szerző

Melyik bank húzza le a legjobban szegény magyarokat?

2017. július 14. 05:50    
nyomtatás
 
A címben szereplő, gyakran hallható, kétségtelenül rosszhiszemű kérdésre nem egyszerű a válasz. Nemcsak az összes banki kondíciót kellene végignyálazni hozzá, hanem az egyes banki konstrukciók igénybevételét és a szolgáltatás minőségét is számszerűsíteni kellene. E lehetetlen vállalkozás helyett inkább a banki jelentésekhez nyúltunk: megnéztük, hogy saját méretükhöz képest mely hazai nagybankok realizálják ügyfeleiken és üzletfeleiken a legmagasabb bevételeket. Érdekes listákat kaptunk.

Konkrét pénzügyi termékek költségeit a Pénzcentrum.hu kalkulátorával számíthatod ki.

Kereskedés OTP-részvényekkel a Portfolio Online Tőzsdén!

Európa egyik legkevésbé hatékony bankrendszere


Az MNB jóvoltából szinte közhely ma már, hogy a magyar bankrendszer Európa egyik legkevésbé költséghatékonyan működő bankrendszere. Ezt az állítást múltkori saját számításaink árnyalták, de megcáfolni nem tudták. A jegybank állításának a második fele nagyjából úgy szól, hogy a magas működési költségeket ügyfeleikre hárítják a bankok, és különösen a lakossági üzletágban folytatott (ár)verseny lanyhább a kelleténél.

A bankok nyilvános adatai sajnos nem eléggé részletesek és egységesek ahhoz, hogy mindezt tételesen igazolni tudjuk, de a bankszintű eredményszámokból levonható néhány következtetés. Megnéztük ezért mind a nyolc nagybanknál a nettó kamatbevételek és a nettó díj- és jutalékbevételek szintjét, és ezt a mérlegfőösszegre, konyhanyelven a bankok méretére vetítve felállítottunk egyfajta sorrendet.

Melyik bank húzza le a legjobban szegény magyarokat?


Megszenvedték a bankok a válságot


Mielőtt a bankok sorrendjére rátérnénk, néhány fontos megállapítás a nagybanki "szektorról":
  • A hazai hitelválságot éppen megelőző 2008-as évhez képest 21%-kal csökkentek a nettó kamatbevételek (lásd a fenti ábrát) 2016-ra, a 2010-es csúcshoz képest pedig 35%-os a visszaesés.
  • A hitelállomány eközben 2008-hoz képest nyolc év alatt még nagyobb mértékben, 34%-kal csökkent, vagyis a hitelekre vetített nettó kamatmarzs nőni tudott. A teljes eszközállományra (mérlegfőösszegre) vetítve ez már nem igaz: 3,5%-ról 2,7%-ra csökkent a marzs, jórészt nyilvánvalóan az eszközök egyre nagyobb részét kitevő állampapírok alacsonyabb kamata miatt.
  • A nettó kamatmarzsot tovább szűkítette az elmúlt években, hogy miközben az eszközoldalon folyamatosan csökkentek a kamatok, a forrásoldalon elérhető kamatcsökkenés beleütközött a 0%-os korlátba (nagyon összement a betéti marzs, és a lakosságnál jogilag nem tudnak, de a vállalatoknál sem mernek negatív betéti kamatot alkalmazni a bankok).
  • A korábban vásárolt állampapírok lejárata és megújítása az alacsony hozamkörnyezetben negatív hatással van a bankok kamatbevételére. Az MNB év eleji adatai szerint a bankok kamatozó értékpapír-állományának a több mint 21%-a olyan papír, amelyet 2013 előtt bocsátottak ki, de 2020 végéig lejár.
  • Az UniCredit és a K&H kivételével mindenhol csökkentek a nettó kamatbevételek 2008 és 2016 között, a legnagyobb mértékben a jókora hitelportfólió-tisztításon átesett CIB Banknál, a legkisebb mértékben pedig az OTP magyarországi tevékenységénél.
  • Ezzel szemben a nettó díj- és jutalékbevételek 2008-hoz képest 41%-kal emelkedtek a nagybankoknál. Csakhogy ennek a jó részét az állam fölözi le tranzakciós illeték formájában. A tranzakciós illeték bevezetése utáni első, 2013-as évhez képest jóval kisebb mértékben, 11%-kal nőttek a nettó díj- és jutalékbevételek 2016-ra, elsősorban az üzleti aktivitás fokozódásának köszönhetően.
  • A nettó díj- és jutalékbevételek egyedül az MKB Banknál csökkentek 2008 óta, a legnagyobb mértékben pedig az Erste Banknál növekedtek. E változások mögött persze részben számviteli sajátosságok, átsorolások is állhatnak, amelyeket egyenként nem vizsgáltunk.

Melyik bank húzza le a legjobban szegény magyarokat?

Itt a lista


Az elmúlt kilenc évben a Budapest Bank és az OTP eszközarányos nettó kamatmarzsa volt a legmagasabb, a CIB Banké és a Raiffeisené pedig a legalacsonyabb. Annak, hogy a lista így fest, számos oka lehet, csak néhány ezek közül:
  • A lista első felét a lakossági, a második felét pedig a vállalati túlsúlyos bankok dominálják (az UniCredit és részben a K&H kivétel). Ennek egyik oka az lehet, hogy a lakosság esetében kisebb a nagybankok közötti árverseny, mint a vállalatok esetében, ezzel lejjebb még foglalkozunk.
  • A Budapest Bank hitelportfóliójában lehet a legmagasabb a magas marzzsal rendelkező lakossági fogyasztási hitelek aránya a nagybankok közül, az OTP pedig történelmi beágyazottságának, ismertségének és nagy fiókszámának köszönhetően képes számos szegmensben a piaci átlag fölött árazni.
  • Az eszközarányos nettó kamatmarzs a nem teljesítő hitelek arányával is összefüggésben áll: minél magasabb az NPL-ráta, ceteris paribus annál alacsonyabb a nettó kamatmarzs, hiszen a hitelállomány egy része nem termel bevételt. Ezzel is magyarázható a korábban aktívan projekthitelező nagybankok rossz pozíciója.
  • A nettó kamatmarzsot a magasabb hitel / betét arány is felfelé tolja, ennél azonban fontosabbnak bizonyult a magyar nagybankoknál a hitelállomány szerkezete, például jelzáloghitelhitel/fedezetlen fogyasztási hitel, illetve retail/corporate hitel szerinti megoszlása.
Az igényeidnek megfelelő banki termékek árának kikalkulásához és személyre szabott banki listák felállításához a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.

Melyik bank húzza le a legjobban szegény magyarokat?


Kissé más a sorrend, de hasonló következtetéseket vonhatunk le a hitelállományra vetített nettó kamatbevételek szintjéből is, mint eszközállomány alapján.

Melyik bank húzza le a legjobban szegény magyarokat?


A fentiek részben a nettó díj- és jutalékmarzsra is érvényesek, itt azonban a hitelezéstől független üzleti aktivitásnak (számlavezetés, treasury szolgáltatások, pénzügyi közvetítés stb.) is nagy szerepe van. Ezen a listán szintén azok a bankok szerepelnek a legjobban, amelyeknek a teljes működése nyereséges volt a válságos évek nagy részében is.

Melyik bank húzza le a legjobban szegény magyarokat?


Egy komolyabb mérés


A bankok közötti verseny intenzitásának mérésére az MNB idén először a vállalati és a háztartási hitelpiacra külön is kiszámította az úgynevezett Lerner-indexet. Ha a piacot tökéletes verseny jellemzi (a szereplők árelfogadók), akkor a mutató értéke nulla, ha viszont nagyobb a szereplők piaci ereje (oligopólium vagy akár monopólium alakul ki), akkor nagyobb értéket vesz fel. A szakértők azt találták, hogy a vállalati hitelpiacon mind az állomány, mind az új kibocsátású hitelek esetén nagyon erős a verseny. Ezzel szemben a háztartási hitelek piacán gyenge verseny és jelentős piaci erő jellemzi a bankokat. Itt 2004-től 2008-ig, a devizahitelezés felfutásával egyre intenzívebbé váló verseny a válság kitörésével megszűnt, és az index visszaemelkedett a 2004-es szintre. Kisebb hatást gyakorolt az indexre (elsősorban az új hiteleknél) a végtörlesztés, amikor csökkent a bankok hitelkínálata és megnövekedtek a hitelkamatok. A forintosítás és az ehhez kapcsolódó kamatcsökkentés szintén az új hitelek esetén gyakorolt átmeneti csökkentő hatást a mutatóra, azonban a forrásköltségek és a hitelezési veszteségek csökkenése 2016-ban ezt a változást ellensúlyozta, így az index visszaemelkedett 2014-es értékére. Az index alapján 2016-ban is gyenge volt a verseny a lakossági hitelpiacon - állapította meg az MNB. Mindezzel jórészt összecsengenek a fenti számok, amelyek a nagyobb lakossági kitettséggel rendelkező bankoknál mutatják a magasabb kamatmarzsot.

Melyik bank húzza le a legjobban szegény magyarokat?


Tanulság


A nagybankok nyers eredményszámainak egyszerű elemzése alapján csak elnagyolt következtetéseket vonhatunk le az egyes piaci szereplők árazásáról. Sokkal inkább a bankok üzleti modelljében, hitelportfóliójának szerkezetében és múltbeli kockázatvállalásában meglévő különbségekről hordoznak érdekes tanulságokat. Felszínes következtetéseink ugyanakkor összecsengenek az MNB mélyebb elemzésével, amely a lakossági hitelezésben gyenge, a vállalati hitelpiacon viszont erős versenyt talált. Ennek az eltérésnek meghatározó, de nem kizárólagos szerepe van a bankok (bevételi marzsok szerinti) sorrendjének kialakulásában.

Az igényeidnek megfelelő banki termékek árának kikalkulásához és személyre szabott banki listák felállításához a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.

Megjegyzés: a fenti, általunk számolt adatok a konszolidált IFRS szerinti beszámolókon alapulnak, de az alkalmazott egységes metodika miatt eltérhetnek a jelentésekben számított adatoktól. A Budapest Banknál IFRS-jelentések híján a magyar számviteli, a Raiffeisennél pedig nettó hitelállományi adatokkal számoltunk, míg máshol bruttóval. Mindez túlzott torzítást becslésünk szerint nem okozott, de ezt figyelembe véve érdemes értékelni a feltüntetett számokat.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 
X
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő - újságíró
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
Prémium