Csaknem kétmilliárd forint európai uniós támogatással bekötőút épül Kecskemét határában összeköttetést teremtve az M5-ös autópályával és a 445-ös főúttal - közölte Kecskemét polgármestere az MTI-vel. Szemereyné Pataki Klaudia elmondta: az útfejlesztésre a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatán 1,937 milliárd forint európai uniós támogatást nyert el a kecskeméti önkormányzat.
155 millió forint vissza nem térítendő pályázati támogatásból folytatódik a Visszhang-domb turisztikai fejlesztése illetve felújítják a Csokonai- és a Dózsa György utca közötti lépcsőt. A munkálatok várhatóan csak a szezon után kezdődnek el – írja az Infostart a Tihanyi Visszhang helyi lapra hivatkozva.
A CYX Kft. olyan intelligens légtisztító-légfertőtlenítő-párásító készüléket fejlesztett, amely hatékonyan és gyorsan meg tudja előzni a koronavírus levegőben való terjedését - közölte a társaság hétfőn.
Miután december 22-én aláírta az Európai Bizottság a magyar kormánnyal a 2021-2027-es felzárkóztatási forrásokat rögzítő Partnerségi Megállapodást és a magyar Operatív Programokat is jóváhagyta, elindult egy értelmezési vita arról, hogy végülis milyen feljogosító feltételek miatt mekkora összegű források vannak blokkolva Magyarország felé. Ebben teszünk rendet az alábbi cikkünkkel, gyakorlatilag megismételve a magyar sajtóban elsőként megjelent és pontosnak bizonyuló értesüléseink lényegét.
Az Európai Bizottság szerdai döntésében jelzett ún. horizontális ügyek „három kohéziós program több konkrét célkitűzésére vannak hatással, amelyek főként a felsőoktatást és a kutatást támogató tevékenységekkel, valamint egyes oktatással (pedagógiai anyagok, tanárképzés) és a gyermekeknek nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységekkel vannak összefüggésben”, de „nem érintik a pedagógusbérek támogatását” – jelezte a Portfolio-nak küldött válaszában az Európai Bizottság sajtószolgálata. Teljesen más forrásból úgy értesültünk, hogy a három horizontális ügyünk összesen 2,5-3 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásunk blokkolását jelenti a 6,3 milliárd eurónyi felfüggesztett forráson felül mindaddig, amíg a magyar jogszabályok nem felelnek meg az uniós elvárásoknak, és ezek közül messze a legnagyobb blokkolt összeg a közérdekű vagyonkezelő alapítványok körüli vitához kapcsolódik.
A Portfolio értesüléseivel összhangban a Szabad Európa úgy tudja, hogy az Európai Bizottság a tervek szerint szerdán, de legkésőbb csütörtökön elfogadja a magyar partnerségi megállapodást és a hét magyar operatív programot. Kikötik ugyanakkor, hogy csak akkor nyújthat be kifizetési igénylést Brüsszelben a kormány, ha teljesít bizonyos feltételeket.
Bár már hónapok óta intenzív tárgyalások zajlottak a magyar kormány és az Európai Bizottság között arról, hogy idehaza mit és hogyan kellene megváltoztatni az EU-pénzek kiszabadításához, mégsem tett meg 13 konkrét lépést határidőre a kormány, és az EP felőli nyomásgyakorlás mellett jórészt végül ez vezetett oda, hogy a Bizottság 7,5 milliárd eurónyi forrásunk felfüggesztését javasolta tegnap – derült ki egy most nyilvánosságra hozott brüsszeli anyagból. Mégsem biztos azonban az, hogy valóban ennyi pénzünk ragad be, mert lehet ez akár 11,4 milliárd euró is, vagy akár 7,5 milliárdnál jóval kevesebb is, ugyanis két nagy csavar lehetőségét is látjuk már a történetben.
Azután, hogy az Európai Bizottság felsővezetése tegnap váratlanul úgy döntött: fenntartja a magyar EU-pénzek felfüggesztésével kapcsolatos javaslatát, nem valószínű, hogy a következő 2-3 hétben engedik jóváhagyni a felfüggesztési veszélyben lévő három Operatív Programot – tudta meg a Portfolio az ügyre rálátó egyik brüsszeli bizottsági forrástól. Ez pedig váratlanul súlyos következményhez is elvezethet: akár 11,4 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásunkat is felfüggeszthetik a hírekben szereplő 7,5 milliárd euró helyett. Levezetjük, hogy miért van benne ez a pakliban, illetve azt is összefoglaljuk, hogy most mi a helyzet az EU-pénzeinkkel és mik a kilátások.
Nagy többséggel, 416 szavazattal, 124 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett fogadta el csütörtökön az Európai Parlament azt a szigorú határozatot, ami szerint nem elégséges a magyar kormány által vállalt 17 féle korrupcióellenes és közbeszerzési lépés teljesítése még akkor sem, ha azokat maradéktalanul végrehajtaná a kormány. Ezért az EP kemény hozzáállásra szólította fel az Európai Bizottságot, illetve a tagállamokat tömörítő Tanácsot a magyar jogállamisági helyzet, illetve a helyreállítási program kezelésére. Az elfogadott szöveg komoly megkötéseket tartalmaz arra, hogy Magyarország mikor és milyen feltételek után juthatna az új ciklusban EU-pénzekhez, de fontos hozzátenni, hogy a határozat jogilag nem kötelező érvényű a Bizottságra és a Tanácsra. Ezzel együtt mégis kénytelenek részben figyelembe venni annak tartalmát politikai okok miatt.
Az a 17 féle komoly vállalás, amit a magyar kormány megírt az Európai Bizottságnak az uniós pénzosztás rendszerszintű jogállamisági problémáinak orvoslására, elméletileg képes lehet minden aggályt orvosolni, amennyiben minden vállalás jogszabályi szinten is megvalósul, de a puding próbája az evés, így idő lehet szükséges a papíron szép, új szabályok működésének értékelésére is – gyakorlatilag ez a kulcsfontosságú üzenet az 57 oldalas brüsszeli friss határozatból. A vasárnap nyilvánosságra hozott anyag egyúttal kijelöli a magyarországi EU-pénzeknél a két főbb lehetséges utat is. Frissítés! Cikkünk megjelenése után felbukkant a magyar parlament oldalán egy olyan törvénymódosítás, ami a 17 féle vállalásból kettő területen tartalmaz konkrét változtatásokat: egyrészt az OLAF-fal való hatékonyabb együttműködés terén, másrészt a kétharmados törvénnyel védett közérdekű vagyonkezelő alapítványok közbeszerzési és összeférhetetlenségi szabályainál.
Mindössze négy technikai-tartalmi jellegű nyitott kérdés van a 2021-2027-es Partnerségi Megállapodás kapcsán az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti tárgyalásokon, illetve ezeken felül egy horizontális jellegű ügy is van, így alapesetben a megállapodás felé haladnak a tárgyalások és az év vége előtt akár még valamennyi pénzt át is utalhat Brüsszel a magyar kormánynak, ha sikerül minden vitás kérdést lezárni – rajzolódik ki az EU-Monitor brüsszeli információiból.
A súlyos brüsszeli vitákat generáló magyar gyermekvédelmi törvény elfogadása óta a Portfolio adatai szerint csaknem 400 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság a magyar államnak, ami rámutat arra, hogy a viták mellett sincs gond eddig a 2014-2020-as pénzek folyósításával. Az igazán nagy kérdés inkább az, hogy mi lesz ősszel az új magyar fejlesztési programjainkkal: jóváhagyják-e azokat még idén, vagy átcsúsztatják 2022-re, mert ettől is függ, hogy év végén csökkenni tud-e az adósságrátánk, ahogy a "kicentizett helyzet" veszélyére a minap az Állami Számvevőszék is felhívta a figyelmet.
„Arra számítok, hogy még idén ősszel megszületnek a megegyezések és megindul a programok uniós finanszírozása is”, de a tényleges menetrend valójában az uniós szervek belátásán múlik - jelentette ki a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET), illetve az új uniós Operatív Programok elfogadásának kilátásairól a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Ágostházy Szabolcs. Az Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára felfedte, hogy konkrétan milyen területeken vannak elvárásai az Európai Bizottságnak a HET és az új uniós programok elfogadásáért cserébe, és ezek közül melyeket vállalja a kormány, illetve melyeket utasítja el politikai nyomásgyakorlásra hivatkozva. Ágostházy egyrészt azt hangsúlyozta, hogy ha az Európai Bizottság a jog talaján marad, akkor nem talál majd fogást a magyar gyermekvédelmi törvényen, másrészt azt, hogy nincs pénzügyi kényszerhelyzetben az államháztartás, azaz a HET és az új programok elkezdéséhez idén szükséges mintegy 900 milliárd forintnyi forrást különösebb nehézség nélkül elő tudja finanszírozni. Az államtitkár jelezte, hogy a 2014-2020-as ciklus folyósításainál sem lát „kirívó kockázatokat” és részletesen beszélt a Norvég Civil Támogatási Alap folyósításának eddigi elmaradása okairól is.
Kemény állásfoglalást tervez elfogadni csütörtökön az Európai Parlament Magyarország kapcsán, ugyanis a homofóbnak tartott minapi magyar törvénymódosítás apropóján arra szólítaná fel jogilag nem kötelező módon az Európai Bizottságot, hogy addig ne fogadja el a helyreállítási programunkat és a 2021-2027-es Operatív Programokat, ameddig a magyar törvények megsértik az emberi jogokat – írja a Népszava a megszerzett állásfoglalás-tervezet alapján. A javaslatban az a ritka lépés is benne van, miszerint a tagállamokat arra biztatják: pereljék be Magyarországot az Európai Bíróságon, illetve a tagállamokat tömörítő Tanácsban haladjanak tovább a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárásban úgy, hogy ajánlásokat fogalmaznak meg Magyarország felé.
Összesen 3,5 milliárd forintot biztosít a kormány az ötezer lakos alatti települések településtervei elkészítésének támogatására - írja a Magyar Közlöny. A projekt a Lechner Tudásközpont bevonásával valósul meg.
Új, eddig széles körben nem publikált grafikonokat mutatott a Magyar Közgazdasági Társaság szerdai fejlesztéspolitikai konferenciáján tartott előadásában Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára, amelyekből kiderült, hogy a magyar kormány mely fejlesztési programokra a pénzek hány százalékát szánja. Az ábrák alapján látszik, hogy míg a „normál” 7 éves EU-s pénzeknél (MFF) négy, a helyreállítási és ellenállóképességi (RRF) pénzeknél három kiemelt fejlesztéspolitikai célban gondolkodik a kormány és az is kiderült, hogy az Operatív Programokat egy kivételével már mind kiküldték egyeztetésre az Európai Bizottságnak. Szerdán este egyébként megjelent a hivatalos társadalmi egyeztetési felületen a teljes, 432 oldalas Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv legfrissebb tervezete is.
Az alelnök értékel ia gazdasági helyzetet.
Zajlik a Portfolio AI in Business konferenciája.
Kelet-közép-európai indexkövető részvényalapot hozott létre az OTP Csoport.
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
