Felfoghatatlan, ami a világ második legnagyobb gazdaságában folyik

2017. március 19. 12:15    
nyomtatás
 
A kínai kommunista pártnak óriási kihívásokkal kell megküzdenie, hogy a történelemben példátlan mértékű gazdasági szerkezetváltást a lehető legsimábban le tudja vezényelni: az ipari túltermelés miatt évente több százezren veszítik el munkájukat, ami komoly politikai nyomást jelent. Ezzel párhuzamosan viszont az állam éves terveiben több mint 10 millió nagyvárosi munkahely létrehozása szerepel, elsősorban a szolgáltatói ágazatban, hogy így mozdítsa előre a nagy átalakulást. Bár az elmúlt években a figyelem középpontjába a kínai növekedés lassulása és a vállalati szektor aggasztó mértékű eladósodottsága került, közben azért nem szabad elmenni szó nélkül amellett, hogy milyen változások zajlanak a munkaerőpiacon.


Múlt héten véget ért a kínai kommunista párt minden évben megrendezett kongresszusa. ahol a vezetés rendszeresen kijelöli az adott évre vonatkozó gazdaságpolitikai célokat, köztük a tervezett GDP-növekedési ütemet. Az idei állami prognózis 2017-ben 6,5%-os GDP-bővüléssel számol a 2016-os 6,5-7%-os célsáv után, a JP Morgan elemzői szerint ugyanakkor ez a szám a legalsó határt jelenti, idén ugyanis könnyen felülmúlhatja ezt a kínai gazdaság teljesítménye. Az évezred elején még az volt a jellemző, hogy a pártvezetés valóban jelentősen alábecsülte a tényleges növekedést, az utóbbi években azonban nagyon szorosan összekapcsolódott a két szám.

Felfoghatatlan, ami a világ második legnagyobb gazdaságában folyik

Megjegyzés: a JP Morgan elemzőinek ábráján a kék vonal az inflációval korrigált éves átlagos GDP-bővülést, míg a sárga vonal a kormányzat által kitűzött célértéket mutatja (mindkettő százalékban kifejezve).

A pártvezetés idén 11 millió új munkahelyet tervez létrehozni a nagyvárosokban, elsősorban a szolgáltatói szektorban, ami összhangban van a Kínában folyamatban lévő nagyszabású gazdasági szerkezetváltással. Ez a 11 millió munkahely bár elsőre soknak tűnik, nem olyan merész vállalás, tekintve, hogy az elmúlt három évben átlagosan 13,2 millió ilyen munkahely jött létre. A JP Morgan szakértői is felhívják a figyelmet arra a jelenségre, hogy miközben a gazdasági növekedés érezhetően lassult az elmúlt években, a munkaerőpiac nem sínylette meg annyira ezt az időszakot.

Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a vezetés minden eszközzel igyekszik a lehető legjobban tompítani a gazdasági lassulás munkaerő-piaci hatásait, hiszen egy politikailag nagyon érzékeny területről van szó. Ettől függetlenül azonban a háttérben elképesztő léptékű átalakulások zajlanak.

Másfél évtized alatt (2001-2016 között) megfeleződött a nyersanyagkitermelési és mezőgazdasági ágazatokban dolgozók teljes foglalkoztatottságon belüli aránya, közben a feldolgozóipari foglalkoztatottsági arány úgy tűnik, hogy 2012-ben 30% körül tetőzött, ezzel páruhzamosan viszont a szolgáltatói ágazatban dolgozók aránya rohamosan emelkedik.

Felfoghatatlan, ami a világ második legnagyobb gazdaságában folyik

Megjegyzés: a kék vonal a nyersanyagkitermelési és mezőgazdasági ágazatokban (primary industry), a sárga vonal a feldolgozóiparban (secondary industry), a szaggatott kék vonal pedig a szolgáltatói szektorban (tertiary industry) dolgpzók teljes foglalkoztatottságon belüli arányának alakulását mutatja (százalékban) 2001 és 2016 között.

A gazdasági szerkezetváltás munkaerő-piaci hatásait jól szemlélteti az úgynevezett "ingázó dolgozók" (migrant workers) számának változása is. Az 1980-as évektől kezdve a kínai városoknak a globális gazdaságba való folyamatos bekapcsolódás miatt hatalmas embertömegekre volt szüksége, hogy legyen kikkel feltölteni az új ipari kapacitásokat. A China Labour Bulletin 2015-ös adatai szerint az ilyen ingázó munkavállalók több mint fele még mindig a feldolgozóiparban és az építőiparban dolgozik.

Felfoghatatlan, ami a világ második legnagyobb gazdaságában folyik

Megjegyzés: az ábrán szereplő kategóriák, az óramutató járásával megegyező irányban - feldolgozóipar (31%), építőipar (21%), kereskedelem (12%), szállítmányozás és logisztika (6%), vendéglátás (6%), háztartási szolgáltatások (11%), egyéb (13%).


Óvatos becslések szerint is közel 300 millióra tehető azoknak a száma, akik vidéki településekről munkahelyeik miatt költöztek a nagyobb városokba. Ez vezetett a modern kor egyik legnagyobb népvándorlásának is nevezett eseményhez, amikor a Holdújév ünnepe alkalmából emberek tízmilliói indulnak haza vidékre, ekkor az összes nagyobb vasútállomás zsúfolásig telik.

Felfoghatatlan, ami a világ második legnagyobb gazdaságában folyik

Óriási tömeg a Shanghai-i Hongqiao vasútállomáson, a közelgő nemzeti ünnep miatt mindenki hazautazik a családjához. Kép forrása: JOHANNES EISELE / AFP


Ez a vándorlási folyamat ugyanakkor az elmúlt években drasztikusan lelassult, hiszen már nincs szükség annyi emberre a folyamatosan háttérbe szoruló feldolgozóiparban. Az alábbi ábrán látszik, hogy a 2010-es évek elejére jellemző 4% körüli ütemhez képest mostanra 0,5% közelébe lassult az ingázó dolgozók számának növekedése.

Felfoghatatlan, ami a világ második legnagyobb gazdaságában folyik


A kormány igyekezete, hogy a feldolgozóipari túlkapacitások felszámolásával párhuzamosan lassan egy fogyasztás által vezérelt növekedési sémára állítsa át a gazdaságot, a változás mértéke miatt nagy áldozatokkal jár.

Hivatalos adatok szerint 2016-ban a szén- és acélipari többletkapacitás következtében 730 ezren veszítették el munkájukat, amit idén újabb félmillió követhet.


Nem véletlen, hogy a legsúlyosabban érintett területek külön állami forrást kapnak munkaerő-piaci programokra, hogy az átalakulás miatt munkanélkülivé válókat valami más szakma felé tereljék.

A JP Morgan elemzői arra is felhívják a figyelmet, hogy a munkaerőpiac kereslet-kínálati helyzete 2016 eleje óta látványosan javulni kezdett, vagyis arányaiban egyre több munkahely nyílik meg egy új álláskeresőre. Érdemes lesz figyelni, hogy ezek a pozitív folyamatok a bérek reálértékének növekedési ütemében is elkezdik-e majd éreztetni hatásaikat, a bérek emelkedése ugyanis 2015 közepe óta elmaradt az inflációval korrigált GDP-bővülési ütemtől.

A növekvő foglalkoztatottság, illetve a bérek gyorsuló emelkedése (a fogyasztás miatt) a növekedési kilátások javulása mellett egyúttal azt is jelentené, hogy még inkább élénkülhetne a kínai infláció, ami lendületet adhatna az inflációnak a világ többi részén is, kisegítve ezzel a számos fejlett országot az alacsony infláció csapdájából.



(Címlapkép forrása: JOHANNES EISELE / AFP)

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 
X
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
Prémium