Busás haszon ütötte a befektetők markát

1 2 ›

Hamarosan végére érünk a fontosabb alapkategóriák teljesítményének bemutatásának, azonban nem lenne teljes a sor a részvényalapok átvilágítása nélkül. Az elmúlt fél év ezen a részen is sok érdekességet hozott, a részvényindexek alapján komoly nyereségek vagy akár veszteségek is felhalmozódhattak az alapoknál. Fontos már most az elején leszögeznünk, hogy az alapok teljesítménye a mögöttes piacok alakulásától függ, a befektetési politika megköti az alapkezelő kezét, ami az elérhető hozamokra is hatással van. Éppen ezért érdemes egy alap referenciaindexét is megnézni, és ahhoz viszonyítva véleményt mondani.

Az biztos, hogy izgalmas időszakon vagyunk túl, nemcsak a fejlett és feltörekvő piacok, hanem adott régiókon belül is nagy volt a differencia. A gyűjtésünk szerint a magyar és a régiós részvénypiac lemaradó volt, a főbb fejlett és feltörekvő piacok viszont fél év alatt 5-6%-os hozamot is összehozhattak dollárban. Amelyre még néhány százalékpontot rátehetett a forint gyengülése, vagyis akinek a forintban számított hozam számított, az közel kétszámjegyű hozamokat is elérhetett. Természetesen ezek az indexek is egy átlagot mutatnak, a későbbiekben látni fogjuk, hogy melyek voltak azok a piacok, ahol a legnagyobbat lehetett 2014 első felében szakítani.

Annak ellenére, hogy az utóbbi években a részvénypiacokon nagy nyereség üthette a befektetők markát, a hazai lakossági befektetők nem nagyon mozdultak el az eszközosztály irányába. A BAMOSZ adatai szerint két év alatt 25 milliárd forinttal nőtt a vagyon, meredek vagyonnövekedésre 2014 júniusában volt csak példa. Az alapkezelők bizakodók, a statisztikák alapján viszont azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a lakosság először inkább a vegyes alapokon keresztül akar megismerkedni a részvényekkel. Bár a közelmúltban a részvényalapoknál is megemelkedett a tőkebeáramlás, júniusban például az abszolút hozamú alapoknál is szignifikánsan magasabb értékesítési számokat tettek közzé a szolgáltatók.

A részvényalapok nem csoda, hogy nem tudtak nagyobb növekedést felmutatni, a vizsgált időszakban ugyanis a tőkekiáramlás volt jellemző. 2014 májusának végén a kumulált tőkekivonás 35 milliárd forintot ért el, viszont bő egy hónap elég volt, hogy ennek a mínusznak a harmada eltűnjön. Az a grafikonból is látszik, hogy nagyon volatilis a részvényalapok piaca, a befektetők relatíve gyorsan tudnak be- és kivonulni az alapokból. Így akár trendfordulóra is utalhat a május, hiszen a lakossági ügyfelek közül egyre többen figyelhetnek fel a kockázatosabb eszközkategóriára az 1-2%-os betéti kamatok mellett.

Az általunk vizsgált alapkategóriák közül a leginkább széttöredezett a részvényalapok piaca, a legnagyobb 15 alapot tartalmazó listára már 5 milliárd forintos eszközérték mellett fel lehetett kerülni és a piacvezető alap mérete sem haladta meg a 14 milliárd forintot. A hazai részvényalapok száma eléri a 140-et, a 15 legnagyobb a teljes eszközérték 46%-át viszi el, ami azt jelenti, hogy szép számmal vannak 1 milliárd alatti alapok is a szektorban. Az is rögtön észrevehető, hogy elsősorban a nemzetközi részvénypiacokon mozgó alapokat vásárolnak a befektetők, a hazai vagy régiós piacra fókuszáló alapok kevésbé vonzóak. Ez utóbbi például a mögöttes piacok alulteljesítése alapján indokolható is.

India és Törökország volt a nyerő 2014-ben

A részvénypiacok, főleg a feltörekvő piacokon nagyobb elmozdulásokat mutattak rövid távon, ez a részvényalapok visszatekintő hozamaira is sok esetben jótékony hatással volt. Az utóbbi években a magyar piacon is megjelentek az országokra specializált alapok, ezek közül az indiai és a török alapok vitték a prímet 2014 első felében. A gyűjtésünk szerint a helyi részvénypiacok 15-20% közötti mértékben emelkedtek a nagyobb eladói hullámot követően, és mivel a forint is gyengült a devizáikhoz képest, minden további nélkül el lehetett érni 23-30%-os hozamot forintban. Figyeljük viszont meg, hogy többéves időtávon a sorrend azért jelentősen megváltozik.

Az összes alapot hozam-szórás térben ábrázolva megmutatkozik az alapkategória kockázatossága, viszonylag magas szórás mellett el lehetett érni 40%-ot megközelítő hozamokat is, de akár 20%-ot meghaladó veszteséget is. A 129 alap közül 110 hozamot ért el éves szinten, 19-nek viszont nem sikerült tavaly nyár óta magasabb árfolyamot elérnie. A befektetők számára jó hír, hogy legalább 10%-os hozamot éves szinten 79 alap ért el, vagyis az alapok közel kétharmada kétszámjegyű teljesítményre volt képes.

Nem szabad a rövid távú teljesítmények alapján hosszabb távra vonatkozó következtetéseket levonni, a jobb összehasonlíthatóság kedvéért mutatjuk be mi is a 3 éves átlagos hozamokat. Amennyire eltérő alapok élnek meg egymás mellett az alapkategóriában, annyira nagy volt a különbség az eredményekben. Egy amerikai részvényalappal évente 20%-ot is meg lehetett keresni adózás előtt, míg egy orosz alappal 10%-os veszteség is benne volt a pakliban. Ezzel együtt megnőtt a veszteséges alapok aránya is, a hároméves múlttal rendelkező alapok 41%-ának árfolyama alacsonyabban áll, mint 2011 júniusának végén.

A részvénypiacokon elérhető hozamok csak az érem egyik oldalát jelentik, a befektetők szempontjából nagy jelentősége van a kockázatosságnak is. Pontosan ezért jó összehasonlítási alapot adhat a Sharpe-mutató, amely a szórásegységre jutó extrahozam mértékét adja meg. Az RMAX index teljesítményét 56 alap tudta túlszárnyalni három év távlatában, a lista élén főként amerikai részvényalapok találhatók, de felfért az első 10-be ázsiai ingatlanrészvényekbe fektető alap is. Mindezek alapján a fejlett piacokon volt érdemes az utóbbi három évben befektetni, a feltörekvő piaci részvényalapok ezen az időtávon a magasabb szórás miatt nem tudtak olyan vonzó Sharpe-mutatót közzétenni.

• Címkék:
• befektetési alapok,
• öngondoskodás,
• bamosz,
• részvényalap

Ez a cikk folytatódik

• A fordulat jeleit láthatjuk?.
• Itt a teljes lista!.