Döntött az Appeninn közgyűlése a tőzsdei társaság SZIT-té alakulásáról. Hogy mi a jelentősége ennek a döntésnek, illetve hogyan illik ez lépés a társaság stratégiájába, arról az Appeninn Holding Nyrt. vezérigazgatóját, Szűcs Györgyit kérdeztük.
Rendkívüli közgyűlést hívott össze decemberre az Appeninn, azzal a céllal, hogy kezdeményezze a szabályozott ingatlanbefektetési társaságként történő nyilvántartásba vételt – derül ki a BÉT-en publikált közleményből.
Szabályozott ingatlanbefektetési társaságként (SZIT) nyilvántartásba vette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a SunDell Estate Nyrt.-t - közölte a társaság pénteken az MTI-vel.
A SunDell 2020. július 31-i hatállyal szabályozott ingatlanbefektetési társaságként az adóhatósági nyilvántartásban rögzítésre került.
Bejelentette a SunDell Estate Nyrt. az állami adóhatóságnak, hogy szabályozott ingatlanbefektetési társasággá (SZIT) alakulnak – tájékoztatta a cég a BÉT-et.
A SunDell Estate Nyrt. igazgatósága összehívta a társaság rendkívüli közgyűlését.
Tőzsdére ment a Budapest kertvárosias övezeteiben épülő lakóparkok építésének megszervezésével, a felépült lakások értékesítésével és bérbeadásával foglalkozó ingatlancég, a SunDell. A vállalat vezetőivel és a tőzsdére lépéshez segítséget nyújtó tanácsadókkal beszélgettünk a tőzsdei bevezetésről, az ingatlanpiac változásáról, a cég terveiről.
A BÉT vezérigazgatója törli július 2-ával a BILK Logisztikai Nyrt. törzsrészvényeit a terméklistájáról – közölte a tőzsde. A cég maga is kérte az erről szóló döntést, ugyanis „a globális gazdaságban bekövetkezett kedvezőtlen folyamatokra tekintettel” nem kívánja kezdeményezni a kereskedés megkezdését.
Folytatva a 15 éves visszatekintésünket, elérkeztünk 2011-hez, ahhoz az évhez, ami sokak számára jelentett nagy csalódást és egyben rémálmot, nyoma sem volt ugyanis a válságból való kilábalásnak a korábbi várakozások ellenére. Sőt, be kellett látni, hogy van még lejjebb. A lakáspiac zuhanása, a hitelek további apadása, a "plázastop" törvény és az ország leminősítése mellett üde színfoltnak számítottak az újonnan átadott bevásárlóközpontok és irodaházak. Lássuk, mi minden történt 2011-ben a hazai ingatlanpiacon, illetve a hetedik alkalommal megrendezett Property Investment Forum konferencián!
Igazán aktív évet tudhat maga mögött a BIF, az első féléves jelentés alapján 55 százalékos volt a bevételnövekedésük, ősszel a részvényei bekerültek a prémiumkategóriába, 20 milliárdos hitelkeretről írtak alá szerződést az MFB-vel, illetve december 31-től váltottak SZIT vállalkozási formára. Az események a vállalat részvényeinek is nagy lökést adtak, január elején, két nap alatt több mint 10 százalékos növekedést mutatott az árfolyam. Arról, hogy milyen további terveik vannak, hogyan szeretnék az intézményi és a kisbefektetőket is elérni, milyen ingatlanpiaci lépésekre készülnek, illetve hogyan látják a piacot a jövőben, a cég gazdasági vezérigazgató-helyettesét, Hrabovszki Róbertet kérdeztük.
Hónapokig meg sem rezzent a BIF árfolyama, pedig több jó hír is érkezett, aztán múlt hét pénteken elindult a rali, egy olyan bejelentésre, ami nem volt túl meglepő.
November végén jelent meg egy kormányrendelet-módosítás, amelynek értelmében az ingatlanalapok szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT) részvényeit is megvásárolhatják. A Portfolio által megkérdezett szakemberek többnyire pozitívan értékelték a változást, miután a SZIT-ek működését jelentősen megkönnyítheti és az ingatlanalapok is új befektetéssel bővíthetik a portfóliót. A jellemzően kisebb likviditás és ezzel párhuzamosan a kockázatok növekedése ugyanakkor bizonytalansági tényező marad, emiatt könnyen lehet, hogy a SZIT-részvényekre fókuszáló új ingatlanalapok jönnek létre Magyarországon.
Az utóbbi két évben egyre többen érdeklődnek a szabályozott ingatlanbefektetési társasággá (SZIT) való átalakulás iránt, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy jelentősen enyhítették a átalakulásra vonatkozó feltételeket. A Property Investment Forum finanszírozásról szóló szekciójában szó esett arról, hogy a következő válságtól tartva sok bank behúzta a kéziféket a projektfinanszírozásban, a jó projektekért pedig ádáz harcok dúlnak a pénzintézetek között. A bankok az irodai és lakásprojekteket szeretik leginkább finanszírozni a piacon, de a közeljövőben ki fog alakulni egy aszimmetrikus piac: mivel az 5%-os áfaprojektek mellett megjelennek majd a 27%-os projektek, ez utóbbiak versenyhátrányban lesznek- vélik a szakértők.
A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet-módosítás értelmében az ingatlanalapok mostantól likvid eszköz gyanánt a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT) részvényeit is megvásárolhatják. A módosításnak azok az ingatlancégek örülhetnek leginkább, akik a SZIT-té válást tervezik, de a befektetők oldaláról is vannak pozitívumok.
Nem akármilyen bejelentés érkezett a tőzsdén jegyzett BIF-től (Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.), a cég ugyanis egy nagyon alacsony kamatozású, 10 évre fixált hitelkeret-megállapodást kötött az MFB-vel. A kérdés már csak az, hogy mit kezd ezzel a rengeteg pénzzel, vagy még inkább ezzel az óriási lehetőséggel a SZIT-té válás előtt álló, egyik legnagyobb magyar tulajdonú ingatlanfejlesztő és befektető. A bejelentést követően a cég vezetőjével, dr. Ungár Annával az igazgatótanács elnökével beszélgettünk röviden a pénz helyéről, a SZIT-té válásról, a Nyugati téri Skála mögé tervezett grandiózus fejlesztési tervekről, és a BIF jövőjéről.
Több ponton módosult a jövő évi adócsomag részeként a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT) működéséről szóló törvény, aminek legfontosabb pontja, hogy mostantól a SZIT vezetőségének osztalékra vonatkozó javaslatáról végső soron a részvényesek döntenek. A pontosítás előtt a törvény kötelezte a SZIT-eket, hogy a nyereség legalább 90 százalékát mint elvárt osztalékot odaadják a részvényeseiknek. A változás kapcsán a már SZIT-ként működő Graphisoft Park és a Szabályozott Ingatlanbefektetési Előtársaságként (SZIE) működő Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) vezetősége is megszólalt - írja a Világgazdaság.
Értékes találat értékes fegyverrel.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
