Szépen indult az év a kötvényekbe, részvényekbe, pénzpiaci eszközökbe egyszerre fektető vegyes alapoknál, aztán jött a Covid-krízis és az ügyfelek is elkezdték menekíteni a pénzt: mindössze egy hónap alatt 45 milliárd forint hagyta ott a szektort. Eddig úgy tűnik, a tavalyi hozamdömpinget sem sikerült folytatni idén: alig van olyan vegyes alap, amely pluszban van, sőt, néhány esetben 10% fölötti mínuszt is lehet látni.
Százmilliárdok menekülnek a magyar ingatlanalapokból annak ellenére, hogy az alapkategóriát szinte meg sem érintette a koronavírus-válság. A befektetők főleg az alapokra szabott likviditási korlátozás miatt aggódnak, pedig a legtöbb ingatlanalap még mindig jobban hoz az állampapíroknál is, sőt, olyan portfólió is akad, mellyel 10% fölött is lehetett keresni egy év alatt.
Egyre többet költünk utazásra és szórakozásra, az éttermekben, kávézókban és bárokban pedig júniusban már csaknem annyit fizettünk bankkártyával, mint a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések előtt – derült ki az Erste Bank kártyaforgalmi adataiból.
Leolvadtak a tőzsdék összeomlása miatt a magyar részvényalapok tavasszal, de ez a befektetőket nem riasztotta el, sőt, régóta nem látott összegeket tettek az ügyfelek ebbe a kifejezetten kockázatos eszközosztályba, miközben épphogy elkezdett elmerülni a világ a koronavírus miatt kialakult gazdasági válságban. Egyelőre kifizetődőnek tűnik a merész stratégia, de fontos megjegyezni, hogy bár a részvényalapok visszapattantak a márciusi mélypontról, az év eleje óta a portfóliók jelentős többsége, mintegy 85%-a még mindig mínuszban van.
A júniusi számok optimizmusra adnak okot, elindulhattunk felfelé a V betű második szárán. Vállalati csődhullámot egyelőre semmiképpen sem tapasztalnak – mondta Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség nemrég megválasztott elnöke az Indexnek.
A címünkben szereplő, sokakban felmerülő kérdés szebben megfogalmazva így szól: mely bankok képesek elérni a legmagasabb bevételi marzsot, illetve mely hitelintézetek rendelkeznek a legtöbb tartalékkal a hatékonyság javítására Magyarországon? Méret, profit és hatékonyság szempontjából állítottuk sorrendbe a kilenc hazai nagybankot 2019-es konszolidált beszámolóik alapján, 10 ábrán mutatjuk most be mindezt.
Július van és a koronavírus-járvány még mindig tombol a világban; miközben Európában úgy tűnik, nagyjából sikerült megfékezni a vészt, az Egyesült Államokban rekordszámú, 30 ezer fertőzöttet diagnosztizálnak naponta. A magyar befektetési alapokat kezelő portfóliómenedzserek véleménye egyelőre megosztott azzal kapcsolatosan, hogy mi lesz a járvány kimenetele, illetve ennek hatása a piacokra, ezért a legtöbb szakértő most óvatosan kivár.
A Covid-krízis közepe óta komoly emelkedést láthattunk a világ tőzsdéin, ennek köszönhetően pedig a magyar befektetési alapok is elkezdtek magukra találni. Voltak olyan alapok, amelyek 30-40%-os visszapattanásokat produkáltak az idei mélypontjukról. Sajnos nem minden alap talált magára azok közül, amelyek a Covid-krízis alatt nagyobb ütést szenvedtek el.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kezdeményezett klímaügyi egyeztetés-sorozat újabb állomásán Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár a magyarországi bankszektor vezetőivel egyeztetett a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia konszenzusos megalkotása érdekében ma - közölte az ITM.
Április közepe óta 45 százalékot emelkedett az OTP árfolyama, ekkora rali után adódik a kérdés, olcsó vagy drága az OTP részvénye, adni vagy venni kell a bankrészvényt? A kérdést nem kellene túlbonyolítani, Csányi Sándor május közepén arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány előtti 15 ezer forintos OTP-árfolyam egyáltalán nem volt túlzó, és nincs kétsége abban, hogy az az ár vissza fog térni, szóval a bankvezér szavai alapján van még tere az emelkedésnek. Most megnéztük, mit gondolnak az elemzők az OTP-részvényről, olcsó vagy drága a fontosabb árazási mutatók alapján.
Számos országban lassul a koronavírus terjedése, a gazdaságok újranyitnak, a tőzsdék pedig emelkednek. A magyar befektetési alapokat kezelő profi befektetők a jó hangulat ellenére óvatosságra intenek: számos kockázat lebeg még a levegőben, ilyen a koronavírus második hulláma, a kínai-amerikai kereskedelmi háború vagy a gyenge vállalati és makrogazdasági adatok, melyek elbátortalaníthatják a befektetőket. Jó hír viszont, hogy alapvetően a portfóliómenedzserek is inkább optimisták, de arról megoszlanak a vélemények, hogy tartós lesz-e a most tapasztalható tőzsdei emelkedés.
Közzétették 2019-es beszámolóikat a hazai befektetési szolgáltatók, amiből kiderült, hogy a szektor legnagyobb hazai cégeinek összesített bevétele és operatív eredménye is új csúcsra emelkedett, és együttes profitjuk is megközelítette az eddigi rekordot, amely 2008-ban született. A beszámolókból az is kiderült, hogy hogyan látják a szolgáltatók a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetet, mint ahogy az már az idei első negyedéves szektorszintű adatokból is kiderült, a tőzsdei turbulencia nagyon jót tett a brókercégeknek, a számlanyitások megugrottak, a forgalom felpörgött, a bevételek megugrottak.
Sokan számítottak már fordulatra az évtizedes globális bull-piaci trendben, de azt hiszem ilyen jellegű válságra senki sem számított, de minden krízishelyzet egyben ragyogó lehetőség is. A statisztikák szerint idén megnőtt az érdeklődés a tőzsdei kereskedés iránt, nőtt a hazai számlanyitások száma, meredeken emelkedett a tőzsdei forgalom, a hazai befektetési szolgáltatók pedig rekorderedményt értek el az első negyedévben. Végh Richárddal, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatójával és Cselovszki Róberttel, az Erste Befektetési Zrt. elnökével beszélgettünk a tőzsdei korrekcióról, az ügyfelek reakcióiról, a tőzsdei kereskedési rendszer év eleji leállásairól, a home office jövőjéről, és arról a világról, ami a válság után vár ránk.
Tisztújító testületi ülést tartott ma a Magyar Bankszövetség, amelyen Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját választották meg elnöknek. Az eddigi elnök, Becsei András alelnökként folytatja a munkát. Az ülésre Varga Mihály pénzügyminiszter videóüzenetet küldött.
Hazai nagybankok tapasztalatai szerint továbbra is élénk a kereslet a babaváró hitel iránt, amelynek igénybevételét a jogszabályok az elmúlt hetekben tovább könnyítették. Fontos változás például, hogy míg korábban a gyermek születése akkor jelentette a babaváró kölcsön teljes futamidőre szóló kamatmentességét, ha a gyermek a hiteligénylés után született meg, a módosítások szerint most már utólag (a veszélyhelyzet lejártát követő 60. napig) is be lehet adni az igénylést, ha a baba a veszélyhelyzetben, illetve az azt követő 30 napon belül érkezik.
A globális koronavírus-járvány miatt idén februárban évtizedek óta nem látott tőzsdei zuhanás következett, amiből rég nem látott felpattanással tértek magukhoz a tőzsdék. A piaci turbulenciák alaposan megmozgatták a hazai befektetési szolgáltatók ügyfeleit is, ebből pedig a szolgáltatók is profitáltak, a szektor bevétele és profitja is új csúcsra emelkedett az idei első negyedévben.
A magyar OTP-t, az osztrák Erstét és a lengyel PKO-t is a lehetséges vevők között tartották számon korábban a lengyel mBank 70%-os részesedésére, a német Commerzbank azonban most úgy döntött, a gyenge piaci feltételek mellett mégsem adja el lengyel leánybankját.
Érdekes ábrát vetített ki Harmati László vezérigazgató-helyettes az Erste Bank mai első negyedéves online sajtótájékoztatóján. Az ábráról a bank kártyaforgalmi adatai alapján kiderült, mire mennyivel költ többet vagy kevesebbet a lakosság a járvány első heteiben a járvány előtti hetekhez képest.
Így alakultak a pontos számok.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Mire lesz elég az a 61 milliárd dollár?
10 ezer négyzetméteren.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
