szerző

Az ország, ami földi paradicsommá változott, és megrohanták a turisták

2017. március 19. 15:45    
nyomtatás
 
Sokak érdeklődését felkeltette Szlovénia 2016 őszén azzal, hogy itt található Melania Trump, az Egyesült Államok first ladyjének szülővárosa. A közelsége ellenére magyar turisták által kevéssé látogatott ország mégsem erről lett világhírű az elmúlt években. Alig egy évtizede még gazdaság, közlekedés és hulladékgazdálkodás terén is bőven voltak elmaradásai, de mára olyan országokhoz zárkózott fel, mint Finnország, Hollandia vagy Svédország. Fővárosa, Ljubljana tavaly elnyerte az Európa Zöld Fővárosa címet, Szlovéniát pedig a világ egyik legfenntarthatóbb országaként emlegeti a turisztikai szakma, amivel egyre több látogatót vonz az Alpok lábánál fekvő ország.


Miután a Green Destinations holland turisztikai szervezet tavaly a legzöldebb turisztikai célpontnak kiáltotta ki Szlovéniát, az ország nemrég megkapta a világ legfenntarthatóbb országa címet is a National Geographictól.

Az ország fővárosát, Ljubljanát egy évtizede még a legrosszabb közlekedésű települések között tartották számon, azóta azonban hatalmas fejlődésen esett át, tavaly pedig elnyerte az Európa Zöld Fővárosa címet, amit többek között a közösségi közlekedés fejlesztésének köszönhet. Ez volt az első alkalom, hogy az Európai Unióhoz később csatlakozott, kevésbé fejlett régió városának ítélték a címet.


Az amerikai Yale egyetem Environmental Performance Index (EPI) jelentéséből minden évben kiderül, hogy melyek a világ legzöldebb országai. Tavaly ezen a ranglistán az 5. helyre került Szlovénia, olyan fejlett és hagyományosan zöldnek számító országok mellé, mint Finnország, Izland, Svédország és Hollandia. Hogyan lett a lesajnált szomszédunkból néhány év alatt a világ egyik legzöldebb országa?

Az ország, ami földi paradicsommá változott, és megrohanták a turisták

A gleccserek által kialakított Bledi-tó Szlovénia egyik legnépszerűbb üdülőhelye

Az idei a fenntartható turisztikai célpontok éve


A turizmus az egyik leggyorsabban növekvő iparág, amely jelentős bevételforrásnak számít több ország esetében. 1960-ban 25,3 millió volt a nemzetközi turistaérkezések száma világszerte, ami 1990-re már a többszörösére, 425 millióra nőtt. 2015-ben ez a szám elérte a 1,184 milliárdot, 2020-ig pedig az 1,6 milliárdot is átlépheti. A nagy növekedést az is mutatja, hogy becslések szerint napjainkban a globális GDP 5 százalékát jelenti a turizmus, a globális foglalkoztatásból pedig 6-7 százalékot tesz ki az ENSZ adatai szerint.

A turizmus tömegessé válása gazdaságilag számos piaci szereplőnek kedvez, miközben globális problémák megjelenéséhez, illetve súlyosbodásához vezet, mint például a bolygó erőforrásainak túlhasználása, környezetszennyezés vagy a kulturális örökségek elvesztése.


Épp ezért egyre több turisztikai szakember és szervezet hangsúlyozza az ágazat fenntarthatóságának fontosságát. Az ENSZ a 2017-es évet a fenntartható turizmus fejlesztésének nemzetközi évévé nyilvánította: az év során számos esemény foglalkozik világszerte a témával. Ennek is köszönhető, hogy a turisztikai szakmában és a sajtóban is egyre hangsúlyosabbá vált, hogy mely turisztikai célpontok, felelnek meg a leginkább a fenntarthatóság elveinek, és Szlovénia egyértelműen fontos szereplő ezen a listán.

Mi a fenntartható turizmus?


Olyan típusú turizmusról van szó, amely számba veszi a jelenlegi és jövőbeli gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokat, miközben a turisták igényeit, az iparág, a környezet és a helyi közösségek érdekeit is figyelembe veszi:
  • Azoknak a természetes erőforrásoknak az optimális felhasználása, amelyek a turizmus fejlődésének szükséges elemei, az alapvető ökológiai folyamatok fenntartása, a természeti kincsek és a biodiverzitás megőrzése mellett.
  • A helyi közösségek szocio-kulturális értékeinek tiszteletben tartása, természetes és épített kulturális örökségük és hagyományaik megőrzése, és az ezek iránt tanúsított tolerancia.
  • Az élhető, hosszú távú gazdasági működés biztosítása, a turizmushoz kapcsolódó gazdasági és társadalmi előnyök egyenlő megosztása minden érintett szereplő között, aminek része a stabil foglalkoztatás és bevételszerzési lehetőségek biztosítása.


Mitől lett ennyire zöld ország Szlovénia?


Szlovénia több városa felkerült a Green Destinations által összeállított legzöldebb turisztikai célpontok top 100-as listájára, Európa 2016-os zöld fővárosaként mégis Ljubljanáról esik a legtöbb szó.

A szinte példátlan fejlődés részben a tudatos településfejlesztés eredménye, illetve annak, hogy az ország egy évtized leforgása alatt az Európai Unió éllovasa lett újrahasznosításban.


Az Európa Zöld Fővárosa címet az a környezettudatos város kapja, amelynek a fenntartható jövőért tett tevékenységét a legjobbnak ítéli független szakértőkből álló zsűri. Az értékelés során figyelembe veszik a helyi közlekedést, a zöld területek fenntartható használatát, a levegő minőségét, a zajszennyezés mértékét, értékelik a város hulladékkezelését, vízgazdálkodását, energiapolitikáját és energiahatékonysági mutatóit.

Ljubljanában több olyan kezdeményezés történt az elmúlt években, amelyek világszerte mintaként szolgálnak, ha fenntarthatóságról van szó:

  • Autómentes belváros: Az autókat teljesen kitiltották a belvárosból, még az ott lakók sem hajthatnak be, gyalogosokon és bicikliseken kívül csak a biogáz üzemű buszok és az elektromos taxik közlekednek. Tavaly áprilisban elindították a 12 napelem-panellel ellátott, zéró széndioxid kibocsátású kisvonatot, amely a népszerű turisztikai látványosságok között szállítja az utasokat.
  • Hulladékgazdálkodás: A város hulladékgazdálkodását főleg az újrahasznosításra alapozza: a szemetet 61 százalékban hasznosítják újra. (Összehasonlításképpen az uniós átlag 42 százalék). Hogy a fenti eredményeket el tudták érni, abban nagy szerepe van a házhoz menő, föld alatt futó hulladékgyűjtő-pontoknak.
  • Erdősített belváros: Szlovénia területének 60 százaléka erdő, de a fővárosnak sem kell szégyenkeznie a zöld területek mennyisége miatt: Ljubljanában egy lakosra 542 négyzetméter zöldterület jut. A szlovén fővárosban a parkok beépítése és a fák kivágása helyett inkább növelik a zöld területek arányát.

Az ország, ami földi paradicsommá változott, és megrohanták a turisták

A híres Hármas-híd Ljubljana óvárosát köti össze a modern városrésszel

A zöld forradalom rengeteg turistát hozott


Szlovénia több éves recesszió - és egy komoly bankválság - után 2013-ban mutatott először fellendülést, ami főleg a fogyasztás növekedésének volt köszönhető, ami továbbra is a gazdasági növekedés egyik legfontosabb tényezője. A szlovén gazdaságban azonban nagyon fontos szerepet játszik a turizmus is, amit a Szlovén Idegenforgalmi Hivatal adatai is alátámasztanak. 1991 és 2010 között az európai szinthez képest a turizmus növekedése és fejlődése átlagon felüli volt, ebben az időszakban ugyanis több mint 100 százalékkal nőtt a turisták száma.

A vendégéjszakák száma 2015-ben először lépte át a 10 milliót, így ez az év fontos mérföldkőnek tekinthető. A turizmus most az ország szolgáltatásexportjának 40 százalékát adja (a teljes exportra vetítve ez 8 százalék), a teljes GDP-hez 13 százalékkal járul hozzá.


A szlovén Statisztikai Hivatal jelentése szerint tavaly összesen 4 millió külföldi látogatott el a 2 millió lakosú országba, vagyis 10 százalékkal több, mint 2015-ben.

A Melania Trump-effektus


Elképzelhető, hogy kis részben a szlovén származású amerikai first ladynek, Melania Trumpnak is köszönhető az idegenforgalom élénkülése: az egy éjszakát az országban töltő amerikai turisták száma 2016-ban 10 százalékkal nőtt az előző évhez képest a szlovén Statisztikai Hivatal adatai szerint. Melania szülővárosa, az 5000 lakosú Sevnica honlapján is büszkén hirdette, hogy az újdonsült first lady születési helye. Helyi lapok szerint egyes szlovén utazási irodák "Melania Trump nyomában" ajánlattal kínáltak különleges túrákat az érdeklődőknek.


A magyarok még nem fedezték fel


Hazánk a feljövő küldőpiacok között van: 2016. január és augusztus között 14 százalékkal bővült a Magyarországról érkező vendégforgalom, de egyelőre Szlovénia még messze nincs a legnépszerűbb úticélok között. Pedig többszezonú desztinációról van szó: a változatos hegyvidék extrém sportolóknak, a téli sportok kedvelőinek és túrázóknak lehet vonzó, de a 46,6 kilóméter hosszú szlovén tengerpart kiváló nyaralóhely.

Olasz turisták látogatják a legnagyobb számban (16%), utánuk az osztrákok, németek, horvátok és a hollandok következnek. A magyar turisták a szlovéniai beutazásban csak a 10-11. helyen állnak, bár a forgalom növekvő tendenciát mutat.


A magyarok preferencia listáján a szomszédos országok közül Ausztria, Románia és Szlovákia álltak az első helyen 2016-ban a Magyar Turisztikai Ügynökség szerint. Tavaly egyébként az úgynevzett Magyar-Szlovén Turisztikai Munkacsoport Szlovénia és Magyarország közötti turisztikai forgalom élénkítéséről tárgyalt Mariborban, aminek eredményeképpen Szlovénia hamarosan turisztikai képviseletet nyit Budapesten.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 
X
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
Prémium