szerző

A vezérigazgató már új állást talált, de kié lesz a Budapest Bank?

2017. január 11. 16:10  english version   
nyomtatás
 
Hazai magánkézbe kerüljön, és legalább 200 milliárd forintot adjanak érte - ezt a kettős célt szeretné elérni a kormány a másfél éve állami kézben lévő Budapest Bank privatizációja során. Mivel azonban ez így egyszerre nehezen teljesíthető, egyelőre nem indult el a folyamat. A vezérigazgató ma bejelentett, Raiffeisenhez távozása apropóján megnéztük, nem túl sok-e 200 milliárdot kérni a nyolcadik legnagyobb mérlegfőösszegű, de a negyedik legtöbb fiókkal és ügyfélszámlával rendelkező magyar bankért.

Kereskedés OTP-részvényekkel a Portfolio Online Tőzsdén!

A morzsánként érkező információk alapján úgy tűnik, még mindig nagy a tanácstalanság a kormányban a másfél éve állami kézben lévő Budapest Bank eladásával kapcsolatban. Úgy tudjuk,
  • egyetlen érdeklődő sem tekintett még be az ilyenkor szokásosan megnyíló adatszobába, sőt
  • a privatizáció állami oldalról történő gyakorlati előkészítése sem indult még el az ügyben illetékes Bártfai-Mager Andrea kormánybiztos vezetésével.
A privatizációs folyamat egyelőre áll, lényegében ezt erősítette meg a Portfolio-nak adott villáminterjújában Zolnai György, a Budapest Bank március 31-ével távozó (és május 1-től az itteni Raiffeisent irányító) elnök-vezérigazgatója is. Ami pedig a kormányt illeti:

Több érdeklődő van, olyanok, akik már jelen vannak Magyarországon és olyanok, akik csak most lépnének be. Legalább annyit szeretnénk a bankért, mint amennyiért megvettük, vagyis 700 millió dollárt, de jelenleg az a helyzet, hogy ezt senki nem akarja megadni. Ettől függetlenül még az első félévben sor kerülhet az eladásra

- számoltunk be 2016 végén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter helyzetértékeléséről. Ehhez képest annyival többet tudunk, hogy információink szerint a K&H és az Erste is értékes elemnek tartaná a sajátjában a Budapest Bank meglévő portfólióját (konkrét vételi szándékukat nyilvánosan azonban nem erősítették meg), a kormány viszont szeretné hazai kézben tartani a bankot.

A Raiffeisen mint potenciális vevő esélyeit látszólag növeli Zolnai György átigazolása, de az osztrák bankcsoport köztudottan méretcsökkentő üzemmódban működik jelenleg, és saját összeolvadási terveivel, tőkehelyzetének megerősítésével van elfoglalva, ráadásul szintén külföldi. Az Axa lakossági portfólióját két hónapja teljesen integráló hazai OTP számára Csányi Sándor szerint nem akvizíciós célpont a Budapest Bank. Logikus folytatásként a szintén Bártfai-Mager Andrea illetékességi köréhez tartozó takarékszövetkezetekkel és az integrációhoz tartozó FHB-val való szorosabb kapcsolat is szóba jöhetne, kérdés, milyen átmeneti és tartós jogi, szervezeti formában. A korábban a Budapest Bankkal gyakran hírbe hozott MKB bankvásárlását viszont az Európai Bizottság felé tett vállalások korlátozzák.

A Budapest Bank külföldi kézbe kerülésével mindenesetre közelivé válna a belföldi többségi irányítás esetleges elvesztése a szektorban, holott ennek elkerülése a kormány tartós célja.

A vezérigazgató már új állást talált, de kié lesz a Budapest Bank?


Nagy fába vágja a fejszéjét a kormány, amikor
  • egyrészt számára kedves (lehetőleg hazai) tulajdonos kezébe szeretné adni a bankot,
  • másrészt nem nagyon engedne a GE-nek 2015 nyarán fizetett 700 millió dolláros (jelenlegi árfolyamon közel 206 milliárd forintos) árból.
Ez utóbbi kapcsán néztük meg, milyen áron adnak-vesznek mostanában bankokat a régióban, először azonban közelebbről szemügyre vettük a Budapest Bankot is. Alábbi táblázatunkból nem derül ki egyértelműen, de az egyszeri tételektől eltekintve 2014-hez hasonlóan 2015-ben is 10 milliárd forintos eredményt ért el a Budapest Bank (a 2016-os számok még nem ismertek). 2015-ben egyszeri tételként
  • 4,7 milliárd forintnyi céltartalékot szabadítottak fel az egy évvel korábban a devizahiteles elszámolások miatt megképzett 48 milliárd forintból,
  • 2,6 milliárd forintos egyszeri veszteséget hozott az autóhitelek forintosítása,
  • néhány kisebb részesedés eladása (pl. a Visáé pozitívan) is befolyásolta némileg az eredményt.
Az idei eredményt a 10 milliárdos 2015-ös szinthez képest több pozitív és negatív tényező is befolyásolja:
  • pozitív tényező, hogy a Budapest Bank bankadója a tavalyelőtti 4,5 milliárd forint körüli szintről mára 2,1 milliárd forint közelébe csökkent (mintegy 2 milliárdos pozitív hatás az adózott eredményre),
  • negatív tényező, hogy a Bubor a 2015 végi 1,35% közeli szintről mára (lejárattól függően) 0,2-0,4%-ra csökkent, tovább szűkítve a bank kamatmarzsát - ez becslésünk szerint közel 0,5 milliárd forinttal rontotta az éves profitot,
  • pozitív, de profitra nehezebben lefordítható tényező, hogy átlag feletti a Budapest Bank hitelezési aktivitása (főleg kamatbevételt generál), valamint a földhitelezésben és az MFB Pontokban elérhető visszatérítendő EU-források közvetítésében (főként jutalékbevételt generál) is tevékeny a bank.

Összességében (jó esetben, egyszeri tételek nélkül) becslésünk szerint közel 15 milliárd forint éves adózott nyereségre képes a Budapest Bank, könyv szerinti értéke pedig (becsült 2016 végi konszolidált saját tőkéje alapján) mintegy 130 milliárd forint.

A vezérigazgató már új állást talált, de kié lesz a Budapest Bank?


Megnéztük, hogy a régiós tőzsdei nagybankok árazása alapján mennyire reális a 200 milliárd forintot is meghaladó kormányzati elvárás a Budapest Bank eladási árára nézve, és azt találtuk, hogy életszerű lehet ez az ár egy olyan szereplő számára, amely a magyar piacon - különösen a Budapest Bank elsődleges terepén, a lakossági fogyasztási hitelezésben és a kkv-szegmensben - jelentős növekedési lehetőségeket lát.

Különösen egy magyar piacon már jelenlévő nagybank lenne hajlandó többet fizetni a bankért, hiszen számára jelentős szinergialehetőségek rejlenének egy ilyen tranzakcióban. Az egyesített bank fiókszáma és létszáma ugyanolyan üzleti volumen elérése mellett is jóval kisebb lehetne annál, amennyivel jelenleg együttesen rendelkeznek, az egyesített bank működési költsége pedig akár 10-15 milliárd forinttal is kevesebb lehetne kettejük működési költségének jelenlegi összegénél.


A hagyományosan magas P/E és P/BV rátákkal kereskedett lengyel bankpapírokat leszámítva is találtunk hasonlóan árazott nagybankokat. A jelentős részben Magyarországon működő OTP árazása alapján pedig a Budapest Bank reális ára 173-198 milliárd forint körül lenne.

Közös a Budapest Bankban és az OTP-ben, hogy kamatmarzsuk bőven a magyar banki átlag fölött van (a Budapest Bank esetében ezt nagyobbrészt a lakossági fogyasztási hitelek, kisebb részt a kkv-hitelek dominanciájának köszönhető, és a nagybankok körében 4. legnagyobb fiókszám is támogatja), de persze számos más tulajdonságukban, különösen méretükben jócskán eltérnek egymástól, így árazásukat nehéz összevetni.

A vezérigazgató már új állást talált, de kié lesz a Budapest Bank?


Az elmúlt hetekben két fontos tranzakciót is bejelentettek a régiós bankpiacon, amelyek akár további iránymutatásként is szolgálhatnak:Utóbbi alapján a Budapest Bankért nagyjából 140-150 milliárd forint lenne a reális ár, igaz, Magyarország nem Bulgária, némileg eltér a profiljuk, és a Budapest Bank részesedése kisebb hazai piacán, mint az UBB-é.

Összességében tehát elmondható, hogy a 200 milliárd forint körüli árelvárás jelenleg nem irreális az állam részéről, ezt az összeget azonban valószínűleg csak egy olyan szereplő lenne hajlandó megfizetni, amely már jelen van bankként Magyarországon, és a hazai piacon - különösen a lakossági fogyasztási hitelezésben és a kkv-szegmensben - számottevő organikus növekedési lehetőségeket is lát.

A vezérigazgató már új állást talált, de kié lesz a Budapest Bank?


Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő - újságíró
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium