szerző

Végre megtudhatod, mennyit keresnek a biztosításodon

2017. szeptember 11. 11:35    
nyomtatás
 
Lázasan készülnek a magyar biztosításközvetítők a februárban hatályba lépő uniós direktíva, az IDD implementációjára. A biztosítók, az alkuszok és az ügyfelek is nagy újdonságokkal fognak találkozni a biztosítások megkötése és élettartama során. Nőni fog a közvetítői jutalékok transzparenciája, szigorodnak az oktatási követelmények, és az IDD-t kiegészítő jogszabályváltozással akár az orvosokéhoz némileg hasonló alkuszpraxisok is létrejöhetnek. Mindezek részleteiről kérdeztük a nagyobbik alkuszszövetség, az FBAMSZ elnökét, Sebestyén Lászlót. Fontos téma lesz ez a szövetség idei konferenciáján is.

A magyar biztosítási piac teljesítményét mutató friss statisztikákról épp ma írtunk:
2017.09.11 09:55 Durván lehúzzuk az utakon a magyar biztosítókat


Október 1-jétől 3-áig tartja idei biztosításszakmai konferenciáját az FBAMSZ. Mely szakmai kérdések érdeklik és érintik mostanság a leginkább a hazai alkusztársadalmat?

Van egy kiemelt kérdéskör, amely most minden mást háttérbe szorít: ez a 2018. február 23-ától kötelezően alkalmazandó uniós irányelv, az IDD, illetve annak hazai implementációja. A hazai joganyagba várhatóan a következő hetekben kerülnek át a tervezett változások, a konferencia időpontját is próbáltuk valamelyest ehhez igazítani. Természetesen meghívtuk az NGM,az MNB valamint a MABISZ képviselőit is, hogy foglalják össze a szektor képviselői számára a legfontosabb, aktuális gondolataikat az IDD implementációja kapcsán. Az alkuszokat elsősorban a disztribúciót, vagyis az értékesítést, valamint az oktatási követelményeket érintő változások érdeklik. Két kerekasztal-beszélgetés kifejezetten ezek részleteit járja majd körül.

Végre megtudhatod, mennyit keresnek a biztosításodon


Egyelőre nem végleges a szabályozás, de a fontosabb szigorítások már körvonalazódtak. (A törvényjavaslatban megjelentekről itt írtunk részletesen). Hogy alakul át az alkuszok érdekeltségi rendszere és jutalékszabályozása?

Inkább változtatásnak, mint szigorításnak mondanám az IDD újdonságait. A javadalmazásról szóló részletek biztosan érdekesek lesznek, hiszen az alkusztársadalom nagyjából 14 éve úgy tevékenykedik, hogyez a kérdés csak a biztosító és alkusz közötti szerződéses jogviszonyokban van kezelve. A szabályozásba várhatóan bekerül, hogy az alkusz alapesetben a megbízójától, vagyis az ügyféltől kapja a javadalmazását, az ügyféllel való megállapodása alapján azonban azt majd biztosító is adhatja neki. Annak van realitása, hogy a lakossági termékek esetében legalábbis ez utóbbi marad a jellemző gyakorlat.. Az üzletkötés során várhatóan bekerül az erről szóló megegyezés a szerződésekbe. Az IDD egyébként akár a vegyes rendszerre is lehetőséget ad, vagyis hogy az ügyfél és a biztosító együttesen javadalmazza az alkuszokat, de ennek tömeges elterjedésére rövidtávon nem számítok.

Ezek szerint már nem él az a korábbi felügyeleti elképzelés, hogy az alkuszokat mindenképpen az ügyfél fizesse. De mi a helyzet a jutaléktranszparenciával? Látni fogja-e az ügyfél, mennyit keres az alkusz a szerződésén?

Magam is hallottam erről a felvetésről, de a tényszerű helyzet az,hogy a felügyelet sohasem képviselte ezt az irányt. Alapesetben azt jelenti a transzparencia az IDD értelmezése szerint, hogy az ügyfelet tájékoztatni kell az alkusznak járó jutalék létezéséről és arról, hogy azt milyen formában,százalékos vagy fix módon kapja-e meg . De hogy pontosan mennyit kap az alkusz, azt automatikusan nem kell közölni vele. Amennyiben viszont az üzletkötés során az ügyfélnek erre irányuló kérdése van, és mélyebben szeretné megismerni a közvetítő javadalmazását, akkor ezeket az információkat a saját szerződésével kapcsolatban megkaphatja, köztük az alkusznak járó jutalék végösszegét is. Ez az egyedi bemutatás az életszerű, hiszen különböző termékeknél, különböző biztosítóknál nagyon eltérő lehet a gyakorlat, nem lehet egy egységes, minden termékre és biztosítóra kiterjedő jutaléktáblázatot bemutatni.

Milyen üzleti, illetve versenyt érintő hatásai lehetnek mindennek? Megváltozik-e ezektől az alkuszok vagy a biztosítási piac üzletpolitikája, árazása, esetleg a jutalékok szintje is?

Üzletileg a költségek némi emelkedése várható az alkuszoknál, leginkább talán az oktatási követelmények, a terméktájékoztatás és a személyre szabott ajánlatok bemutatásának elvárása miatt. A termékek árazása a biztosítók dolga, de nem számítok jelentős változásra. Ami pedig a jutalékokat illeti, Magyarországon nem látok rendszerszinten jutalékanomáliát. Az alkuszok jelentős része ma még a lakossági termékekkel és a nem-élet üzletággal foglalkozik, itt nincsenek kiugró jutalékok, elfogadható mértékű, tisztességes jutalékmarzsot nyújtanak az alkuszoknak a biztosítók. Az elmúlt években persze volt némi jutalékcsökkenés, tíz évvel ezelőtt még néhány százalékponttal magasabb volt az átlagos jutalékszint. Újdonság lesz viszont, hogy az IDD lehetőséget ad arra, hogy az alkusz által nyújtott többletszolgáltatást a biztosító többletjutalékkal díjazza. Ha például az alkusz összehasonlítást végez majd, az ügyfél helyett elvégzi a felmondást, eljuttatja a kiválasztott ajánlatot, évfordulóra emlékeztetőt küld és részt vesz a kár rendezésében, akkor ezekért a plusz szolgáltatásokért,arányosan több jutalékot is kaphat egy olyan közvetítővel szemben, aki ennél kevesebbet nyújt. Nem a jutalékban vagy annak transzparenciájában, hanem az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás területén lehet nagyobb versenyre számítani. Aztán hogy 10-15 év múlva kialakulhat-e olyan helyzet, hogy például az alkuszok az ügyfelektől kért jutalék szintjében is versenyezni fognak az ügyfelekért, az még a jövő zenéje. Addig is fontos, hogy ennek szabályozási kerete, napi működési rendszere tartósnak és kiforrottnak bizonyuljon a magyar gyakorlatban.

Említette az oktatási követelmények megváltozását is. Mekkora szigor vár az alkuszokra?

Minden évben egy előre meghatározott időtartamot oktatásban való részvétellel kell majd tölteniük az alkuszoknak. Ilyen elvárás eddig nem nagyon volt. Új termékekről szóló oktatás létezett, de most egy strukturáltabb, nyomon követhető, évi 15 órás ismétlő jellegű oktatást is be kell vezetni. A FBAMSZ-nak van is egy olyan akcióterve, amely egy online oktatási rendszer formájában megkönnyítené a követelménynek való megfelelést. Nem életszerű, hogy csapatostul vonuljanak fel a kollégák Budapestre vagy a megyeszékhelyre, ehelyett a korral haladva egységes informatikai oktatási szoftvert szeretnénk bevezetni az IDD február 23-i indulásáig.

Korábban egyszerűsített ügyféltájékoztató bevezetéséről is szó volt az IDD kapcsán. Ez is megvalósul?

Igen, ez elsősorban a biztosítók feladata lesz. Nem irigylem a biztosítós kollégákat, hiszen nem egyszerű feladat egy bonyolult terméket 3-4 oldalban bemutatni, minden lényeges információt belefoglalva. A lehető legrövidebbnek kell lennie egy ilyen dokumentumnak. Például az utasbiztosításról sokan azt hiszik, hogy az egyik legegyszerűbb termék, ezzel szemben a bonyolultsága, összetettsége miatt talán az egyik legnehezebb feladat lesz épp ezekről összeállítani egy rövid összefoglalót. Az alkuszok a termékek bemutatását leginkább azzal fogják tudni segíteni, hogy azokat az online felületeiken különböző szempontok és paraméterek szerint összehasonlíthatóvá teszik Jelenleg a részletes információk begyűjtéséhez gyakran minden egyes biztosítónál végig kellene olvasni a 30-40 oldalas ÁSZF-eket.

Nem az IDD-hez, hanem már a jövő májusban hatályba lépő GDPR irányelvhez tartoznak az adatvédelemre vonatkozó szabályozási változások. Ezekre mennyire készülnek az alkuszok?

Azt gondolom, hogy gyökeres változás az eddigi elvárásokhoz képest nem lesz, inkább pontosítani fogják az eddigi gyakorlatot. A legnagyobb változás talán az lesz, hogy adatvédelmi, adatkezelési szabálytalanság esetén nagyobb bírságra számíthatnak a piaci szereplők. A fintech térnyerése miatt érdekes adatvédelmi kérdés lesz a biometrikus adatok tárolásának és bekérésének a szabályozása is. Többek között emiatt is sokkal gyakoribbak lesznek várakozásaink szerint az adatvédelmi ellenőrzések.

Lesznek olyan változások is, amelyek az uniós irányelvek "farvizén" még megjelennek a biztosításpiaci szabályozásban?

Igen, a talán legfontosabb változásnak az alkuszok által hosszú évek alatt felépített ügyfélállomány kezelését tartom. A biztosítási törvény változtatásával létrejöhet egyfajta alkuszpraxis. Ahogy az orvosoknak is van praxisuk, amelyet például visszavonulásuk esetén át tud adni valaki másnak, úgy az alkuszok életét is megkönnyítheti, ha ügyfélállományuk továbbadásához nem kell egy komplett céget értékesíteniük. Ha sikeres lesz a törekvésünk, akkor lehetőség lesz arra, hogy mint amikor egy biztosító egy egész portfóliót vagy egy portfóliórészt kíván értékesíteni a piacon, úgy az alkuszok is megtehessék ezt. Ez lendületet adhat az alkuszpiaci akvizícióknak.

Üzletileg hogyan alakul ez az év a szektor számára?

Számomra is meglepő módon a múlt évhez képest kétszámjegyű mértékben nőtt például a gépjármű-értékesítés, ami nagy segítséget nyújt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piac növekedésében. Úgy tűnik, hogy a casco penetrációja is újból növekedési pályára állt, bár még mindig csak minden ötödik-hatodik gépjárművön van casco. Szerintem az utasbiztosítás területén nagy kiugrást nem hozott az idei év, ott csak annyit lehet látni, hogy érthető módon egyre inkább az online kötés felé mozdulnak az ügyfelek. A lakásbiztosításoknál az idén nem látok nagy tolongást. Az életbiztosítási termékek értékesítésében azonban egyelőre nem történt nagy előrelépés alkusz oldalon, kicsi a penetrációnk. Örülnék, ha az alkuszok nagyobb sikereket érnének el ezen a területen is.

A magyar biztosítási piac teljesítményét mutató friss statisztikákról épp ma írtunk:
2017.09.11 09:55 Durván lehúzzuk az utakon a magyar biztosítókat

Magyar biztosításközvetítők is szép számmal lesznek jelen Öngondoskodás konferenciánkon, regisztráljon most!

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium