Ha rendesen öntöznénk, stabilabb lenne a gazdasági növekedés

Kormanik Márton – Nagy Ágnes – Rippel Géza, MNB
2017. november 10. 10:24    
nyomtatás
 
A hazai agrárium kibocsátásának változékonysága nemzetközi összehasonlításban jelentős, összhangban a növénytermesztés magas súlyával és az Európai Unió országaihoz képest alacsony öntözöttségi mutatókkal. Az MNB becslései szerint az öntözési rendszer kiterjesztése és fejlesztése egyrészt mérsékelné a GDP növekedés változékonyságát, másrészt javítaná az ágazat termelékenységét, így a hazai gazdaság növekedési pályája is stabilabbá válhatna.


A tavalyi, historikus összevetésben kedvező mezőgazdasági évet követően 2017-ben korrekció várható az agráriumban, amit az eddig rendelkezésre álló adatok is alátámasztanak. A mezőgazdasági kibocsátásban nagy súlyt képviselő, fontosabb kalászos gabonák többségénél idén visszaesett a termésmennyiség éves összevetésben. A KSH adatai alapján a búza (-6,5%), árpa (-11,9%), tritikálé (-24,0%) és a zab (-11,5%) betakarított mennyisége elmarad a tavalyitól, míg a rozs (+1,2%) termése lényegében a tavalyival megegyezően alakult. Emellett legjelentősebb szántóföldi növényünk, a kukorica termésmennyisége 25-30 százalékkal maradhat el a tavalyi évitől a becslések alapján.

A mezőgazdasági hozzáadott érték volatilitása jelentős, sőt Európai Uniós összevetésben hazánkban a legmagasabb (1. ábra). Ennek oka az, hogy a növénytermesztés az időjárás változékonyságának leginkább kitett része az agráriumnak, ami a terméseredmények alakulásának magas változékonyságához vezet. Így, a hazai mezőgazdaság szerkezetén belül a legnagyobb súllyal rendelkező növénytermesztés (2016-ban a mezőgazdasági kibocsátás 60 százaléka) teljesítménye érdemben befolyásolhatja a gazdasági növekedést.

Ha rendesen öntöznénk, stabilabb lenne a gazdasági növekedés


Nemzetközi összehasonlításban vizsgálva azt látjuk, hogy azokban az országokban, ahol a növénytermesztés súlya magasabb, ott jellemzően a mezőgazdasági hozzáadott érték szórása is jelentősebb. Ugyanakkor a növénytermesztés magas aránya mellett is lehet a hazainál mérsékeltebb az agráriumból eredő változékonyság. Az Európai Unió több országában (pl. Franciaország, Csehország, Spanyolország) is hazánkhoz hasonlóan magas a mezőgazdaságban a növénytermesztés súlya, azonban az agrárium teljesítményének volatilitása alacsonyabb. Felmerül a kérdés, hogy hazánk esetében miért nagyságrendekkel magasabb a mezőgazdasági hozzáadott érték szórása?

A változékonyabb hazai agrárteljesítmény részben a nemzetközi összehasonlításban elmaradó öntözés szerepével magyarázható.


Az öntözöttség mértékét nemzetgazdasági szinten kézenfekvő lenne az öntözött területek mezőgazdasági területekhez viszonyított arányával (öntözöttségi ráta) vizsgálni. Ebben a mutatóban hazánk az Európai Unió országainak középmezőnyében helyezkedik el. Azonban az öntözöttségi ráta számolásakor fontos kontrollálni többek között az éghajlatra, a mezőgazdaság szerkezetére és egyéb egyedi tényezők hatására, hisz ezek számottevően befolyásolják az öntözött területek nagyságát. Az ezen hatást is figyelembe vevő korrigált öntözöttségi ráta alapján Magyarország öntözöttsége Európai Uniós összevetésben elmarad az átlagtól (2. ábra). Emellett megállapítható, hogy a magasabb öntözöttség csökkenti a mezőgazdasági hozzáadott érték szórását.

Ha rendesen öntöznénk, stabilabb lenne a gazdasági növekedés


Amennyiben a hazai öntözöttségi ráta az Európai Uniós átlagnak megfelelően alakult volna, a hazai mezőgazdaság hozzáadott értékének volatilitása lényegesen alacsonyabb lehetett volna, minden más tényezőt adottnak véve (3. ábra). Az idei GDP növekedés ebben az esetben 0,3 százalékponttal lehetne magasabb.

Ha rendesen öntöznénk, stabilabb lenne a gazdasági növekedés


Előretekintve az öntözés szerepe egyre jelentősebb lesz, többek között a klímaváltozás következtében egyre gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségek (például aszályos időszakok) hatásának ellensúlyozásában. Az öntözés kiterjesztésének pozitív hatása nemcsak az időjárási viszontagságok kiküszöbölésében vagy a termésmennyiség volatilitásának csökkenésében jelentkezne, hanem a minőségi tényezők javulásában is. Összességében az öntözés a mezőgazdasági kibocsátás mennyiségi és minőségi jellemzőinek javulásán keresztül a hazai agrárium nemzetközi versenyképességének emelése mellett a hazai gazdaság versenyképességének javulásához is hozzájárulna.


A szerzők a Magyar Nemzeti Bank munkatársai.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Kiemelt privát banki tanácsadó
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium