távú kilátásokkal kapcsolatban óvatosak vagyunk."
Az eszközallokáció csupán tájékoztató jellegű.
Előző cikk
