Februárban 8,3%-ra emelkedett az infláció Magyarországon, ennél magasabb áremelkedési ütemre 2007 nyara óta nem volt példa – közölte a KSH szerda reggel. Ráadásul ezzel még biztosan nincs vége a gyorsulásnak, hiszen az orosz-ukrán háború hatásai majd csak most jönnek, akár 10 százalék feletti áremelkedést is hozhatnak.
Folyamatosan írja felül a korábbi inflációs előrejelzéseket az orosz-ukrán háború, az egyébként is megállíthatatlanul erősödő áremelkedési nyomásnak egy újabb csapást jelent a nyersanyagok árának emelkedése és a forint gyengülése. Ma már abszolút reális forgatókönyv az, hogy az év közben valamikor látunk majd 10 százalék feletti inflációt, amire több mint húsz éve nem volt példa. Most már azt is nagyon nehéz megjósolni, mikor tetőzhet az inflációs ráta, de az biztos, hogy az egész éves pálya borulhat, amire könnyen lehet, hogy a jegybanknak is reagálnia kell majd.
Várhatóan a következő napokban is elsősorban az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos aggodalmak uralják majd a piacokat, amíg a felek nem teszik le a fegyvert, addig maradhat a negatív hangulat. Emellett ugyanakkor lesznek fontos adatok és események is, kiemelkedik ezek közül az EKB csütörtöki kamatdöntése.
Csaknem egy éve először esett vissza a foglalkoztatás Magyarországon idén januárban, ami részben a közfoglalkoztatás, részben az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók számának csökkenésével magyarázható. A foglalkoztatás kismértékű csökkenésében szerepet játszik a szezonális hatás, de a koronavírus-járvány elhúzódó globális és hazai hatása, illetve az ehhez kapcsolódó nyersanyag- és alapanyaghiány is kellemetlenül érintheti a gazdaságot.
Komoly meglepetést okozott Virág Barnabás azzal, hogy az infláció további emelkedésére figyelmeztetett, elmondása szerint a februári áremelkedés „meghaladhatja a 8%-ot, de akár a 8,5%-ot is megközelítheti”. Korábban senki nem számított erre, így az elemzők pályáját is átírhatja a bejelentés.
Decemberben nagyon erős hónapot tudott maga mögött a magyar építőipar. A KSH jelentése szerint a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 7,2%-kal nagyobb volt a novemberinél. Ez nagyon kedvező teljesítmény a novemberi 5%-ot meghaladó bővülés után. Az építőipar a negyedik egymást követő hónapban nő havi alapon, és az éves indexek is impozáns bővülésről tanúskodnak. A gazdaság idei várható bővülése a termelés további növekedését segíti, a megrendelések csökkenése és a büdzsé idei kényszerű konszolidációja azonban óvatosságra intenek.
Fontos adatok jelennek meg a héten, például a negyedik negyedéves GDP első becslése, amiből végleges képet kaphatunk arról, pontosan mennyivel növekedett a gazdaság. Emellett az év végi államadósság-ráta is érkezik, ami szintén lényeges lehet. Külföldön elsősorban a Fed szerdán megjelenő jegyzőkönyvére figyelhetnek a befektetők.
Szinte naponta kell átírnunk a 2022-es inflációs pályát, hiszen az adatok folyamatosan kellemetlen meglepetést okoznak. A pénteken közölt januári 7,9%-os áremelkedés után az elemzők is vakarhatták a fejüket, ennek apropóján pedig rögtön meg is kérdeztük őket, mit gondolnak jelenleg. Az eredmény: néhány nap alatt több mint 0,5 százalékponttal emelkedett az év végi várakozások mediánja. Emiatt pedig egyre többen gondolják úgy, hogy a jegybanknak is a gázra kell lépnie és nem fogja tudni 5-5,5%-on lezárni a kamatemeléseket.
Januárban ismét hidegzuhanyként érte az elemzőket, hogy tovább emelkedett az infláció, a 7,9 százalékos érték 2007 nyara óta a legmagasabb volt. A tavaly még átmenetinek tekintett drágulás mostanra szinte minden termékbe begyűrűzött, vagyis nem túlzás azt mondani, hogy az emberek nap, mint nap a bevásárlás során a bővükön érzik a magasabb árakat.
Jelentősen meghaladta az előzetes várakozásokat a januári 7,9%-os infláció, az első elemzői reakciók alapján az eddig gondoltnál nagyobb kamatemelésre lehet szüksége az MNB-nek, hogy megfékezze a drágulást. Vagyis könnyen lehet, hogy a várt 5,5%-nál is magasabban tetőzik majd az irányadó kamat.
Az előzetesen várt 7,45%-kal szemben 7,9% volt az infláció januárban – közölte a KSH péntek reggel. Ezzel 2007 augusztusa óta nem látott szintre emelkedett az áremelkedési ütem Magyarországon.
Sokan már tavaly őszre várták az infláció tetőzését Magyarországon, azonban november után decemberben is 7,4%-os áremelkedést mért a statisztikai hivatal. Most pedig az elemzők szerint elképzelhető, hogy még innen is további emelkedés jött januárban az év eleji átárazások miatt, így talán ez lehet a csúcs. Főleg úgy, hogy februártól már az élelmiszerek árstopja is hatással lesz, ez elkezdheti lefelé szorítani az inflációt.
Tíz év alatt, 2010 és 2020 között 31 százalékkal esett vissza az agrárgazdaságok száma Magyarországon, a gazdaságok koncentrálódtak, átalakult a vetésszerkezet, a növénytermesztés és az állattartás elkülönült - derül ki az Agrárcenzus 2020 végleges eredményeiből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön tett közzé a honlapján elemzésekkel, táblázatokkal.
Az utóbbi időben több cikk is foglalkozott a különböző bérstatisztikai mutatókkal, módszertanokkal. Fontos mutató, érdemes tehát tisztán látni!
A héten is folytatódik a jegybanki kamatdöntések időszaka, Londonban és Frankfurtban ülnek össze a döntéshozók, hogy felvegyék a harcot az évtizedes csúcson lévő inflációval. Közben persze a befektetők fél szemmel az ukrajnai helyzetre figyelnek majd, hiszen a múlt héten már megtapasztalhattuk, milyen ijedséget tud okozni a piacokon a háborús veszély erősödése.
Elérte a lakáspiaci forgalom a járvány előtti szintet 2021 I–III. negyedévében és ezzel együtt tovább folytatódott az országos áremelkedés. A tavalyi évi gyors áremelkedés hatására a III. negyedévben a használt lakások ára 15, az újaké 13%-kal meghaladta az előző év azonos időszaki szintet - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatokat tartalmazó kiadványából.
A nemzetgazdaság bruttó kibocsátásán belül a turizmusra jellemző tevékenységek aránya a 2020. évi előzetes adatok szerint 5,1 százalékra esett vissza, míg a pandémia előtti évben, 2019-ben még 6,4 százalékkal járult hozzá az ágazat a GDP-hez - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi, Turizmus-szatellitszámlák, 2019-2020 című kiadványából.
Viszonylag csendes hét elé nézünk, hiszen egyelőre nem lesz érdemi kamatdöntés, csak Japánban, illetve makroadatokból is szűkös a felhozatal. Az viszont érdekes lehet, hogy a pénteken megjelent vártnál magasabb magyar inflációs adat hogyan áll az Eurostat rangsorában, erre például választ kaphatunk.
Kellemetlen meglepetést okozott, hogy decemberben sem csökkent az infláció a KSH friss statisztikája szerint, a novemberi 7,4 százalékon stagnált az áremelkedési ütem. Mivel éves adatról beszélünk, ezért érdemes kicsit több kitekintést tenni, ráadásul külön pikantériát ad a világjárvány két éve és a kormány árstopja néhány alapvető élelmiszer esetében.
A várakozásokkal ellentétben nem csökkent az infláció decemberben Magyarországon, ráadásul ezért elsősorban az élelmiszerek 8 százalékos drágulása volt felelős. Ez pedig már rávilágíthat annak okára, miért jelentett be a héten hét termék esetében is árstopot a kormány.
Az iraki területen lévő bázison történt csapást nem vállalta magára senki.
Szijjártó Péter telefonon beszélt Andrij Ermakkal.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A legfontosabb vevő Magyarország volt.
Készítheti a parlament az új alkut.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
