Nagyon érdekes tanulmány jelent meg a Magyar Nemzeti Bank honlapján. A jegybank szakértői a forintárfolyam változásának gazdaságra kifejtett hatását vizsgálják, ami már önmagában is pikáns, hiszen az MNB többnyire szemérmes szokott lenni az árfolyam monetáris politikai szerepét illetően, ezért a hatásokat sem szokták mélyebben értékelni - legalábbis nyilvánosan. A tanulmány azonban eredményeit tekintve még érdekesebb a mai helyzetben, amikor a gazdaságpolitikának látszólag az az Európa-rekord infláció letörése és a recesszióban lévő gazdaság élénkítése között kell választani. Balatoni András és Soós Gábor Dániel elemzése ugyanis arra a következtetésre jut, hogy a megváltozott gazdasági környezetben a forint gyengülésének nincs gazdaságélénkítő hatása (sőt), miközben az infláció erősödésére a korábbiaknál fokozottabban hat. Ez akár üzenetnek is tekinthető a gazdaságpolitika másik ága (a kormányzat) felé, miszerint a forint leértékelése nem segít a gazdaságpolitika egyetlen célján sem. Az alábbiakban a tanulmány szerkesztett változatát közöljük, az eredeti itt (pdf) érthető el.
Folytatódik az összeomlás a lakáshiteleknél, az MNB friss számai szerint májusban 68%-kal kevesebb hitelt vett fel a lakosság, mint tavaly ugyanekkor. A személyi kölcsönöknél 14%-os visszaesést látunk, miközben a forintos betétszerződések összege nagyobbat emelkedett éves összevetésben a lakosság mellett a vállalatoknál is. A vállalatoknál az 1 millió euró érték alatti euró hitelek csökkentek, az 1 millió euró érték feletti euró hitelek pedig valamelyest nőttek egy év alatt.
A Commerzbank pénteken bejelentette, hogy a lengyelországi svájci frank alapú hitelek kezelésével kapcsolatos bírósági ítéletet követően további 342 millió euró céltartalékot képez.
Nem ellentétes az uniós joggal az, hogy a tisztességtelen feltételeket tartalmazó jelzáloghitel-szerződések semmissé nyilvánítása esetén a fogyasztók a bankoktól a havi törlesztőrészletek visszatérítésén felül további összegek megtérítését kérjék, az viszont igen, hogy a bankok hasonló követeléseket érvényesítsenek a fogyasztókkal szemben – közölte ítéletét az Európai Bíróság egy lengyel ügyben. Végső soron a februárban megjelent főtanácsnoki véleménnyel összhangban a nemzeti bíróság hatáskörébe utalta a luxembourgi székhelyű testület annak vizsgálatát, hogy helyt ad-e az ilyen fogyasztói követeléseknek. A lengyel bankok közül az mBank 2,9%-os, a Pekao 1,2%-os, a PKO 2,8%-os mínuszban van a fő üzenetében számukra negatív hír megjelenése után, bár az ítélet pontos pénzügyi következményei még nem világosak. Legutóbb egy magyar ügyben azt mondta ki az Európai Bíróság, hogy ellentétes az uniós joggal, hogy a magyar bírósági gyakorlat érvénytelen szerződéseket igazít ki az adósok számára hátrányos többlet tartalommal.
A vállalati hitelezés szempontjából rendkívül jó tavalyi év után 2023 első negyedévében már meglátszódtak a válság jelei: szinte az összes szektor hitelállományában visszaesést láthattunk, azonban négy kivételes ágazat növekedésének köszönhetően a vállalatok teljes hitelállománya csupán 0,8%-kal csökkent. Szinte minden adatsorban megjelenik a Vodafone felvásárlása, ez ugyanis felfelé húzta javarészt a kommunikációs szektor, de a teljes piac adósságállományát is. A Magyar Nemzeti Bank által közzétett, 2023 első negyedévére vonatkozó statisztikáiból szemezgettünk.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) olyan ítéletet hozott, ami a fogyasztók védelme érdekében foglalt állást, írja a 24.hu. A döntés szerint ellentétes az uniós joggal, hogy a magyar bírósági gyakorlat érvénytelen szerződéseket igazít ki, az adósok számára hátrányos többlet tartalommal.
Utoljára 2008-ban volt olyan turbulencia a nemzetközi bankrendszerben, mint most. Annak ellenére, hogy klasszikus pénzügyi válságról – legalábbis egyelőre – nem beszélhetünk, érdemes megvizsgálni, hogy a magyar gazdaság 2008-ban vagy a jelenlegi válság kitörésekor volt-e ellenállóbb, jobb állapotban ahhoz, hogy minél kisebb sérüléssel vészeljen át globális turbulenciákat. Erről az egy témáról szólt a Portfolio Checklist pénteki adása, melyben vendégünk volt Madár István, lapunk vezető makrogazdasági elemzője.
A válság ellenére virágzik a hitelpiac a magyar vállalkozásoknál: több mint 16 százalékkal nőtt tavaly a magyarországi cégek teljes hitelállománya, ez jóval nagyobb növekedés, mint amilyen 2021-ben volt. Az ágazatok között csak elvétve találni olyat, amelynek csökkent az állománya, több szektor pedig rekordszintű növekedést produkált. A különböző ágazatok hitelállományára vonatkozó, Magyar Nemzeti Bank által közzétett statisztikákból többek között az is kiderül, hogy melyik szektor vette fel múlt évben a legtöbb hitelt, és mely ágazatoknál volt csökkenés.
Alaptalanul keltenek reményeket a devizahitelesekben a Kúria közelmúltbeli ítéletéhez kötődő olyan megnyilatkozások, amelyek szerint a hibás közjegyzői okiratok miatt a nehéz helyzetbe került adósok mentesülhetnek a végrehajtás alól – közölte a Portfolio-val Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) elnöke (képünkön). A Kúria ítélete egyedi esethez kötődik, és az adós számára legjobb esetben is csak átmeneti haladékot adhat, mert az eljárás újraindítható.
A napokban látott napvilágot a Pénzügyminisztérium előterjesztésében a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításának tervezete, amelyet szokatlan módon társadalmi egyeztetésre is felkínált a tárca. Élnék a lehetőséggel.
Az önkéntes pénztárak között talán a legkevésbé ismert pénztártípus az önsegélyező pénztár, pedig számos előnye van, főként azoknak, akik gyermekes szülők. Ez esetben is jár ugyanis a 20%-os állami adójóváírás, ami évente akár 150 ezer forintot is jelenthet. Sőt, aki két évig nem nyúl a pénzhez, plusz 10%-ot is zsebre tehet. Az összeget gyermek születésével, iskolakezdéssel, gyógyszerekkel, munkanélküliségi ellátásokkal, közüzemi díjakkal vagy éppen jelzáloghitel törlesztésével kapcsolatos kiadásokra is fel lehet használni. Alábbi cikkünkben összeszedtük, mit érdemes tudni az önsegélyező pénztárakról.
Krizsa Lajos ügyvéd szerint a Kúria október 24-én kelt egyik ítélete precedensképes lehet a közjegyzőkre és a bíróságokra nézve – írja az Index.
A hazai társadalom(politika) állandósult problémája a szegénység tartóssá válása a jövedelmi viszonyok, a települési infrastruktúra és lakhatási feltételek egyenlőtlenségei folytán. Az ingatlanpiaci és városfejlesztési folyamatok (főként az alacsony státuszúakat kiszorító, a városok fizikai megújításával járó dzsentrifikáció), továbbá a sikertelen közpolitikai beavatkozások miatt a hazai nagyvárosokban is kialakultak hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat tömörítő városrészek, azaz szegregátumok.
Döntött az amerikai bíróság: a Credit Suisse Group nem játszott össze a világ legnagyobb bankjaival a devizák ármanipulálásában 2007 és 2013 között. A svájci pénzintézet így most fellélegezhet, nyugodtabban dolgozhat a szerkezetátalakításon és a korábbi botrányok lezárásán - írja a Reuters.
A lengyel bankgarancia-alap megkezdte az összeomlással fenyegető Getin Noble Bank kötelező szerkezetátalakítását – számol be a hírről a Reuters.
A kkv méretű követelésvásárló cégek számára óriási terhet jelent a kormány által kivetett úgynevezett „extraprofit” adóteher a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) szerint. Bódizs Kornél, a szervezet elnöke kifejtette: a bankadóval is terhelt követeléskezelői üzletágban már csak a hitelmoratórium miatt lecsökkent üzleti tevékenység miatt sem termelődhetett extraprofit.
A példák nagyon ijesztőek lehetnek Pekingben.
A közel-keleti feszültség rontott a kilátásokon.
Erről is szó lesz a májusi Balaton Konferencia 2024-en.
Felülmúlták a fő számok az elemzői várakozásokat.
Erről Csicsmann László egyetemi tanár beszélt a Portfolio Checklistben.
Mi kell az építőipar fellendüléséhez?
Tényleg ennyit számít a magyar makropályában az amerikai elnökválasztás?
