Keretszerződést kötött Magyarország és Lengyelország „likviditáskezelési tevékenység keretében betét- és hitelügyletek megkötésében való együttműködésről” – derül ki az ÁKK honlapján megjelent egymondatos hírből. Egyelőre a piac is értetlenül áll a bejelentés előtt, senki nem tudja, mit is jelenthet ez a gyakorlatban, legfeljebb találgatni lehet.
Három hónap alatt több mint 2500 milliárd forinttal csökkentek a kormány likvid tartalékai az év végén. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy szeptemberben 4,5 milliárd euró értékben bocsátott ki devizakötvényt dollárban és euróban Magyarország, és a hírek szerint abból az összegből még a 2022-es költségvetés tehermentesítésére is szántak. Ebből egyelőre kevés látszik, ha pedig a februári szja-visszautalást levonjuk a mostani tartalékból, akkor nem túlzás kijelenteni, hogy alig lesz tehermentesítés.
Decemberben ismét jelentősen csökkent a jegybanknál elhelyezett kormányzati betétek állománya, mely így 1700 milliárd forinton zárta az évet – derül ki az MNB friss statisztikájából. Az év utolsó hónapjaiban látott pénzszórás eredményeként másfél éve nem volt ilyen kevés a kormányzat likvid tartaléka.
Novemberben közel 1000 milliárd forinttal csökkent a kincstári egységes számla (kesz) állománya – derül ki az MNB hétfő reggel megjelent friss mérlegstatisztikájából. Ezzel két hónap alatt szinte teljesen eltűnt a szeptemberi devizakötvényből származó 1500 milliárd forintnyi forrás.
Jelentősen csökkent a kormány likvid tartaléka decemberben, a jegybanknál vezetett kincstári egységes számlán majdnem 650 milliárd forinttal volt kevesebb pénz, mint november végén – derül ki az MNB pénteki statisztikájából. Azt eddig is tudtuk, hogy a kormány extrém módon költekezett az év végén, a költségvetési hiány elérhette a GDP 9 százalékát, azonban a tartalékok alapján ez csak egy „átlagos” december volt.
Már egy hónapja arról írtunk, hogy korábban sosem látott szintre emelkedett a kormány likviditási tartalékául szolgáló kincstári egységes számla (kesz) egyenlege. Onnan novemberben még további emelkedés jött az eurókötvény-kibocsátásnak köszönhetően, így jelenleg már majdnem 3400 milliárd forint azonnal felhasználható pénze van a kormányzatnak. Hétfőn azonban kiderült, hogy ennek jelentős része már a 2021-es finanszírozást szolgálja majd.
Közel 2900 milliárd forintra emelkedett októberben a kormányzat betéteinek összege az MNB-nél vezetett úgynevezett kincstári egységes számlán (kesz) – derül ki a jegybank pénteken megjelent statisztikájából. Ez új csúcsot jelent 1998 óta, mióta a statisztikai adatbázis elérhető. A jelek szerint a kötvénykibocsátás gyorsabb, mint a hiány növekedése, de az év végén persze még jöhet egy nagyobb költekezés.
Majdnem 100 milliárd forinttal emelkedett a kincstári egységes számla (kesz) egyenlege márciusban, így a kormányzat likvid tartalékául szolgáló összeg 943 milliárd forint volt – derül ki az MNB szerda reggel közölt adataiból. Ez azért is fontos, mert februárban majdnem kétéves mélyponton volt a számla egyenlege, márpedig most a magasabb költségvetési hiány miatt fokozottan szüksége van a pénzre a kormánynak.
Az építőipari automatizáció és digitalizáció két nagy előnnyel jár: az egyik, hogy sokkal gyorsabban végezhetőek el az egyes munkafolyamatok, a másik, hogy sokkal kevesebb minőségi problémája lesz az elkészült lakásnak, irodának, raktárnak, vagy bármilyen ingatlannak. Abban a korszakban vagyunk, amikor beruházások tömkelege indulna el, az építőipari munkaerőhiány azonban sokszor megálljt parancsol ezeknek, vagy ha el is indulnak őrült kapkodás jellemez minden munkafolyamatot a tervezéstől kezdve, a kivitelezésig. Ez sokszor a minőség rovására megy, jó hír viszont, hogy az automatizációval nagy részük elkerülhető lenne. Barócsi Róberttel, a KÉSZ Csoport gyártási és szerelési divíziójának vezetőjével beszélgettünk a legújabb lehetőségekről, amelyek segíthetnek megoldani a minőségbeli és egyéb problémákat az építőiparban.
Egy 2014-ben kibocsátott dollárkötvény lejárata lesz esedékes hétfőn, a 4%-os éves kamatozású papírból december végén még bő félmilliárdos állomány volt a piacon. Az államnak biztos nem okoz majd gondot a pénz előteremtése, hiszen a kincstári egységes számlán ehhez bőségesen rendelkezdésre áll a szükséges forrás. Ezt követően az idén még egy devizalejáratunk lesz, egy hónap múlva az első jüankötvényünket kell visszafizetni.
A kormány egy újabb válságtól félve emelte meg a 2019-es költségvetés tartalékait, azonban két fontos sérülékenységi mutatóban évek óta nem álltunk ilyen rosszul, mint most. A kormányzati tartalékot jelentő kincstári egységes számla egyenlege a válság óta nem volt tartósan a mostaninál alacsonyabb, míg a devizatartalék csökkentésének köszönhetően mostanra épp csak elég a jegybank nemzetközi tartaléka. Amennyiben valóban jönne egy újabb válság, mindkét mutató tekintetében megnyugtató lenne a befektetők számára a javulás, de szerencsére ez az év második felében be is következhet.
Ha csak egy kicsit rosszabbul sikerült volna az év első két-három hónapja a magyar kötvénypiacon, akkor most akár bajban is lehetnénk. Az utóbbi hetekben ugyanis egyre gyakoribb volt, hogy még a hozamok emelkedése mellett sem sikerült értékesíteni a tervezett mennyiséget az aukciókon. Ráadásul a kormány likvid tartalékaként szolgáló kesz-számla egyenlege is alacsony. Időarányosan persze így is jól áll az éves kibocsátás, de ez elsősorban az év elejének köszönhető, illetve az erős lakossági értékesítés is sokat jelentett.
Sokan számítottak arra, hogy a nyár elejére tízéves mélypontjára süllyed a kormány MNB-nél elhelyezett pénze. Az uniós források gyér csordogálása, illetve néhány nagyobb állampapírlejárat ugyanis alaposan próbára teszi az állam likviditását. Májusban azonban meglepetésre felugrott a kincstári egyenleg. Kicsit alaposabban utánanéztünk az okoknak, és könnyen lehet, hogy ennek volt köszönhető az utóbbi hetek hozamemelkedése is a magyar piacon.
Októberben sem emelkedtek érdemben az állam likvid tartalékai, az úgynevezett kincstári egységes számla (kesz) egyenlege 1080,6 milliárd forint volt - közölte a jegybank kedden. Mindez azt jelenti, hogy a komoly előfinanszírozás mellett továbbra sem érkeznek az uniós források, a felpörgetett állampapír-kibocsátás pedig csak arra volt elég, hogy stagnáljon az állomány.
Decemberben 786,1 milliárd forinttal esett vissza a központi kormányzat jegybanknál elhelyezett betéteinek állománya - derül ki az MNB csütörtökön megjelent friss statisztikájából. Utoljára egy évvel korábban volt alacsonyabb a kormányzati tartalékok összege, vagyis az év végén szokás szerint a korábban felhalmozott készpénzállományt építette le a kormányzat, ami a költségvetési hiányon is megmutatkozott.
Magyar cég építheti fel Bukarest egyik legmagasabb épületét. A ONE Herestrãu Park Residence luxuslakásoknak otthont adó ikertornyok monolit vasbeton szerkezeti munkáit a magyar tulajdonú KÉSZ Csoport romániai fióktelepe végzi.
Most zajlik a zöld átállás.
Az Energiaügyi Minisztérium a Brüsszelből bírált állami építési beruházási törvényhez adott ki részletszabályokat.
Amerikai bázisokat is támadtak volna.
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
Egyre gyakoribb a megműveletlen szőlő a legjobb magyar borvidékeken.
