Köves Benedek ott lesz a jövő csütörtöki Öngondoskodás 2014 konferenciánkon.
Portfolio: A lakosságnál augusztus végén már 3745 milliárd forintos befektetési jegy állomány volt, 2014-ben bő 500 milliárd forinttal nőtt a vagyon. A kötvényalapokba nagyon sok pénz áramlott. Egészségesnek tartja ezt a folyamatot annak fényében, hogy nagyon mélyen vannak a rövid távú kötvényhozamok?
Köves Benedek: A lakossági befektetők döntéseit legtöbbször a visszatekintő hozamok motiválják, amely természetesen nem a legcélravezetőbb módszer. Mivel a hazai kötvénypiac 2012-ben és 2013-ban kiemelkedően teljesített, valamint eddig az idei év is jól alakult, ez sok tőkét vonzott a kötvényalapokba. Természetesen hamarosan jön a kijózanodás pillanata, hiszen valóban nincs már sok tér a további hozamcsökkenésre, így a kötvényalapok teljesítménye esik, illetve a magas visszatekintő hozamok is gyorsan olvadnak. Ugyanakkor a hozamelőny várhatóan továbbra is megmarad a pénzpiaci eszközökkel, betétekkel szemben, de ez a többlethozam már nem lesz összehasonlítható az elmúlt évek szintjével. A befektetőknek meg kell érteniük a folyamatokat, és amennyiben magasabb megtérülést szeretnének elérni megtakarításaikon, bizony nem kerülhetik el a kockázatvállalást.
P.: A háztartások egyre inkább választási lehetőség elé érkeznek, viszont a pénzpiaci alapokban még mindig sok pénz van. Nem tartanak attól, hogy a vagyon elindul ezekből az alapokból és alternatívát keres magának?
K.B.: Ez a folyamat már be is indult, de a számok azt mutatják, hogy elsősorban a szektoron belüli átcsoportosításról van szó. Az alapok vagyona töretlenül növekszik, hiszen továbbra is vonzó alternatívát jelentenek a kamatozó eszközökkel szemben. Először a mérsékelt kockázatú kötvényalapokba indult meg a tőke átcsoportosítása, majd azt látjuk, hogy a kötvénypiaci teljesítmények csökkenésével párhuzamosan egyre népszerűbbe válnak a vegyes és az abszolút hozam alapok. Alapkezelőként igyekszünk minél erőteljesebb kommunikációval segíteni a lakossági megtakarítókat, hogy döntéseiket megalapozottan hozzák meg. Ehhez elsődleges csatornánk a forgalmazói hálózatunk, ahol nagy figyelmet fordítanak a megfelelő tanácsadásra.
K.B.: Megítélésem szerint mind a hagyományos, mind az abszolút hozamra törekvő stratégiával kezelt alapoknak van helyük a kínálati palettán, hiszen különböző befektetői igényeket szolgálnak ki. Mi már az elmúlt évtized közepén felismertük, hogy szükség van egy új, alternatív megközelítésre, így 2006-2007-től kezdve indítottunk abszolút hozam alapokat. Minden portfolió menedzserünk kezel legalább egy-egy ilyen terméket, méghozzá szerénytelenség nélkül mondhatom, nagyon sikeresen, gondoljunk például csak az OTP Supra Alapra. Ezek az alapok azért lehetnek sikeresek, mert a piacokon jelen lévő egyensúlytalanságokat, elárazásokat, volatilitást tudják kihasználni. Ugyanakkor továbbra is látunk értéket a hagyományos, benchmark követő, egy vagy néhány eszközosztályba fektető alapokban, hiszen ezek a befektetők számára átláthatóbb, kiszámíthatóbb, lényegesen egyszerűbb termékek. Mindig lesz igény a folyószámlapénzt helyettesítő likviditási alapokra, a biztonságosnak tekintett kötvényalapokra. A részvényalapok esetében viszont kérdés, hogy az aktív vagy a passzív, indexkövető alapok lehetnek inkább keresettek a jövőben.
P.: Az OTP Alapkezelőnél több olyan alap is van, amely a legnagyobb szektorban és kifejezetten a magyar piacon fektet be. A lehetőségek egyre szűkösebbek. Mit várhatnak el az ügyfelek ezektől az alapoktól? A betétekhez képest mennyire lehetnek az alapok versenyképesek?
K.B.: Rengeteg energiát fektettünk az elmúlt időszakban kommunikációra, hogy befektetőink számára elmondjuk, a megváltozott kamatkörnyezetben miként értelmezzék az egyes alapok funkcióját, szerepét. A múltban abban a kényelmes helyzetben voltak a befektetők, hogy pénzpiaci alapokkal kockázatmentesen juthattak reálhozamhoz. A tartósan alacsony kamatkörnyezetben a pénzpiaci alapok szerepe immár a likviditáskezelés, a folyószámla helyettesítése. Reálhozamot pedig már kockázatvállalással lehet elérni. Úgy látom, munkánk sikeres volt, hiszen a pénzpiaci alapjainkból kiáramló állományok nálunk maradtak, sőt, jelentősen növeltük kezelt vagyonunkat.
P.: Sok szakértő a vegyes alapokat kiáltotta ki a következő slágerterméknek. Az OTP-nél hogyan vélekednek erről? Valóban ekkora népszerűség vár a dinamikus vegyes alapokra?
K.B.: Amint említettem, mi is jelentős energiát fordítunk befektetőink tájékoztatására, hogy az eddig megszokott hozamszintek megközelítéséhez kockázatvállalásra van szükség. Ennek első lépcsője a kötvényalapok, majd következnek a vegyes alapok. Ezt immár a statisztikák is igazolják, a vegyes alapok az elmúlt hónapban már az abszolút hozam alapoknál is több új tőkét vonzottak. A vegyes alapok révén az ügyfelek tulajdonképpen egy diverzifikált portfolióhoz jutnak, amely csökkenti a kockázatukat. Ez előrelépés, hiszen például az OTP Bank esetében azt látjuk, hogy egy ügyfél átlagosan kevesebb, mint két alapba fektet, míg egy vegyes alappal több eszközosztály számos eszköze között oszlik meg a kockázata. Ugyanakkor arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy a tőkebeáramlás mögött a vegyes alapok kedvező rövid távú visszatekintő hozama és alacsony árfolyam ingadozása állnak. Most, hogy a részvénypiacokon jelentős a turbulencia, a vegyes alapoknál is számítani kell nagyobb mértékű volatilitásra és árfolyamcsökkenésre, mivel ezeknek az alapoknak a többsége bizonyos arányban kötvényekből és részvényekből, vagy esetleg kötvény- és részvénylapok befektetési jegyeiből áll. Hamarosan kiderül, hogy a befektetők valóban tudatosan, hosszabb távra választottak-e vegyes alapokat, vagy az árfolyamcsökkenések hatására inkább újra az aktívan kezelt, a piaci ingadozásokból akár profitálni is tudó abszolút hozam alapok felé fordulnak.
P.: Üdvözítő fejlemény, hogy a lakosság hajlandó a befektetési időtávját növelni. Mi a tapasztalat, van érdeklődés a nyugdíjcélú megtakarítások iránt?
K.B.: Bízom benne, hogy a lakosság mind szélesebb rétege ismeri fel a nyugdíjcélú megtakarítások fontosságát. Ehhez mindenképp szükségük van alacsony költségszintű, hosszú távra optimalizált, aktívan kezelt eszközökre, hiszen ezek 15-20 éves időtávon óriási hozamelőnyt érhetnek el más, magasabb költségű megtakarítási formákkal szemben. Úgy gondolom tehát, hogy a befektetési alapoknak igenis helye van a hosszú távú, akár nyugdíjcélú megtakarítások között is. A jövő évben tervezünk is az eddig megszokottnál hosszabb távra optimalizált, nyugdíj előtakarékosságra is ideális alapokat. Ezek mindenképp versenyképesek lesznek a jelenlegi megtakarítási formákkal - önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás - hiszen az ügyfelek számára alacsony költségszint mellett kényelmes, aktívan kezelt megtakarítási megoldást jelentenek. Természetesen NYESZ vagy TBSZ számlán elhelyezve a hozamok adómentessé tehetőek.
Szeretné befektetési alapban kamatoztatni megtakarítását?
