A nap- és szélerőmű-kapacitás, valamint a villamosenergia-rendszer a jelenlegi célokhoz képest ambiciózusabb közös fejlesztése Kelet-Közép-Európában jelentősen mérsékelné a régiós nagykereskedelmi áramárakat, és érdemben növelné a térség országainak ellátásbiztonságát, valamint a versenyképességét - áll az EMBER nevű thinktank elemzésében, amely elsősorban nem a várható pozitív klíma-, környezet- és egészségügyi hatásokra fókuszál.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szombati különkiadása, melyben a hazai és az európai energiamix, valamint az atomenergia volt a téma. A műsor vendége volt Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora, aki korábban a Paks II. projekt kormánybiztosa volt. A szakembert kérdeztük egyebek mellett az atomenergiával kapcsolatos biztonsági aggályokról, valamint Pask II. jövőjéről is.
A Corvinus egyetemen tartott nemrég előadást Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, a téma a dekarbonizáció és a zöld átállás, valamint az olajipar jövője volt. Mondanivalóját az energiaátmenet nehézségeire, a hatályban lévő EU-s dekarbonizációs célok elérésének akadályaira fókuszálva építette fel, a szakember négy blokkra szedve, négy tanulság és konklúzió mentén igyekezett választ adni arra a kérdésre, hogy „elég-e az”, amit most teszünk a dekarbonizációért, illetve arra a kérdésre, hogy mit kellene még tenni annak érdekében, hogy csodával határos módon sikerüljön teljesíteni a vállalásokat.
Az energiaválság és az Ukrajnával szembeni orosz agresszió hatására több kelet-európai ország a szélerőművek szerepének növelését fontolgatja, átértékelve és növelve az ezek telepítésére vonatkozó céljait vagy felgyorsítva azok megvalósítását. A befektetők eddig a szomszédos volt szocialista országokban is a hazaihoz hasonló piaci nehézségekkel szembesültek, de a helyzet az országok többségében javulást mutat, miután konkrét intézkedések születtek a befektetői környezet javításáért.
Közel 200 MW-tal bővült a hazai naperőművek beépített teljesítőképessége az elmúlt hónap során, így az összesített fotovoltaikus (pv) kapacitás már meghaladja a 4762 MW-ot. Ha a jelenlegi tempó fennmaradna, akkor a naperőmű-kapacitás június elejére megközelítené az 5000 MW-ot, év végére pedig meghaladná a 6000 MW-ot, és belátható közelségbe kerülne az aktuális Nemzeti Energiastratégiában 2030-ra kijelölt 6500 MW-os célt.
Az energiaválság miatt a földgáz és az áram ára is az égbe szökött, nem volt ritka, hogy a vállalatok hússzoros árat is fizethettek az energiáért. A költségek ugyan csökkenésnek indultak, de a Portfolio – MAGE Járműipar 2023 szakértői ugyanakkor egyetértettek abban, hogy az olcsó energia korának vége, és a néhány évvel ezelőtti árakhoz képest is jelentősen magasabb szinten fognak stabilizálódni. Az energiaintenzív iparágak számára ez súlyos versenyképességi hátrányt jelent, különösen úgy, hogy jelentős, akár 40-50 százalékos energiaköltségfelárral is számolni lehetett a nyugat-európai szereplőkkel szemben. Mit tehet ilyenkor egy vállalat, hogy talpon maradjon? Mi jöhet a tűzoltás után, milyen stratégiát kell folytatnia a hosszútávon is sikeres működéshez?
Kiemelt beruházássá tervez minősíteni a kormány 23 hátrányos helyzetű kistelepülési naperőművi beruházást egy olyan új rendelettel, amelynek társadalmi egyeztetése a minap bukkant fel a kormány oldalán.
A Terraform Industries nevű amerikai startup azon dolgozik, hogy hidrogénből és a légköri karbonból szintetikus metánt készítsen egy eljárással - írja a Techcrunch. A startup alig két éves, kevesebb mint 15 alkalmazottal és mintegy 11 millió dolláros finanszírozással rendelkezik.
Többször is megdőlt a napenergia-termelési rekord Magyarországon az elmúlt napokban, ezzel összefüggően a megújuló/tiszta források aránya és az országos áramexport nagysága is ismét új csúcsra emelkedett.
Megérkezett a Bükkábrányi Energiaparkba az a komplex rendszer, mely a napelempark túltermelésekor szabályozottan, tisztán zöldáramból állít elő hidrogént. A Bükkábrányi Fotovoltaikus Erőmű Projekt Kft. és a Szegedi Tudományegyetem részben uniós innovációs pályázati támogatással megvalósuló kísérleti fejlesztése várhatóan augusztustól üzemelhet. A nemzetközi szinten is újdonságnak számító projekt Magyarországon először állít elő zöldhidrogént, emellett a naperőmű általi túltermelés szabályozásának tudományos megfigyelésére is lehetőséget biztosít. A rendszerhez szükséges Plug Power elektrolizálót és a palackozáshoz szükséges nyomásfokozót a magyar Ganzair Kompresszortechnika Kft. szállította, és mai napon emelték be a telephelyre.
Története messze leggyorsabb ütemű bővülését érte el az idei első negyedévben a magyarországi naperőmű-kapacitás, köszönhetően annak, hogy a háztartási méretű napelemes rendszerek és a napelemparkok is rekord sebességgel szaporodnak. A január-márciusi időszakban közel annyival nőtt a fotovoltaikus erőművek beépített teljesítőképessége, mint a tavalyi rekordévben fél év alatt.
A hazai villamosenergia-elosztó hálózat fejlesztése lépéskényszerbe került, olyan kihívásokkal áll szemben, amelyek leküzdése egyenként is óriási erőfeszítéssel és hatalmas források felhasználásával járnak. Az energiaátmenet, a növekvő energiaigény és az ellátásbiztonság növelésének céljai néhol egymással is ütköznek, ezért a megfelelő fejlesztések csak átfogó, komplex szemlélettel valósíthatók meg. A hazai energiastratégia még a covid-járvány előtt született, ezért jelentős ráncfelvarrásra szorulna, és a jövőkép szempontjából határozott fókuszpontokat és feladatokat kellene meghatároznia az érintett szereplők számára. Az idő viszont vészesen fogy, a még le sem hívott EU-források 2026 év végéig használhatók csak fel a fejlesztésekre, a megújulóenergia-beruházások pedig a hálózat felkészületlensége miatt állnak. A gyors megvalósításban az okostechnológiák és az adatalapú irányítás minél szélesebb körű használata, illetve az előreszerelt berendezések telepítése kaphatnak kulcsszerepet. A Portfolio Balasa Leventét, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure divíziójának vezetőjét kérdezte a villamosenergia-hálózat előtt álló kihívásokról, fejlesztési irányokról és a finanszírozási megoldásokról.
Minden érintett számára pozitív fejlemény a háztartási méretű naperőművek ideiglenes hálózati betáplálási korlátozásának feloldását ősztől kilátásba helyező kormányrendelet megjelenése. Jelenleg a piacot bizonytalanság jellemzi, ezért a bejelentés nagyon időszerű volt, már csak azért is, mert a tervezhetőség szempontjából fontos időbeli ütemezést is tartalmaz a rendelet. Ha csak a korlátozás bevezetése miatt be nem nyújtott igénylések kapnak most csatlakozást, már az további jelentős napelemes kapacitás növekedést eredményezhet - vélik az Optimum Solar Home System Kft.-nél.
A szél- és napenergia aránya bár eltérő arányban van jelen az egyes országok energiamixében, a globális tendenciák összességében növekedést mutatnak a megújuló energiaforrások szerepében, tette közzé a Reuters a londoni székhelyű Ember energetikai és éghajlati NGO vizsgálata alapján.
A következő években csökkenhet Magyarország földgáz-fogyasztása, viszont villamosenergiából akár 50-55 százalékkal többre lehet szükségünk 2030-ban, mint most, így a teljes energiafogyasztásunk várhatóan kismértékben emelkedik még – hangzott el az Egyensúly Intézet keddi konferenciájának panelbeszélgetésében. A szakemberek szerint a legfontosabb az energiahatékonyság, melyben bőven vannak még tartalékok, ha pedig a napenergiát még jobban kiaknáznánk, akkor akár exportőrök is lehetnénk.
A háztartási méretű kiserőművekre bevezetett átmeneti betáplálási korlátozás akár részleges feloldására elsőként a nyár végéig tesz javaslatot az Energiahivatal. Az ideiglenes intézkedés ütemezett kivezetése a kormányrendeletben rögzített menetrend szerint így előreláthatóan októbertől indulhat meg - jelentette be közleményében péntek este az Energiaügyi Minisztérium. A kormánydöntéssel kapcsolatos rendeletet ki is hirdették a Magyar Közlöny friss számában. A meghirdetett menetrend alapján nagyon úgy tűnik, hogy a kormány a tavaly ősszel bevezetett betáplálási korlátozás feloldásának folyamatát legkésőbb 2024 végéig lezárná.
Ismét, negyedik alkalommal is elhalasztotta a kormány az újonnan létesítendő nagy naperőművek hálózati csatlakozásához elengedhetetlen, a hálózati cégek által a fejlesztőknek kiadandó dokumentum kiadási határidejét. A rendelet 2023. június 30-ra módosította az úgynevezett műszaki-gazdasági tájékoztatók kiadására kijelölt március 13-án lejárt határidőt, míg az egyéb, nem időjárásfüggő erőművi és tárolói beruházásokra vonatkozóan korábbi, május 10-i új határidőt határozott meg.
Az Egyesült Államok áramtermelésében 2022-ben első alkalommal haladták meg a megújuló energiaforrások a szenet, miközben a legfontosabb nyersanyag továbbra is a földgáz - derül ki az Amerikai Energiainformációs Hivatal friss adataiból.
Oroszország ukrajnai inváziója és az energiaárak ugrásszerű növekedése következtében az Európai Unió földgázkereslete 2022-ben 55 milliárd köbméterrel, azaz 13 százalékkal csökkent a 2021-es fogyasztáshoz viszonyítva, ilyen meredek visszaesésre még soha nem volt példa ezelőtt - csak hogy kontextusba helyezzük, a csökkenés több mint 40 millió háztartás ellátásához szükséges gázmennyiségnek felel meg. Mik voltak az alacsonyabb kereslet fő mozgatórugói? A Nemzetközi Energiaügynökség szakértői a legújabb elemzésükben azt értékelik, hogy az energiaszerkezetben bekövetkezett változások, a gazdasági tevékenység, az időjárás, a viselkedésbeli változások és egyéb tényezők hogyan és milyen mértékben voltak felelősek a földgázfogyasztás drámai változásáért.