Elhitted, hogy már nem vagyunk a külföldre utalva? Pedig ez csak mese!

2016. április 15. 05:35    
nyomtatás
 
Az utóbbi években a kormány szeret arra hivatkozni, hogy a magyar állam egyre kevésbé van ráutalva a külföldi befektetőkre. A számok azonban nem ezt mutatják, ha megnézzük a magyar adósság elmúlt tíz évben mutatott evolúcióját, akkor az látszik, hogy egy nagy külföldi hitelező állományának leépítése okozott ugyan némi változást az utóbbi években, de hosszabb távon alig változik a nemzetközi szereplők részaránya.

Alfa Trader - több mint devizakereskedés. Átlátható, közvetlen. Kérje demószámláját még ma!

A Portfolio is többször foglalkozott azzal, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent Magyarország sérülékenysége, amivel kapcsolatban három fontos mutatószámot szoktak idézni:

  • A külső adósságunk valóban érezhetően csökkent, az MNB adatai szerint 2015 végén a GDP 25 százaléka volt a nettó külső adósságállomány, miközben néhány éve még 50-60 százalékos részarányt mért a jegybank.
  • A központi költségvetés bruttó adósságán belül érezhetően csökkent a devizaadósság részaránya. Ez szintén a javunkra írható, hiszen 2015 végén 31,3 százalék volt ez az arány, ami 2011-ben 50 százalék felett is járt.
  • Jelentősen csökkent a külföldi befektetők részaránya az állampapírpiacon. Ez viszont alaposabb vizsgálatot érdemel, nem minden megközelítésben jelenthető ki, hogy helytálló a megállapítás. Az igaz, hogy a forintalapú állampapírokon belül jelentősen csökkent a külföldiek által birtokolt összeg, csak tavaly majdnem ezermilliárdnyi külföldi befektetés tűnt el. Ugyanakkor - ahogy azt majd később látni fogjuk - hosszabb távon nem látszik ennyire markáns átalakulás, ahogy azt majd látni fogjuk.


Az állampapír-piac szerkezetének részletesebb vizsgálatához az MNB statisztikáját hívtuk segítségül a hazai értékpapírok tulajdonosi szerkezetével kapcsolatban. Ennek alapján tíz évvel ezelőtt, 2005 decemberében 12 585,4 milliárd forint volt a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értéke, ennek tulajdonosi megoszlása az alábbiak szerint nézett ki:

Elhitted, hogy már nem vagyunk a külföldre utalva? Pedig ez csak mese!


Tíz évvel később 2015 végén összegében majdnem a duplája (GDP-arányosan természetesen jóval kisebb volt a növekedés, hiszen közben a gazdaság is nőtt), 24 786 milliárd forint volt a kibocsátott állampapírok összes piaci értéke, aminek tulajdonosi megoszlása az alábbiak szerint alakult:

Elhitted, hogy már nem vagyunk a külföldre utalva? Pedig ez csak mese!


Rögtön látszik, hogy a két ábra közti különbség nem elsősorban a külföldiek részarányából adódik, hiszen 45,2 százalékról 44,5 százalékra csökkent a nemzetközi befektetők részesedése.


Vagyis ez a két ábra jelzi a kiinduló- és a végpontot, de közben természetesen történtek változások. Ha a kötvénypiac átalakulási folyamatát akarjuk érzékeltetni, akkor az alábbi ábra sokkal relevánsabb, hiszen éves bontásban mutatja az állampapírpiac szerkezetét:

Elhitted, hogy már nem vagyunk a külföldre utalva? Pedig ez csak mese!


Az IMF évente megjelenő Fiscal Monitor című kiadványa szerint sem volt forradalmi a változás, a korábbi 62 százalék körüli szintről 2015 végére 58 százalékra csökkent a nem rezidens befektetők részaránya a magyar adósságon belül.

A grafikon több érdekességre is felhívja a figyelmet:

  • A külföldiek állományában egy komolyabb ugrás történt 2010-ről 2011-re, ez nagyrészt annak volt köszönhető, hogy a Franklin Templeton akkor kezdett bevásárolni magyar állampapírokból, másrészt erre az időszakra esett a forint gyengülése is. Emellett az ábrán is látszik, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolásával éppen ekkor tűnt el egy fontos befektetői réteg a magyar kötvénypiacról, az ő helyüket vette át jórészt a külföld (elsősorban a Templeton). Ezek a tényezők tűntek el részben, aminek köszönhetően 2015-ben a korábbi szintre csökkent vissza a külföldiek részaránya. Ezt a statisztikát egyébként nem torzítja az EU/IMF-hitelcsomag, hiszen csak az értékpapírokat tartalmazza, a hiteleket nem. Ennek köszönhető, hogy 2008-ról 2009-re nem volt jelentős ugrás a külföldi állományban.
  • A másik fontos tendencia, hogy ugyan az MNB önfinanszírozási programja állampapírok vásárlására ösztönzi a bankokat, ez azonban nem látszik meg olyan mértékben a statisztikában, mint várnánk. A teljes vizsgált időhorizonton ugyan 14,5 százalékról 25,5 százalékra nőtt a bankok részaránya, ez a növekedés azonban gyakorlatilag teljes egészében a 2005-2008 közti időszakra esett, azóta alig változott az arány. A külföldhöz hasonlóan itt is látszik, hogy elindult valami 2015-ben, azonban az még nem látszik, hogy ez mennyire lesz tartós folyamat, korábban a 25-26 százalékos részaránynál nem tudtak nagyobb szeletet kihasítani a bankok az állampapírokból.
  • Az elmúlt években többször elhangzott, hogy a lakossági állampapírok komoly sikersztoriként értelmezhetők, többszörösére ugrott az állományuk. A teljes állampapírpiacon azonban még így is elhanyagolható a lakosság részaránya, az MNB statisztikája szerint 2015 végén az összes állami kibocsátású értékpapír 12,75 százaléka volt a háztartásoknál. Tizenegy évvel korábban ez az arány 8,1 százalék volt, majd átmenetileg 5 százalék alá csökkent, hogy aztán az utóbbi évek kampányának köszönhetően számottevően emelkedjen.
  • A grafikonon egyértelműen látszik, hogy a lakosság és a bankok utóbbi években felfutott részaránya arra volt elég, hogy a külföldi részvétel átmeneti megugrását ellensúlyozza. Ennek oka pedig a magánnyugdíj-pénztárak eltűnése volt, hiszen míg 2010-ben a magyar állampapírok mintegy 20 százaléka volt a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kezében, addig ez az arány 2015-re 8 százalékra esett vissza. Ezt kellett először 2011-ben a külföldnek finanszíroznia, majd aztán tavaly egy éles fordulattal tőle vette át a stafétát a lakosság és a bankok.


Összefoglalva az látszik, hogy az elmúlt években valóban komoly változások indultak el a magyar adósság szerkezetét illetően, a közeljövő legfontosabb kérdés az lesz, hogy ezek a pozitív tendenciák fenntarthatók-e. A lakosság és a bankok intenzív kötvényvásárlásai ugyanis csak arra voltak elegendők, hogy a magánnyugdíj-pénztárak megszűnésével kieső befektetői réteget pótolják. Első körben ugyanis a külföldi befektetők léptek be a pénztárak helyére, az ő hátrébb lépésükkel került most előtérbe a lakosság és a bankok állománya.

Az elmúlt tíz évet vizsgálva azonban az látszik, hogy ugyan a bankok számára a szabályozói környezet alapjaiban változott meg, de kérdés lehet, mekkora tér van még a növekedésre, hiszen a kétezres évek közepén a jelenlegi 25 százalék körüli aránynál tetőzött az állományuk. Ebből a szempontból kérdés, mennyi muníció lehet még a jegybank önfinanszírozási programjában. Az MNB korábban úgy nyilatkozott, hogy a rendszerszintű átalakítások lezárulnak idén tavasszal, ez pedig arra utalhat, hogy valóban eléri korlátját a bankok állampapír-vásárlása. A másik fontos kérdés a lakossági állampapírok piaca, hiszen a háztartások az utóbbi években főleg a rövidebb futamidejű állampapírokat - az egyéves Kamatozó Kincstárjegyet és a Féléves Kincstárjegyet - vásárolta. Emiatt pedig a felfutással párhuzamosan a lejáratok is egyre nagyobbak lehetnek, vagyis egyáltalán nem biztos, hogy az utóbbi hónapokban látott intenzív növekedés fenntartható. Az év elején kifejezetten erős értékesítési statisztikákat láttunk, azonban februárban a Portfoliónak adott interjúban már Barcza György ÁKK-vezérigazgató is utalt arra, hogy hamarosan lehetnek korlátai a lakossági állomány felfutásának.

2016.02.26 05:45 Annyira ráharapott a lakosság az állampapírra, hogy már lépni kellett

A fentiek arra utalnak, hogy a jelenlegi 45 százalék körüli szintről nem biztos, hogy jelentősen tovább tud csökkenni a külföldiek részaránya a magyar állampapírok piacán. Ebben közrejátszhat az is, hogy a legtöbb elemző szerint akár már az idén visszakerülhet Magyarország a befektetésre javasolt kategóriába egy vagy akár két hitelminősítőnél, ez pedig elsősorban külföldi tőke érdeklődését keltheti fel a magyar piac iránt, vagyis az év második felében akár újra emelkedésnek indulhat a külföldiek részaránya.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
 
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium