Szombaton a három utolsó atomerőmű leállításával véget ér az atomenergia-termelés bő hatvanéves korszaka Németországban, miután végleg lekapcsolják az áramellátó hálózatról a bajorországi Isar 2, az alsó-szászországi Emsland és a baden-württembergi Neckarwestheim 2 erőművet.
Franciaország és Kína több együttműködési megállapodást is aláírt az energetika, különösen az atomenergia és a szélenergia területén, Emmanuel Macron francia elnök kínai állami látogatása során - közölte az Elysée-palota a Reuters beszámolója szerint.
Egy új litván javaslat látott napvilágot, amely az orosz atomenergia-ipart szankcionálná, de mentességeket javasol Magyarország számára, és kétéves időszakot hagyna a meglévő szerződések fokozatos megszüntetésére - értesült a Reuters.
A belgiumi lakosok kétharmada támogatja az atomenergia-termelést, a nukleáris erőművek bővítését, továbbá azt is, hogy a kormány növelje a beruházásokat az atomenergiába - írta kedden a The Brussels Times hírportál az Ipsos közvéleménykutató-intézet felmérésére hivatkozva.
A közös gázspórolási rendelet meghosszabbítása mellett arról az európai bizottsági javaslatról is tárgyalnak ma az uniós energiaügyi miniszterek, hogy megtilthatják az EU-ban az orosz cseppfolyósított földgázimportot, pontosabban azt, hogy az oroszok kapacitásokat foglalhassanak az LNG-kikötőkben. Emellett ma az atomenergia megújuló energiás célokhoz viszonyulásáról, pontosabban a nukleáris alapú hidrogénelőállítás figyelembe vételéről is tárgyalnak a miniszterek, igaz a franciák számára fontos engedményt kihúzták a legfrissebb szövegtervezetből. Egyelőre két blokkoló kisebbség feszül egymásnak, mindkét tábor ma reggel külön találkozót is tartott a szakminiszteri ülés előtt.
Az orosz atomiparra az Európai Unió még nem, de az Egyesült Államok már vetett ki szankciókat, amelyek közvetve hatással lehetnek Paks II-re is. A magyar kormány bevallottan is új utakat keres, miután a német Siemens Energy részvétele továbbra is kétséges más korlátozások miatt. Az újratervezés folyamatos az atomerőmű bővítésénél, miközben már új szankciós köröket terveznek Washingtonban és Brüsszelben. Magyarországot egy 3850 milliárd forintos kötelezettség is Pakshoz láncolja, de a Portfolio-nak a Roszatom azt jelezte: kitartanak a beruházás mellett.
Megtalálták a minap eltűntnek nyilvánított, mintegy 2,5 tonnányi természetes urán nagy részét annak a líbiai telephelynek a közelében, amelyen eredetileg volt - erősítette meg a Reuters hírügynökséghez eljuttatott közleményében a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) pénteken.
Hiába alakított koalíciót Franciaroszág az atomenergia-barát uniós tagállamokból, az Európai Unióban várhatóan nem kap zöldbesorolást a nukleáris energia, sőt az atomenergiával előállított hidrogéngázt sem vennék kibocsátásmentes forrásnak. Magyarország mindkét ügyben erős szövetségese Emmanuel Macronnak, de hiába lehet még nagyobb a francia részvétel Paks II. fejlesztésében, Brüsszelben lesöprik a terveket az asztalról.
Az ENSZ atomenergia-felügyeleti szervének ellenőrei megállapították, hogy nagyjából 2,5 tonna természetes urán tűnt el egy líbiai telephelyről, amely nem a kormány ellenőrzése alatt álló területeken van - közölte a Reuters szerint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség az ENSZ-szel.
A felnőtt magyar lakosság 70 százaléka egyetért azzal, hogy ma Magyarországon atomerőmű működik, 62 százaléka pedig támogatja, hogy új atomerőmű blokkok épüljenek Pakson. Ráadásul mindkét álláspont erősödött az ukrajnai háború és a nyomában járó energiaválság hatására – ez derül ki a Társadalomkutató Kft. 2020 és 2023 elején készített kutatásaiból.
Folytatta teheráni tárgyalásait szombaton Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, aki azért érkezett az iráni fővárosba, hogy rávegye az országot az együttműködésre a be nem jelentett helyszíneken talált uránnyomokkal kapcsolatos vizsgálatban.
Az atomenergia terén folytatott együttműködés mélyítéséről állapodott meg Franciaország vezetésével tizenegy európai uniós tagország kedden Stockholmban, az európai energetikai miniszterek találkozójának margóján.
Franciaország keddre tervez találkozót 12 másik európai uniós országgal, amelynek célja, hogy az EU energiapolitikájában az atomenergia mellett érvelő szövetséget hozzanak létre. Az egyik főszereplő Magyarország lehet, amely régen lobbizik az uniós megújuló energiás besorolásoknál a nukleáris erőművek támogatása mellett. Viszont miközben az EU elfordulna a Roszatomtól, a magyar kormány kitart mellettük.
A COVID-19 világjárvány, és az ukrajnai háború számtalan negatív hatása mellett felszínre hozott egy ismert, de eddig meg nem oldott problémát: az európai energiaválságot. A jelenlegi helyzet világossá teszi: mind tagállami- mind uniós szinten határozottan és sürgősen fel kell lépni a kőolaj- és földgázellátásban tapasztalható bizonytalanságokkal szemben. A hatékony megoldás része az atomenergia szerepének növelése kell, hogy legyen az európai energiamixben, mind közép-, mind hosszútávon.
Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének (NAÜ) tisztviselői megérkeztek Teheránba, hogy megoldást találjanak a nukleáris félreértésekre - idézte az iráni félhivatalos Tasnim hírügynökség szerdán az iráni atomenergia-hivatal vezetőjét.
Az Európai Unió országai nem tudták elfogadni a klímadiplomáciáról szóló állásfoglalást, mivel a hétfői tárgyaláson az uniós tisztviselők megosztottak voltak abban, hogy az atomenergiának a zöld átmenetben betöltött szerepe mi legyen. Magyarország lett az atomvita egyik főszereplője Franciaország mellett, de szembekerült Németországgal.
Fordulópont jöhet az energiaellátásban a szél-és a napenergia, valamint az atomenergia növekvő felhasználásával a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerdai jelentése szerint, melyben kiemelik, hogy az említett energiaforrások vezető szerepet kapnak a következő három évben az energiatermelésben.
Tovább bővül minden idők legnagyobb magyar közlekedésipari megrendelése, miután az eddigi 1300 vasúti kocsin felül újabb 50-et rendel az egyiptomi vasúttársaság egy alapvetően magyar konzorciumtól - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
2022 végén és az új év első napjaiban többször is csökkentették a Paksi Atomerőmű termelését az alacsony fogyasztás és a jelentős európai zöldáramtermelés miatt, a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartása érdekében. Bár a technológiai, anyagi és klímavédelmi szempontok látszólag ellene szólnak, mégis megérhette bevonni az erőművet a szabályozásba.