Összeomlana az eurózóna, ha Le Pen nyerne

2017. február 11. 11:12    
nyomtatás
 
Bár a közvélemény-kutatások alapján nincs esélye a francia elnöki székre Marine Le Pennek, de mi van, ha tévednek a felmérések és a nacionalista érzelmekre építő kampány mégis sikerre vezet? - Ezt a kérdést járta körbe pénteki nagyobb elemzésében a Commerzbank közgazdásza. Válaszában drámai következményeket mutatott be, amelyek lényege: Le Pen hatalomra kerülésével olyan folyamatok indulnának be, amelyek végül összeomlasztanák az eurózónát. Nemcsak a francia fejlemények erősíthetik fel a feszültséget a következő időszakban, hanem a görög és olasz fejlemények is, így tehát újra sokasodnak a sötét fellegek a fizetési övezetben.

Alfa Trader - több mint devizakereskedés. Átlátható, közvetlen. Kérje demószámláját még ma!

Csak az első fordulóban nyerne Le Pen


Christoph Weil, a Commerzbank közgazdásza eljátszott azzal a gondolattal, hogy mi történne, ha az a forgatókönyv válna valóra, hogy Marine Le Pen nyerné a francia elnökválasztást. Ezt annak ellenére tette meg az elemző, hogy tudja: a felmérések szerint a Nemzeti Front vezetőjének csak az április 23-i első választási fordulóban van esélye a nyerésre, majd a május 7-i második fordulóban az Emmanuel Macron, vagy Francois Fillon mögötti szavazótábor összezár és a két férfi valamelyike lesz a végső győztes. Ezt vetítik előre a közvélemény-kutatások, de láttuk, hogy mire mentünk ezekkel a brit népszavazáson, illetve az amerikai elnökválasztáson - jegyzi meg.

Összeomlana az eurózóna, ha Le Pen nyerne
Klikk a képre!


Érdemes idősorosan is megnézni, hogy az esélyesebb francia elnökjelöltek hogyan teljesítettek az utóbbi két hónapban. Amint ábránkon látszik: Fillon vezetett január elejéig, de a felesége busás állásával kapcsolatos botrány sokat ártott neki, így a legfrissebb felmérések szerint a második (harmadik) helyre csúszott vissza, szorosan ott van mellette Macron.

2017.02.02 10:13 Minden borulhat a francia elnökválasztáson

Összeomlana az eurózóna, ha Le Pen nyerne


Gondoljuk azért végig Le Pen végső győzelmi következményeit


A nemzeti érzelmek felkorbácsolása és az önrendelkezési jog visszaszerzésével kampányolás azonban még jócskán befolyásolhatja az eredményt és éppen emiatt, illetve Le Pen kampányígéretei miatt a Commerzbank elemzője végiggondolta azt, hogy mi történne a Nemzeti Front vezetőjének végső győzelme esetén. Az alábbiakat vázolta:
  • Széleskörű következményei lennének Le Pen győzelmének az országhatárokon belül (rendvédelmi szervek jelentős megerősítése a migrációs problémák hatékonyabb kezelésére) és kívül is: erősen korlátozná a menekültek beáramlását más országok felől, illetve az EU-n kívülről
  • Olyan elképzeléseket akarna végrehajtani Le Pen, amelyek nincsenek összhangban az EU-s jogszabályokkal, illetve irányelvekkel, így súlyos feszültség kerekedhet Franciaország és a többi (nagy) tagállam között
  • Az egyik vitapont az intelligens protekcionizmus szófordulatból eredne, amelyet le Pen hangoztat a kampányában (a nem fair külföldi versenyt akarja korlátozni, Donald Trump amerikai elnök ígéretének mintájára)
  • A másik ütközési pont a francia újraiparosításból és a mezőgazdaság megerősítéséből eredhet, mivel ezek érdekében olyanokat helyezett kilátásba Le Pen, hogy bírságot kellene fizetnie a külföldi munkavállalót foglalkoztató cégeknek, illetve 3%-os importvámot róna ki azért, hogy az alacsony keresetűek havi 80 eurós juttatását finanszírozni lehessen
  • Átfogó jólétnövelő intézkedéseket is végrehajtana Le Pen (pl. 60 évre csökkentené a nyugdíjkorhatárt), amelyek az államháztartási deficitet, azon keresztül a már most is a GDP 100%-a körüli adósságrátát tovább növelnék és egyúttal EU-s előírásokba, irányelvekbe is ütköznének egyes lépései
  • Mivel sok fronton akadályozná Le Pen kampányígéreteinek/elképzeléseinek végrehajtását az EU-s szabályrendszer, így logikus lépés Christoph Weil szerint, hogy a kialkudott eredményekről Le Pen népszavazást fog kiírni. Ez gyakorlatilag az EU-tagságról, illetve vele együtt az eurózóna tagságról való szavazást is jelentené (az eurózónával járó kötöttségek közül csak úgy lehet elvileg kilépni, ha egyúttal az EU-t is elhagyja az adott ország).


Mi lehet egy népszavazáson?


Le Pen már a kampányában is hangoztatta, hogy hatalomra kerülése esetén népszavazást írna ki az eurózóna tagságról és azt is megígérte, hogy ennek sikere esetén új francia frankot vezetne be, és erre konvertálná át az euróban lévő adósságot. A Commerzbank elemzője arra emlékeztet: a franciáknál eddig kétszer volt népszavazás fontos EU-s ügyekben és vegyes eredményt hoztak.

Az 1992-es maastrichti szerződés tartalmát csupán minimális többséggel támogatták (51,05%), míg 2005-ben az EU alkotmányáról szóló referendumot 54,67%-os arányban elutasították (noha előtte két hónappal még 55%-os támogatottságot jeleztek a felmérések). Nehéz azonban ezeket összevetni az eurótagságról szóló esetleges népszavazással, hiszen a felmérések szerint a franciák 70%-a lényegében támogatja az eurót.

Összeomlana az eurózóna, ha Le Pen nyerne


Ha azonban Le Pennek sikerülne úgy felkorbácsolni az érzelmeket és annyira leegyszerűsíteni a népszavazást, hogy az emberek azt higgyék: csak a nemzeti szuverenitásról, a kontroll visszaszerzéséről szavaznak, akkor akár át is billenhet a kilépést támogatók felé a mérleg.


Ennek jeleire a Commerzbank elemzője szerint nyilvánvalóan pánikszerű menekülés bontakozna ki a francia kötények tulajdonosainál és a hasonló lépésektől való félelem az eurózóna periféria kötvényekből is meneküléshez vezetne (korábban az olasz Ötcsillag Mozgalom vezetői is kampányoltak az eurózónából való kilépéssel). Ez a menekülés olyan intenzív lehet Christoph Weil szerint, hogy lényegében nem lennének képesek ezek az érintett országok új állampapírt kibocsátani (senki nem akarná megvenni őket), azaz adósságfinanszírozási korlátba szaladnának bele. A Le Pen-politikával kapcsolatos félelmek már a héten is dominálták a francia kötvények piacát, a francia-német 10 éves kötvényhozam felár közel 5 éves csúcsra ugrott.

Összeomlana az eurózóna, ha Le Pen nyerne


Az elemző szerint egy ilyen átfogó európai kötvénypiaci pánikot csak az Európai Központi Bank eddiginél is masszívabb állampapírpiaci beavatkozása lenne képes kezelni, vagy a periféria országok adósságkibocsátásának egyfajta csoportosítása (pl. közös eurózóna kötvény).
Az EKB vonakodhat ezt a megmentő szerepet eljátszani, a közös eurózóna kötvény megoldása pedig éles ellenállást válthat ki Németországban, illetve számos kisebb eurózóna tagállamban is. Végiggondolva a Le Pen által szorgalmazott lépéseket, belátható, hogy mindez súlyos piaci zavarokhoz, illetve az eurózóna működésképtelenségéhez vezethet a Commerzbank elemzője szerint.


Arra az esetre, ha Le Pen népszavazása elbukna a francia társadalom többsége előtt, szintén nem sok jót jósol az elemző, mivel ettől még számos konfliktust generálhat a francia államfő az EU-n belül, maga mellé állítva például a periféria országok vezetését, így populista intézkedéseket is kikényszeríthetnének együtt.

Olasz aggodalmak


Még akkor sem dőlhetnénk hátra az eurózónában, ha Le Pen elbukja a francia elnökválasztást (fő forgatókönyv), mivel az olasz bankrendszer problémái és a 130% fölé emelkedő olasz GDP-arányos államadósság eleve folyamatosan aggodalomra adnak okot. Emellett az is nyugtalanító, hogy a decemberben elbukott alkotmányos népszavazással politikai állóvíz alakult ki Olaszországban és a reformlendület megállt, közben az Ötcsillag Mozgalom fej-fej mellett a legnépszerűbb a lemondott miniszterelnök Matteo Renzi pártjával.

Amennyiben az Ötcsillag nyerné a legtöbb parlamenti mandátumot egy akár idén esedékes választáson, akkor a választási rendszer furcsa felerősítő szabályai alapján akár abszolút többséget is elérhetne, ez pedig a Commerzbank elemzője szerint előtérbe hozhatná ott is az eurózónából való kilépés gondolatát.

Összeomlana az eurózóna, ha Le Pen nyerne


Újra fellángolt a görög válság


Az elmúlt hetekben újra felerősödött a görög válság, mivel még mindig nem sikerült lezárni a harmadik mentőcsomag második felülvizsgálatát az európai hitelezőkkel. Amíg ez nem történik meg, addig nem folyósíthatnak több hitelt az ESM-ből, de a lezárás azért késik, mert Athén nem tett meg olyan intézkedéseket, amelyek a 2015 nyarán elindult hitelprogramban rögzítettek. Az EU és az IMF közötti szembenállás lényege, hogy míg a németek ragaszkodnak a 3,5%-os elsődleges költségvetési egyenleg többlet eléréséhez (és az ehhez szükséges nyugdíjrendszeri és adózási megszorításokhoz), addig az IMF szerint ez túl szigorú, megöli a növekedést az országban és végső soron emiatt nem tud úgy nőni a gazdaság, hogy fenntartható adósságpályáról beszélhessünk.

2017.02.08 16:07 A franciák bizonyára nem lépnek ki, de a görögök újra elgondolkodhatnak

A németek azért ragaszkodnak az eredetileg rögzített feltételekben, mert a módosításhoz a Bundestag jóváhagyása kellene, de az több hónapos procedúra lenne a Bundestagban, így szinte esélytelen a jóváhagyás a szeptemberi német választások előtt. Átfogó adósságkönnyítésről pedig a németek hallani sem akarnak (a németek járultak hozzá legnagyobb tőkével a mentőcsomagokhoz, illetve az azt folyósító intézmények tőkéjéhez), illetve a lisszaboni szerződés szabályaira hivatkoznak.
Átfogó adósságkönnyítésre viszont az IMF minapi anyaga szerint mindenképpen szükség lenne, mert enélkül bőven 200% fölé mehetne az adósság több évtizedes távon, és ilyen adósságpálya finanszírozásába nem hajlandó betársulni az IMF, miközben az ő részvételükhöz ragaszkodnak a németek.


Az állóháborúban a görögök tehát egyelőre nem akarnak további reformokat és megszorításokat, de pénzt sem kapnak, ami folyamatos feszültségforráshoz vezet, a gyors megegyezés csökkenő esélye pedig megugrasztotta a görög másodpiaci állampapír hozamokat, újabb válságjeleket küldve a befektetői közösség felé.

Amíg nincs lezárva a második görög hitelfelülvizsgálat, addig az EKB nem vehet görög állampapírokat a másodpiacon a mostani eszközvásárlási programjában, így nem szoríthatja le a hozamokat, hogy ennek "hátszele" mentén idővel olcsón ki tudjanak majd bocsátani új papírokat a görögök. A feszültség összességében megmaradhat az eurózóna kötvénypiacain (a francia és az olasz fejlemények is ebben segítenek), így a Commerzbank közgazdásza szerint az EKB-nak egyelőre nincs lehetősége arra az inflációs folyamatok miatt sem, hogy levegye a lábát a "gázpedálról", azaz visszafogja a feszültséget lefojtó eszközvásárlási programját.

Márpedig ahogy azt egy e heti elemzésünkben megírtuk: előbb-utóbb kénytelen lesz azt visszafogni, mert számos ország állampapírpiacán eléri az egyharmados súlyt, azaz idővel domináns hitelezővé válik. Ha pedig valamikor a későbbiekben egy ország adósság átütemezést hajtana végre, akkor az igen nagy ütést okozna az EKB tőkehelyzetében, és ettől mindenképpen ódzkodna a jegybank.

Címlapkép forrása: Getty Images Hungary

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 
X
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
Prémium