Magyarország csatlakozott azon országok klubjához, amelyekben a következőkben épülő nagyobb naperőművek már a piaci referenciaárnál olcsóbban termelhetik a villamos energiát. A magyar megújuló energia aukciós (Metár) rendszer így két lépésben elérte a mértékadó német, illetve közép-európai árszintet, azonban nálunk jóval gyorsabb volt a tanulási folyamat: míg a kötelező átvételi rendszer még 100 eurós árat garantált minden, naperőműben megtermelt áram megawattórájáért, addig az 1. Metár-tender ezt 70, a 2. kiírás pedig 50 euróra szorította le.
Fél évvel az eredeti határidő után Németország is benyújtotta a 2030-ig szóló energia- és klímapolitikai terveit az Európai Bizottságnak. A meglehetősen ambiciózus tervet, illetve megvalósíthatóságát több oldalról is kritikák érték, melyek szerint a megújulók - különösen a szélenergia - terjedésének elősegítése érdekében további lépéseket kell tennie az országnak. A több szempontból példaértékűnek tartott német energiaátmenet a 2020-ra kitűzött célok egy részét sem hozza, de közben Berlin több, a klímaügy szempontjából fontos döntést hozott, a méretes gazdaságélénkítő csomag nagy részét a klímacélok elérésére különítette el, nemzeti hidrogén stratégiát hirdetett, és elvetett pár, a nap- és szélenergia telepítését lassító akadályt.
Idén szeptemberre készülhet el az új Nemzeti Energiastratégia, idén megtartják az első pilot metár-tendert, és a társasági adórendszer finomhangolását is tervezi a kormány a vállalkozások energetikai korszerűsítéseit, illetve azt a célt támogatandó, miszerint a kedvezmény igénybevétele az EU-szabályozással jobban összhangban legyen - Dr. Kaderják Péter, az ITM energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára a Portfolio Clean Energy & Disruptive Trends Summit 2019 című konferenciáján.
A tiszta megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság növelése helyett inkább a hatalmas hagyományos, szenes és nukleáris energiaprojekteket támogatják a visegrádi országok döntéshozói. Olykor szándékosan blokkolják a megújuló energiaforrások terjedését - írja Ámon Ada, a berlini E3G környezetvédelmi szervezet főmunkatársa.
Kaderják Péter felelhet államtitkárként az energetika szakterületéért a negyedik Orbán-kormányban - derült ki Palkovics László, az újonnan létrehozott innovációs és technológiai minisztérium leendő vezetőjének mai országgyűlési meghallgatásán. A szakember, aki 2000-től 2003-ig a magyar energiahivatal vezetője volt, kulcsszerepet játszott az első Orbán-kormány energiapolitikájának kidolgozásában, később több megszólalásában kritikusan szólt a rezsicsökkentésről.
Döntő szerepet kaphat a klíma- és energiapolitika a német koalíciós tárgyalásokon, miután Angela Merkel konzervatívjainak a parlamenti kormányzó többség megtartása érdekében a liberálisokkal és a zöldekkel kell megállapodnia a kormányalakításról. A negyedik ciklusát kezdő kancellár nem számíthat könnyű tárgyalásokra, ugyanis a mindkét párt karakteres, és meglehetősen eltérő tervekkel rendelkezik a legfontosabb klíma- és energiapolitikai kérdésekben - így például a Párizsi Klímaegyezmény megvalósításának eszközeit vagy a dízeltechnológia jövőjét illetően. Míg Merkel a klímapolitika európai bajnoka szerepet szánta Németországnak, korántsem biztos, hogy az új kormány valóban ezt a koncepciót folytatja majd.
Donald Trump amerikai elnök azt állította egy szerda esti tévéinterjúban: Vlagyimir Putyin orosz államfő nagyon nem nézi jó szemmel az amerikai szénbányák újraindítását, illetve a gázkitermelés felpörgetését, ezzel ugyanis az amerikai energiaipar nagy konkurensévé válik az orosznak. Trump emellett azt is elmondta, hogy szerinte Putyin inkább a demokrata párti Hillary Clintont szerette volna az Egyesült Államok elnökeként látni a tavalyi választás után.
Magyarország előrehaladást ért el energiapolitikai intézkedések bevezetésével bizonyos szektorokban a legutóbbi, 2011-es vizsgálat óta - állapítja meg a Nemzetközi Energiaügynökség csütörtökön Budapesten bemutatott jelentése. A dokumentum szerint több, az előző jelentésben megfogalmazott kulcsfontosságú ajánlás került végrehajtásra - különösen az energiabiztonság és az ellátás rugalmasságának javítására, illetve az új paksi blokkok szerepének tisztázására vonatkozó javaslatok. Ezzel együtt a szervezet figyelmeztet: bizonyos energiapolitikai intézkedések hosszabb távon kockázatot jelenthetnek az energiaszektorra. Az IEA számos területen lát további teendőket, így szerinte a kormánynak meg kellene szüntetnie a hatósági árszabályozást; magasabb megújuló energia célszámokat kellene kitűznie, a biomassza helyett más megújuló energiaforrásokra fókuszálva; konkrét akciótervekre kellene fordítania a Nemzeti Energiastratégia prioritásait; valamint biztosítania kellene a Paksi Atomerőmű bővítése EU-elveknek megfelelő gördülékeny végrehajtását
Jelentős terhet róna a tagállamokra a 2030-as európai energiahatékonysági cél 3 százalékos emelése, ezért Magyarország azt nem támogatja - mondta Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár az Energia Tanács informális találkozóján a máltai Vallettában, 2017. május 18-án. Nagy kihívást jelent a tagállamoknak az irányelv-tervezet másik rendelkezése is, ami legalább évi 1,5 százalékos energiahatékonyság-növelést írna elő a végső felhasználóknál - hívta fel a figyelmet Aradszki András. A közösségi célok eléréséhez szerinte a tagállamok számára nélkülözhetetlen a további pénzügyi támogatások megléte.
A német kancellár szerint még nyitott kérdés, hogy sikerül-e a jövő heti uniós csúcson megállapodásra jutni az EU 2030-ig szóló éghajlatvédelmi és energiapolitikai célkitűzéseiről.
Az Európai Unió érdekelt az energetikai együttműködésben Oroszországgal, de át kell gondolnia hosszabb távú energiapolitikáját, ha Moszkva folytatja az alapvető jogok megsértését - mondta a német kancellár hétfőn Berlinben a finn miniszterelnökkel tartott megbeszélése után.
Azonnali és drasztikus beavatkozásokat sürgetnek Európa legnagyobb energiavállalatainak vezetői. A közel egy tucat tagot számláló csoportosulás szerint az elmúlt időszakban az EU mindhárom alapvető energiapolitikai célkitűzése sérült, tehát magasabbak lettek az árak, romlott az ellátásbiztonság, és növekedett a CO2-kibocsátás. A legnagyobbakat tömörítő Magritte Csoport 9 pontos tervezetet intézett az Európai Tanácshoz.
A kormány elmúlt időszakban kiemelt témává tette az energiaellátás témakörét, így a korábbi, egyszerű "gázár-kérdésen" túlmenően további témák is a kampány témájává nőtték ki magukat. Persze a rezsicsökkentés értelmezhető a gázár-kérdés kiterjesztésének is, de már szó van nonprofit (tehát visszaállamosított) energiaellátásról és atomenergiáról is. Kigyűjtöttük, hogy melyik párt milyen energetikai elvekkel indul neki az áprilisi választásoknak.
Új korcsoportot alkotnak a "szuperszázasok".
Az autópálya-koncessziót, a lex CEU-t és a menekültügyi szabályokat is támadják.
Ettől még élesebb lehet a harc az igénylők között.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.