A versenyszférában a cégvezetők átlagosan 3-3,2 százalékkal tervezik növelni 2016-ban a bruttó béreket - állapította meg a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI ) legutóbbi, októberi vállalati konjunktúra felmérése alapján. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi szintet elérő, illetve ezt némileg meghaladó átlagos bérnövekedés várható 2016-ban.
A kelet-nyugati megosztottság helyett délnyugat-északkelet választóvonal rajzolódik ki Magyarországon, amennyiben a járási szintű fejlettséget vizsgáljuk. A GVI által készített Járási Fejlettségi Mutató alapján úgy tűnik, a területi megosztottság inkább nőtt, mint csökkent az utóbbi években.
A harmadik negyedévben tovább tudott javulni az üzleti bizalom Magyarországon - derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének felméréséből. A cégek kapacitás- és létszámtervei szerint a konjunktúra csúcson van a magyar gazdaságban.
Enyhe negatív változás következett be a hazai cégek üzleti klímájában. A GVI Negyedéves Konjunktúramutatója ugyanis 24 pontról 21 pontra csökkent a második negyedévben. A júliusi felmérés részletes adatai szerint inkább a magyar vállalkozások várakozásai romlottak.
A legtöbb hetedikes tanuló már foglalkozott a továbbtanulás kérdésével, leginkább szüleivel való beszélgetések során. A továbbtanulási döntésekben pont ez, vagyis a szülői tanácsok és a szülők képzettségi szintje, foglalkozása a legmeghatározóbb tényező. Az önállóbb és kreatívabb tanulók terveznek hosszabb továbbtanulási időszakot és választanak szellemi vagy kreatív foglalkozást. A szakmunkás, segédmunkás szülők szorosabban irányítanák gyerekeik pályaválasztását, akik fogékonyabbak a gépipar, fémipar és a fizikai munkák iránt.
A magyar gimnazisták közül arányaiban kevesen készülnek külföldi alapképzésre, azonban számuk növekvő tendenciát mutat az elmúlt években - állapítja meg az MKIK GVI továbbtanulási szándékokat vizsgáló kutatása. A tanulmány eredményei emellett arra utalnak, hogy Magyarországon a társadalmi egyenlőtlenségek az oktatási rendszeren keresztül újratermelődnek, ugyanis a magyar iskolarendszer nem igazán képes a családi háttér okozta hátrányok kiegyenlítésére, vagyis a társadalmi mobilitás előmozdítására.
Az áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje javult az előző negyedévben tapasztalthoz képest, a GVI Negyedéves Konjunktúramutatója a januári 19 pontról 24 pontra emelkedett, ami a felmérés kezdete (2010. január) óta a legmagasabb érték.
A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet áprilisi felmérése szerint a KKV Körkép Konjunktúramutatója a januári 16 pontról 23 pontra emelkedett, ami a felmérés kezdete, 2005. január óta mért legmagasabb érték. Ezzel párhuzamosan a Bizonytalansági Mutató értéke is kis mértékben emelkedett, ami a bizonytalanság enyhe növekedésére utal.
Kétséget kizáróan még mindig a diplomások helyzete a legjobb a magyar munkaerőpiacon, amit a kiemelkedően magas foglalkoztatási rátájuk és jövedelmi helyzetük is alátámaszt. A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) legfrissebb elemzése a felsőoktatás és a diplomások foglalkoztatásának tényeit és összefüggéseit vizsgálja meg közelebbről.
2013 végére már 50 ezer olyan diák volt Magyarországon, aki valamilyen vállalatnál tanulószerződéssel gyakorlati képzésben vehetett részt. Ilyen szerződést jellemzően olyan vállalat köt a diákokkal, amely közepes- vagy nagyvállalat, magyar tulajdonban van, az iparban tevékenykedik és a Közép-magyarországi Régióban található. Egyebek mellett ez derült ki az MKIK GVI elemzéséből.
A 2015. januári adatfelvétel tanúsága szerint a hazai kkv-szektorban az előző negyedévben tapasztalt visszaesés után ismét javult az üzleti bizalom szintje. A konjunktúramutató az októberi 9 pontról 16 pontra emelkedett. A bizonytalansági mutató 35 pontos szinten áll, 1 ponttal alulmúlva az októberi értéket; ez a bizonytalanság stagnálására utal. A bizonytalansági mutató értéke azt is jelzi, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a kis és középvállalkozásokat: továbbra is csak a kkv-szektor egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.
Az áprilisi 30 pontról októberre 34 pontra emelkedett Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének konjunktúra mutatója a ma közzétett eredmény szerint. Bár a négy komponensből álló GVI konjunktúra mutató értéke emelkedett, de ezzel együtt a bizonytalansági mutató értéke is emelkedett (50 pontra), ami arra utal, hogy a legutóbbi, áprilisi felvételhez képest kevésbé egyöntetű a pozitív tendenciák megítélése.
Az októberi konjunktúra-felvétel szerint jelentősen romlott az üzleti bizalom szintje a magyar versenyszférában az előző negyedévhez képest, míg a bizonytalanság mértéke változatlan, ami arra utalhat, hogy a hangulatromlás nem általános a vállalkozásoknál - jelenti a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete legfrissebb negyedéves konjunktúra-jelentésében.
Az októberi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai kkv-szektorban az üzleti bizalom szintje jelentősen romlott az előző negyedévben tapasztalthoz képest, ezzel megtört a 2014 év eleje óta tartó folyamatosan javuló tendencia: a KKV Körkép Konjunktúramutatója a júliusi 18 pontról 9 pontra esett vissza - számol be az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet legfrissebb jelentése.
A GVI legújabb tanulmányában a Beszerzési Menedzser Index előrejelző képességét vizsgálta. A BMI előrejelzése az ipari termelési volumen változásának irányára nézve növekedés esetén pontosabban, míg csökkenés esetén kevésbé pontosan jelez előre. A változások mértékét is vizsgálva azonban látható, hogy az ipari termelés három hónappal későbbi értékeinek változásával szignifikáns kapcsolatban van a BMI változása - állapítja meg a tanulmány.
A 2014. júliusi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje tovább javult az előző negyedévben tapasztalthoz képest, így már három egymást követő negyedévben mutatható ki növekvő üzleti bizalom.
A kis- és közepes vállalkozások várakozásai a beruházási aktivitások kivételével kismértékben javultak az elmúlt negyedévben. Az MKIK GVI áprilisi felmérésének eredményei alapján a kkv-k konjunktúraindexe az előző három hónaphoz képest némileg emelkedett. A 2014 januári adatokhoz viszonyítva a Bizonytalansági Index szintén magasabb lett, vagyis a jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően a vélemények különbözősége némileg nőtt a kkv-k körében. Ám ez az adat még mindig viszonylag alacsony szintű az adatfelvétel korábbi eredményeihez képest. Az eredményeket és a várható létszámváltozást figyelembe véve a foglalkoztatottság összességében növekedő, míg a beruházási aktivitás csökkenő tendenciát mutat.
A Növekedési Hitelprogram önmagában nem növeli a beruházási kedvet, hiszen ez a program sem a keresleti oldalról jövő, sem az intézményi környezet bizonytalanságából eredő negatív hatásokat nem tudja orvosolni. Márpedig a cégek irányítói szerint ezek a leginkább gátló tényezők - derül ki a Gazdálkodás- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) felméréséből.
Milyen a magyar szakképzés helyzete, mi olvasható ki a trendekből? Hogyan jellemezhetők a szakiskolákban tanulók, és mi vár rájuk a munkaerőpiacon? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) által készített elemzés, amely az elmúlt 10-15 év szakképzéssel kapcsolatos tényeinek és adatainak áttekintésén alapult.
A kis- és közepes vállalkozások üzleti bizalma kis mértékben, de ismét javult: a konjunktúramutató értéke a januári 9 pontról 10 pontra emelkedett. A GVI Bizonytalansági Index értéke pedig +5 ponttal nőtt az előző negyedévhez képest, ami azt jelenti, hogy a vállalkozások körében a vélemények különbözősége a jelenlegi és várható üzleti helyzetének megítélését illetően fokozódott.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Híreink az ukrajnai orosz invázióról percről percre.
Viták vannak a finanszírozásról.
Erről Csicsmann László egyetemi tanár beszélt a Portfolio Checklistben.
Mi kell az építőipar fellendüléséhez?
Tényleg ennyit számít a magyar makropályában az amerikai elnökválasztás?
