A kormány eldöntötte, végérvényessé teszi a nyugdíjjárulékok átcsatornázását, valamint március végéig újfent megnyitja a visszalépés lehetőségét az állami pillérbe. A pénztártagok számára kedvező fejlemény, hogy a kiszerződés megszűnt, bár a hatályos törvények szerint még mindig rosszul járnak a pénztártagok, hiszen 2012-től az összes adó és járulék az államhoz folyik be, miközben csak 75%-os állami nyugdíjra lesznek jogosultak. Egyelőre adós a kormány a részletszabályokkal, véleményünk szerint azonban nagyon sok múlik a magánkasszákon, és azon, hogy kik tudják a működésüket fenntartani. Csak úgy tudnak életben maradni a pénztárak, ha a tagokat mobilizálni tudják, és meggyőzik, hogy havonta önkéntes alapon fizessenek több tízezer forintot a pénztárba.
| A történelem ismétli önmagát | 1/2 következő oldal → |
Az év végi törvénykezési nagyüzem sok port kavart, többek között a nyugdíjpénztárak körül is megmozdult a föld. Az első sokkhatásokból felocsúdva, és a törvények végleges elfogadását és kihirdetését követően érdemes átnézni, hogy mi is történt nyugdíjpénztári oldalon, és hogy mire számíthat az a 100 ezer megmaradó pénztártag, akik finoman szólva is visszás helyzetbe kerültek a nyugdíjpénztári vagyon 2011 eleji államosítása után.. Ezért egy csokorba szedjük, hogy mik a legfontosabb változások, és hogy mindezek alapján mit érdemes tenni a magán-nyugdíjpénztárakban maradó tagoknak.
Több ponton is átírták a szabályozást Már 2010 végén, amikor elsőként megnyitották a nyugdíjpénztár tagok számára a visszalépést, akkor szólt a kormány, hogy 2011 végén újra felül fogja vizsgálni a helyzetet és annak megfelelően dönt a szektor további sorsáról. Azt sejteni lehetett, hogy a magán-nyugdíjpénztártagok lehetetlen helyzete nem tartható fent, a kérdés csak az volt, melyik irányba mozdul el a kormány. A költségvetési források szűkössége erre a kérdésre is választ ad: úgy tűnik, hogy a megmaradó 100 ezer tag újabb ösztökélést kap a visszalépésre. Így aztán egy évvel azután, hogy fenekestől felfordult a nyugdíjrendszerünk, máris új helyzettel találhattuk szembe magunkat.
A kormány gyakorlatilag egy évvel az ominózus kvázi államosítás eldöntése után úgy határozott, hogy felülírja újfent a peremfeltételeket, és megint elérhetővé teszi a pénztártagok számára a választás lehetőségét. A gyűjtésünk szerint sokat változott a helyzet, egyrészt jóval hosszabb idő áll a tagok rendelkezésére, hiszen mostantól három hónap van a kérdés eldöntésére, másrészt az is különbség, hogy ha nem teszünk semmit, akkor a pénztárunknál maradunk. Fontos különbség, hogy miközben korábban a nyugdíjbiztosító kirendeltségein kellett megjelenni a maradás érdekében, most a visszalépéshez elég elmennünk a saját magán-nyugdíjpénztárunkba.
Mi lesz a nyugdíjjal? Amikor 2011 elején megnyílt a visszalépés lehetősége, akkor mindenkinek azt kellett mérlegelnie, hogy milyen nyugdíjra számíthat az államtól, vagy a vegyes rendszerből, és amellett az oldal mellett volt érdemes letenni a voksot, amelyik többet ajánlott. Akkor nem volt valós döntési szituáció, hiszen a matematika gyakorlatilag minden esetben azt sugallta, hogy vissza kell lépni. Ez azért fordulhatott elő, mert a kormány kijelentette, hogy aki a pénztárában marad, az kiszerződik az állami rendszerből. 2011 végéig elismerték volna a jövedelmeit és a szolgálati idejét, viszont 2012 elejétől nem, így a többség elvesztette az állami nyugdíjra való jogosultságát. Ezen felül tovább sújtotta a tagokat, hogy a rendszer nem azonnal lépett életbe: 2010 novembere és 2011 decembere között a munkavállaló által fizetett 10%-os járulékot is átcsatornázták az államhoz, azonban akkor arról volt szó, 2012 elejétől a rend helyreáll, és a járulék a pénztárakhoz fog kerülni.
A pénztáraknál maradó 100 000 tag összességében 230 milliárd forintos vagyonát védte, amikor úgy döntött, hogy kitart a pénztárak mellett, és a súlyos szankciók ellenére is marad a vegyes rendszerben. A tagok többsége hitt abban, hogy a kormány által felállított választási lehetőség nem is volt valós, a tarthatatlan helyzetet pedig jogi úton meg lehet majd támadni
Az Alkotmánybíróság ugyan 2011-ben többször is megtárgyalta a több ponton is megtámadott nyugdíjtörvényeket, azonban egyszer sem tudott dönteni a kérdésben. Ebben (sok egyéb tényező mellett) közrejátszottak az év közben történt módosítások is, a kormány ugyanis az elmúlt egy évben számtalan formában módosította a nyugdíjtörvényt. Először is a munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás átalakult és több egyéb járulékot összevonva szociális hozzájárulási adóvá változott.
Az év utolsó egy hónapjában jött aztán az igazán nagy újítás, a kormány ugyanis bejelentette, hogy a korábbi 14 hónapos járulék-átcsatornázást nem szünteti meg, sőt a rendszert úgy alakítja át, hogy az összes kötelező nyugdíjjárulék az államhoz folyjon be. Ezzel párhuzamosan természetesen a törvényből ki kellett venni a kiszerződést, hiszen a pénztártagok és a visszalépők befizetései teljesen egyformává váltak, a törvény pedig kimondja, hogy a nyugdíjjárulék keletkeztet nyugdíjjogosultságot, vagyis, ha a pénztártagok a jövőben is államhoz fizetik majd a járulékaikat, akkor nekik is kell állami nyugdíjat adni.
Az első hallásra nagyon kedvezőnek hangzó bejelentést véleményünk szerint csak nagyon óvatosan szabad értelmezni. Alapesetben azt gondolhatnánk, hogy aki marad a pénztárában, csak a tagság kezdetétől 2010 novemberéig kapja a vegyes rendszer szerinti nyugdíjat (ráadásul akár kárpótolhatja őket a pénztárban maradt vagyon), viszont azt követően már teljes állami nyugdíjra számíthat. Ezt azonban nem jelenthetjük ki teljes bizonyossággal, hiszen a részletes szabályok még nem ismertek.
Azért is érdemes óvatosnak lenni, mivel a hatályos törvényekben az szerepel, hogy "aki teljes összegű társadalombiztosítási nyugellátásban kíván részesülni, 2012. március 31. napjáig kezdeményezheti tagsági jogviszonyának megszüntetését". Igaz nincs feketén-fehéren leírva, de ebből a mondatból mi azt a következtetést vonjuk le, hogy aki maradni fog, annak csak rész-nyugdíja lehet majd (tehát a kiszerződés burkolt formában fennmarad). A hatályos törvényekben még mindig az szerepel, hogy aki nyugdíjpénztártag, az az állami nyugdíj 75 százalékára lesz jogosult, dacára az új helyzetnek, hogy2012-től az összes nyugdíjra fordítható pénzük az államhoz folyik be. Ez pedig nem más mint a kiszerződésnek egy új fajtája, nem olyan súlyos mint néhány hónappal ezelőtt, azonban éppen elegendő a diszkrimináció fenntartásához.
Az év végi tolongásban nem jutott ezekre a nagyon fontos kérdésekre idő, pedig aki választani szeretne, annak ezekre a kérdésekre is választ kell kapnia. Így aztán hiába a távolinak tűnő, márciusi határidő, nem tudni, mennyi idő lesz végül a felelős döntés meghozatalára, amivel az összes információ rendelkezésre áll majd. A kormány leginkább azzal adós még, hogy megmondja, miként alakítja át az állam által garantált nyugdíjakat az állami rendszer és a vegyes rendszer tagjai esetében. Remélhetőleg a következő egy-két hónapban a kormány beterjeszt olyan törvényeket, amelyek ezt a témakört tisztázzák.
Előző cikk
