Idén nyáron, június és augusztus között 4 millió 659 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma a KSH adatai szerint, ami 40 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában, és meghaladta a koronavírus-válság előtti szintet is.
Az utóbbi időszak mozgalmas napjai után a hónap vége kicsit csendesebb lesz a makroadatok szempontjából. Ezzel együtt érkeznek fontos statisztikák, melyek meghatározhatják például a jegybankok monetáris politikáját, az eurózónában és a tengerentúlon is inflációs mutatókat ismerhetünk meg.
Megtorpant az építőipar júliusban a friss adatok alapján, ami miatt a szektor egyelőre nem tudta elérni a válság előtti termelési szintet.
A napokban közölte a KSH, hogy augusztusban átlagosan 4,9%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon, de ha alaposabban megnézzük a táblázatokat és azt is, amit a Portfolio külön elkért és megkapott a hivataltól, akkor az látszik, hogy nagyon sok termék és szolgáltatás ára bőven 10% feletti ütemben drágult éves alapon a nyári hónapokban. Az alábbiakban a legnagyobb áremelkedést és árcsökkenést produkáló termékek és szolgáltatások palettájáról mutatunk be több tucatot. A kapott kép visszaigazolhatja sokak mindennapi tapasztalatát, miszerint rengeteg termék és szolgáltatás drágult az átlagos inflációnál sokkal nagyobb mértékben a gazdaság újraindulása és felpörgése mellett.
A koronavírus-járvány után tavasszal kezdődött az infláció emelkedése, több mint nyolc év után 5 százalék fölé emelkedett az áremelkedés üteme. Júliusban jött egy kis megnyugvás, majd augusztusban újra emelkedésnek indult az éves ráta. Alaposabban megnézve a fő probléma, hogy egyre kevésbé fogható a korábbi egyszeri tényezőkre (például a koronavírus válság miatti tavalyi alacsony bázisra) a drágulás, augusztusban már az üzemanyagok és a dohánytermékek sem voltak az élvonalban.
Az előzetesen várt 4,7%-nál magasabb, 4,9% volt augusztusban az éves infláció Magyarországon – közölte a KSH szerda reggel. A szakértők szerint a következő hónapokban további emelkedés jöhet, az év végéig még bőven 5 százalék fölé kúszhat az áremelkedés üteme.
Gyakorlatilag stagnálhatott az infláció augusztusban, a Portfolio által megkérdezett szakértők az előző havi 4,6%-os után 4,7%-os áremelkedési ütemre számítanak. Korai azonban még fellélegezni, novemberre az elemzők többsége újabb kilencéves csúcsot vár az inflációban, vagyis csak átmeneti a megnyugvás. A nagy kérdés, hogy 2022-ben milyen gyors lehet a csökkenés, mikor térhet vissza a jegybanki célsávba az éves ráta.
Európában még mindig elmarad az infláció az amerikaitól, azonban az augusztusi 3 százalékos áremelkedés már tízéves csúcsot jelentett. Éppen ezért lesz nehéz helyzetben a héten az Európai Központi Bank, melynek lassan a szigorításon kellene gondolkodnia. Itthon is fontos inflációs adat érkezik a napokban, ami az utóbbi időszakban diadalmenetet produkáló forint sorsára is hatással lehet.
A saját bőrünkön is érezhettük az idén nyári strandoláskor-nyaraláskor, hogy jócskán drágultak a kikapcsolódás tipikus „kellékei”, a lángos, a fagylalt, vagy a görögdinnye ára. A KSH-tól elkértük a hivatalos árlistát, a Portfolio-nak küldött részletes adatok szerint még a strandolásnál is sokkal durvábban nőtt az ára a hamburgernek és a gyrosnak.
A héten nem szűkölködünk makroadatokban, de várhatóan egyik sem fogja igazán megrengetni a piacokat. A befektetők elsősorban az amerikai munkaerőpiaci statisztikákra figyelhetnek, míg itthon a második negyedéves GDP-adatok részletes közlése lehet érdekes.
Nagyrészt a tavalyi alacsony bázis miatt biztosra vehető, hogy korábban sosem látott, éves alapon kétszámjegyű ütemben növekedett a magyar GDP a második negyedévben. Ennél fontosabb, hogy az előző negyedévhez képest is dinamikus bővülés lehetett a második negyedévben. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint az sem kérdés, hogy teljesül-e a kormányfő által kitűzött 5,5 százalékos idei növekedés, ami után a családok visszakaphatják befizetett személyi jövedelemadójukat. Sőt, a várakozások szerint még a 2022-es növekedés is meghaladhatja a korábbi évek átlagát, vagyis középtávon is erőteljes lehet a visszapattanás a járvány okozta válságból.
A pénteki nemzeti ünnep miatti rövid héten sem fogunk unatkozni, hiszen jön a második negyedéves GDP-adat, illetve az adósságról is friss statisztikát közöl a jegybank. Közben megjelenik az Eurostat júliusi inflációs összegzése, amiben már valószínűleg nem Magyarország állt az élen hosszú hónapok rekordjai után.
A májusi 3,3%-os növekedés után júniusban 0,3%-kal csökkent az ipari termelés Magyarországon a szezonálisan és munkanaphatástól megtisztított adatok szerint – közölte második becslése során csütörtökön a KSH. A koronavírus-járvány tavalyi első hulláma és az idén májusi újranyitás, azaz a bázishatás miatt természetesen az éves növekedési index igen impresszív (22%-os), és ezzel együtt az ipari termelés volumene már hónapok óta meghaladja a járvány kitörése előtti hónapok szintjét, illetve az idén júniusi kibocsátási szint a 2019. júniusi szintet is felülmúlja. Jó hír, hogy az új belföldi megrendelések különösen gyorsan nőnek és így a rendelésállományi adatok is érdemben meghaladják az egy évvel ezelőttit.
Júliusban a korábbi 5 százalék feletti szintről 4,6%-ra enyhült az inflációs nyomás a KSH statisztikája szerint, de ez még mindig meghaladja a hosszútávú átlagot. A részletes adatokat böngészve továbbra is bőven találni tíz százalék feletti áremelkedést az egyes termékek esetében, még mindig jelentősen emelkedett az étolaj és a krumpli ára, de hozzájuk csatlakozott a paradicsom is júliusban.
A KSH kedd reggeli publikációja után délelőtt megjelentek az MNB inflációs alapmutatói is. Ezek szintén csökkenést mutatnak az elmúlt hónapok többéves rekordjai után.
A júniusi 5,3%-ról júliusban 4,6%-ra esett vissza az éves inflációs ráta. Ez elmarad az előzetes várakozásoktól, a szakemberek kicsivel 5 százalék alatti áremelkedési ütemre számítottak. Ősszel viszont ismét élénkülhet az áremelkedés, a kérdés csak az, hogy az év végén megdönti-e a júniusi csúcsot.
Zsinórban három hónap után van esély arra, hogy júliusban 5% alá mérséklődött az infláció Magyarországon – derül ki a Portfolio elemzői felméréséből. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hosszú időre elbúcsúzhatunk a durva áremelkedéstől, ma már a szakemberek többsége azt gondolja, hogy nem a júniusi 5,3 százalékos drágulás volt a csúcs. Sőt, van olyan elemző, aki szerint még 2022 végén is a jegybanki célsáv felett lesz a ráta, ami komoly gondot okozna a Monetáris Tanácsnak.
Érezhetően megnőtt a lakásvásárlási kedv az év elején, amit most a KSH statisztikái is alátámasztanak. Mintegy 15 százalékkal több adásvételt bonyolítottak le egymás között a régi és leendő tulajdonosok 2021 első negyedévében, mint 2020 első hónapjaiban. Bár az eddig összeszámolt szerződéskötések száma ugyan még csak 20 ezerre tehető, az már a kezdeti számokból is látszik, hogy a megyeszékhelyek helyett, még mindig inkább a kisebb településeken adják el a legtöbb lakóingatlant. Ugyanakkor Budapest súlya is egyre inkább tér vissza, számottevően nőtt ugyanis a fővárosi vásárlások aránya.
Jelentősen bővült júniusban a magyar export, az import pedig kisebb mértékben emelkedett – derül ki a KSH péntek reggel közölt adataiból. Emiatt a külkereskedelmi többletünk jelentősen emelkedett májushoz képest.
A tavalyi alacsony bázisnak köszönhetően 22 százalékkal ugrott meg a magyar ipar termelése júniusban. Májushoz képest viszont 0,3 százalékkal zsugorodott a termelés – derül ki a KSH péntek reggel megjelent előzetes adataiból.
Értékes találat értékes fegyverrel.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
