Bank

"Európa legdrágább bankrendszere a magyar" - Ez komoly?

Az egész EU-ban nálunk a legmagasabb a bankok költségszintje, amit az ügyfeleken vernek le azzal, hogy az egyik legmagasabb kamateredményt realizálják a bankjaink - lényegében ezt állítja az MNB. Utánajártunk, igaz-e a visszatérő, egyúttal meghökkentő állítás, és arra jutottunk, hogy a magas állami terhek és az OTP külföldi leánybankjainak figyelembe vétele nélkül valószínűleg nincs ilyen nagy hatékonysági lemaradásuk a magyar bankoknak. Az európai középmezőnybe azért így se sikerült beférnünk.
A legfrissebb Pénzügyi stabilitási jelentésben található az alábbi ábra, amellyel az MNB azt mutatja be, hogy összes eszközük (=mérlegfőösszegük) arányában mekkora a bankok működési költségeinek szintje és kamateredménye (vagyis a kamatbevételek és -ráfordítások különbözete). Megállapítják a jegybank szakértői, hogy

nemzetközi összevetésben a hazai működési hatékonyság a legrosszabbak között van, amit magas kamateredménnyel fedez a szektor.

Az ábra szerint az eszközarányos működési költség messze nálunk a legmagasabb (a románokat és a lengyeleket is jól "lehagytuk"), az eszközarányos kamateredményben pedig csak a bolgárok előznek meg minket. Hasonló állításokat tett Nagy Márton MNB-alelnök a Portfolio április 25-ei Hitelezés 2017 konferenciáján is, meghökkentve több, az előadás utáni panelbeszélgetésben szereplő bankvezért is, nagy átlagban mennyire hatékonytalanul vezetik a bankokat. Az MNB-nek persze kapóra jön az eredmény a "fogyasztóbarát lakáshitel" koncepciójának indoklásához is, amely a fix kamatozású lakáshiteleken keresztül javítana valamelyest ezen a képen.

Mielőtt mi magunk is számolgatni kezdtünk volna, megkérdeztük az MNB-t, nem torzítják-e felfelé az ábrán szereplő költségszintet az állami terhek, leginkább a bankadó és a tranzakciós illeték. Mivel az ábra a 2015-ös állapotot mutatja, a bankadó még eleve a korábbi magasabb összeggel szerepel benne, hiszen abban az évben még a miénk volt Európa legmagasabb bankadója (ma már valószínűleg a lengyeleké a kétes dicsőség). Indokolt lehet tehát a feltételezés, hogy a kiugró állami terhek nélkül nem is olyan hatékonytalan a bankrendszerünk.

Az MNB válasza alapján a bankadó és a tranzakciós illeték nélkül 0,35-0,45 százalékponttal alacsonyabb az általuk számított működési költségszint (ugyanis ezek IFRS elszámolásban a működési költségek között is megjelenhetnek, ahol volt ilyen elszámolás), amivel egyébként még mindig az EU legmagasabb bankrendszeri költségszintjét kapjuk. Hozzáteszik: Magyarország nem tekinthető egyedülállónak, így a többi ország adatai is tartalmazhatnak hasonló torzítást - még ha annak mértéke jelentősen szóródhat is.

Első ránézésre túl alacsony az a 0,35-0,45 százalékpontos hatás, amit saját számításában az MNB a bankadónak és a tranzakciós illetéknek tulajdonít. A bankadó és a tranzakciós illeték 2015-ös együttes mértéke ugyanis a mérlegfőösszeg 1%-át közelítette. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy IFRS szerint sem kötelező működési költségként kimutatni ezt a két tételt, így a jegybank nem a teljes különadóterhet vette figyelembe az IFRS szerinti magyar költségszint számítása során sem, a torzítás nem volt olyan nagy.

A bankrendszerünk ráadásul a személyi ráfordítások/mérlegfőösszeg mutató alapján is a legrosszabb helyen áll, amit nem terhelnek különadók. Erre vonatkozó ábrát vetített ki Nagy Márton említett előadásában is.

Így is lehet némi ellenvetésünk az MNB statisztikájával kapcsolatban:
Az MNB konszolidált IFRS szerinti adatokat nézett azoknál a bankoknál, ahol ez rendelkezésre állt 2015-re vonatkozóan. Egyedi bankokról természetesen nem kommunikál az MNB, de az OTP esetében, úgy tűnik, a teljes csoport adatai kerültek bele a statisztikába. Márpedig a teljes OTP csoport konszolidált eszközarányos költségmutatója 0,8 százalékponttal volt magasabb a magyarországi alaptevékenység hasonló mutatójánál (3,6% vs. 2,8%) 2015-ben. Nem kell magyarázni: az OTP jó nagy súllyal szerepelhetett így a statisztikában, nagy kamatmarzsú külföldi tevékenységeinek (pl. orosz leánybank) beszámítása pedig jelentősen torzíthatta a magyar bankrendszer adatait. Becslésünk szerint az OTP esetében csak a magyar tevékenységgel számolva a bankrendszer költségrátája közel 0,2 százalékponttal alacsonyabb lett volna, vagyis az adóterhekkel is korrigálva a (bankadót nem fizető) román bankokat 2,6% körüli költségrátánkkal valószínűleg már magunk mögött tudtuk volna. Nem nagy dicsőség persze, de azért mégse a szégyenpadról lenne már szó.

A nettó kamatmarzs esetében még nagyobb lehet a torzítás: az OTP Core nettó kamatmarzsa közel 1,5 százalékponttal alacsonyabb, mint a teljes OTP csoportté, ezt figyelembe véve becslésünk szerint nem 3,1%, hanem 2,6% lett volna a magyar bankrendszer eszközarányos nettó kamatmarzsa. A jegybank ábráján így a cseh és a szlovák bankrendszer szintjén lennénk, megelőzve Romániát.

Összességében tehát meglátásunk szerint kicsit jobb a kép, mint ahogy az az MNB jelentésében szerepel. Igaz, nem olyan nagy az eltérés a feltételezett valós helyzethez képest, mint ahogy az egyes bankok vezetőinek a Hitelezés 2017 konferencián is elhangzott reakcióiból következne.

Érdemes ránézni még egy kicsit a magyar számvitel szerinti számokra is, megnézve, ezek mit támasztanak alá a fentiekből. Számításaink szerint a magyar bankrendszer eszközarányos költségmutatója 2015-ben az IFRS-ben kimutatottnál jóval alacsonyabb, 2,18% volt, 2016-ra pedig ez 2,09%-ra csökkent. Ez a két szám sem az OTP magas kamatmarzsú külföldi leánybankjait, sem a bankadót vagy a tranzakciós illetéket nem tartalmazza, de természetesen nem korrekt összevetni őket az MNB ábráján látható IFRS szerinti számokkal sem. Mindenesetre saját számvitelünk alapján nem annyira hatékonytalan a bankrendszer, mint ahogy az adóterheket és külföldi leánycégeket figyelembe vevő konszoldiált IFRS-számok figyelembe vételével tűnik. Így is a mezőny rosszabbik végéhez közel vagyunk, de 3-4 országot (Romániát, Lengyelországot, Bulgáriát és Szlovéniát) talán megelőzünk. A pontos sorrend felállításához persze teljesen egységes számvitelt kellene nézni, amire nincs lehetőségünk.

Ami az eszközarányos nettó kamatmarzsot illeti, számításaink szerint 2015-ben ez 2,4%, 2016-ban pedig 2,5% volt a magyar bankszektorban magyar számvitel szerint, ami szintén jóval kevesebb a Pénzügyi stabilitási jelentésben szereplő, IFRS szerint számított 3,1%-nál, ami mint fent írtuk, az OTP külföldi tevékenységeit figyelmen kívül hagyva valószínűleg inkább 2,6% lehetett 2015-ben.

A fenti eszmefuttatással nem kritikát akartunk gyakorolni a jegybank szakértőivel szemben, inkább szempontokat akartunk behozni a bankrendszer hatékonyságának elemzésébe, jelezve, hogy az MNB olyan módszertant választhatott, amely a kiugróan magas adóterhelés és a külföldi leánybankok miatt kevésbé hatékonynak mutatja a bankszektorunkat, mint amilyen valójában. Hasonló módszertani nehézségekkel nap mint nap találkozik az ember, ami viszont a lényeget illeti:

sajnos a fenti korrekciókkal sem került még az európai középmezőnybe sem hatékonysági szempontból a magyar bankszektor. 2016 pedig csak kis hatékonyságjavulást hozott a bankrendszer egészében 2015-höz képest.

RSM Blog

A válóperes ügyvéd válaszol - a válás

A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása, a válás, a válóper, a gyermekelhelyezés kérdésköre, illetve a vál

Kiszámoló

A sávos vagy többkulcsos adózásról

Akárhányszor előjön az adózás, egykulcsos-többkulcsos adózás kérdése, úgy tűnik, hogy három emberből kettő nem érti, hogyan működik a többkulcsos, sávos adózás. \"Felháborító, hog

MNB Intézet

A kerékpározás árnyoldala

Ha valaki lopásra adja a fejét, akkor közgazdaságilag racionális döntés biciklikre specializálódni. A kerékpárok használata, terjesztése kevéssé szabályozott, illetve az iparág sem mozdul

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a kormánydöntés az üzemanyagárak szabályozásáról
Tőzsdetanfolyam

Tőzsdei hullámok, vagyonépítés és részvénykiválasztás

22+1 órás komplex tanfolyam ahol a tőzsdei kereskedés és a hosszú távú befektetés alapjait sajátíthatod el. Megismered a tőzsdei ármozgások törvényszerűségeit, megismered a piaci trendeket, megtanulod felismerni a trendfordulókat.

Könyv

A Sikeres Kereskedő - Vételi és eladási pontok, stratégiák, tőzsdepszichológia

Egy tőzsdei könyv, ami nem aranyhalat akar rád sózni, hanem felruház a horgászás képességével, ami a befektetések világában a saját kereskedési módszer kialakítását jelenti.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Financial IT 2024
2024. június 11.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
Automotive Business in CEE Region Conference 2024
2024. június 5.
Digital Compliance by Design & Legaltech 2024
2024. május 8.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
otp