Japán az eddigi leghatározottabb figyelmeztetéssel lépett közelebb a devizapiaci intervencióhoz, mivel a jen a dollárral szemben 34 éve a leggyengébb szintre süllyedt – írja a Bloomberg.
Tegnap kamatdöntő ülést tartott a Fed, az üzeneteket pedig lazának értelmezte a piac, a dollár gyengülni kezdett tegnap este. Ez általában jó a forintnak (erősödött is este), hiszen a kockázati étvágy erősödésére utalhat. Nagy mozgás nincs, de a dollár visszaerősödésével a forint is gyengülni kezdett délután.
Kedd délután már a 396-os szinten is járt a forint az euróval szemben, estére azonban érdemben vissza tudott erősödni a magyar deviza.
Sokakat meglepetésként ér a gyenge hazai fizetőeszköz, különösen annak az időzítése. De mik lehettek most a kiváltó okok és meddig gyengülhet még a forint árfolyama? Az biztos, hogy óriási változás küszöbén áll a magyar fizetőeszköz, ugyanis a legfontosabb támaszt rántják ki alóla: a magas kamatokat.
Múlt hét óta újra nagyobb kilengések jellemzik a forint árfolyamát. Az euró ma a 395-396-os árfolyam környékén között, a forint 1-1,5 egységet gyengült délutánig a közös pénzhez képest. Eközben a lengyel zloty még mindig megállíthatatlannak tűnik. A hazai fizetőeszköz erejét pedig még jobban befolyásolhatja a jegybank és a kormány között újra kiéleződő viszony.
Az elmúlt két évben világszerte fokozódtak a geopolitikai feszültségek, amelyek töredezetté tették a globális kereskedelmet is. Ez az időszak rávilágított a gazdasági szempontból egymástól való kölcsönös függés sebezhetőségére: az ellátási láncok zavaraitól, a költségek emelkedésén át a nyersanyaghiány mindennapi problémává válásáig. Azon túl, hogy ezek a kihívások próbára tették az országok közötti kereskedelmi kapcsolatokat, felgyorsították a deglobalizáció felé mutató trendet is, átalakítva a globális kereskedelem dinamikáját - írja a Portfolio-nak küldött friss elemzésében az iBanFirst, a vállalatok számára nyújtott deviza- és nemzetközi fizetési szolgáltatások egyik vezető szolgáltatója.
Közel egy éve nem volt olyan gyenge a forint, mint most. Ezért érdemes áttekinteni, hogy milyen külső és belső tényezők mozgatják az árfolyamot. A következő időszakban kulcsfontosságúak lesznek a kormányzati gazdaságpolitikai lépések, a jegybanki kamatpolitikája, illetve a jegybank és a kormány közötti, valamint a kormány és az EU intézményei közötti kapcsolat minősége.
Az idei év is bővelkedik jó tőkepiaci sztorikban, csúcsokat döntöttek a világ vezető részvényindexei, elszállt a bitcoin árfolyama, úgy megnőtt a kakaó ára, hogy már a gyártók kevesebbet raknak belőle az édességekbe, és még sorolhatnánk. Közben azért a gyengébbik oldalon is történtek események, a kínai piac ugyan életjeleket mutat, a helyi részvénypiacok szenvedése továbbra sem ért véget, és a dollárral szemben jellemzően a világ vezető devizái, valamint a forint is komlyabb mértékben gyengült. Megnéztük, mi mozgatta idén a tőzsdéket, és mely eszközök eddig az idei év legnagyobb nyertesei és vesztesei.
Az amerikai jegybank közzétette kamatdöntéséről szóló közleményét, amelyből kiderült, hogy a Fed nem változtatott az irányadó kamaton. Jerome Powell elnök a sajtótájékoztatón sokáig látványosan kerülte a konkrét üzeneteket, az esemény egyik pontján aztán váratlanul kijelentette: márciusban még nem tervez kamatvágást a jegybank. Ez felébresztette a befektetőket is: a dollár erősödni kezdett, a piacok tovább estek. Szintén a mai esemény fontos tanulsága, hogy a jegybank már konkrétan arról beszél: az erős reálgazdaság nem probléma, a növekedés jelentős lassulása nélkül is elérhető az inflációs cél, a munkanélküliségnek nem kell emelkednie ehhez. Mindezt látva meglepő, hogy a kamatvágást mégis vonakodva látszik meglépni a Fed.
Változatlanul hagyta az irányadó kamatot az Európai Központi Bank, és kifejezetten üres volt a közlemény tartalmilag. Christine Lagarde a sajtótájékoztatón elmondta, hogy kamatemelésről korai lenne beszélni, nem is volt ma téma. A jegybank ülésről-ülésre dönt, és értékeli a beérkező adatokat. Az inflációs kockázatok közül elsősorban a bérek alakulására figyel, de egyelőre ezek az adatok is kedvezően alakulnak. Lagarde nem zárta ki egyértelműen, hogy áprilisban jöhet az első kamatvágás, és összességében inkább laza hangnemben telt a mai esemény a nagyon kevés konkrétum ellenére.
A rubel a jegybanki támogatás és az újévi ünnepek utáni exportőri eladások hatására erősödik – írja a Reuters.
Az ünnepnapok környékén jellemző nyugalom honol a forintpiacon. A ma reggeli, 382-es szint körüli euró jegyzésárak nem térnek el az egész héten látottaktól, napközben gyakorlatilag minimális mozgás volt csak az árfolyamban. Délután enyhe gyengülés indult meg, este azonban visszakapaszkodott a forint.
Ma már egy fokkal élénkebb kereskedés lehet a forint piacán azok után, hogy az elmúlt két napban a karácsonyi ünnepek miatt jószerével csak a keleti tőkepiacokon lehetett kereskedni a hazai fizetőeszközzel. Nagy forgalomra azért így sem számíthatunk, az év utolsó napjain hagyományosan alacsony likviditás jellemzi a devizapiacot. A hírcsendes környezetben az alacsony forgalom miatt könnyebben tud elmozdulni a forint, valószínűleg ezért gyengült kicsit az árfolyam.
A 2023-as év első fele inkább trend nélküli volt a devizapiacokon, a második félév azonban igazi dollár “bika piacot” hozott egészen novemberig. A piac most arra számít, hogy gyengülni fog a dollár jövőre, de mi lesz, ha az EKB is hamar kamatvágásba kezd? Nagyon úgy tűnik, hogy a következő hónapok gyengébb dollár árfolyamot hozhatnak, mint amit jelenleg vár a piac. Középtávon azonban sok kockázat alulreprezentált, ami a dollár erősödését segítheti.
A forintárfolyamot leginkább az MNB-döntése mozgathatja majd a hét első felében, bár a magyar jegybank nagyjából világos pályát jelölt ki, az elemzők sem számítanak meglepetésre. A múlt hétvégi gyengülés végül folytatódott hétfőn is, napközben október végi szintig is zuhant az euróhoz képest.
Váratlan lépésként a nagy állami tulajdonú kínai bankok a héten aktívan vásárolták a jüant, ami bennfentes források szerint hozzájárult a kínai deviza gyors felemelkedéséhez a gyengülő amerikai dollárral szemben. Ezek a bankok, amelyek hagyományosan dolláreladók, hogy ellensúlyozni tudták a normál esetben a jüan csökkenését kiváltó piaci hatásokat. Az érintett piaci, de állami irányítású bankok a héten folytatták a jüanvásárlást, még akkor is, amikor a deviza az elmúlt héten 2%-ot erősödött, és elérte a 7,13-as árfolyamot a dollárral szemben, ami közel négy hónapja a legmagasabb árfolyam – számolt be a Reuters.
Különösen nagy értékű vesztegetés elfogadásával vádolják.
Informatikai berendezéseket, telefonokat foglaltak le.
Hamarosan szavaz a Szenátus a segélycsomagról.
Óriási lehet az adatközpontok energiaigénye.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
