Napjaink nehéz gazdasági környezetében fokozott figyelem fordul minden, a piaci helyzetet befolyásoló tényezőre. A shortolás egyike azoknak a technikáknak, ami nagy valószínűséggel a piacot befolyásoló hatással jár.
A shortolás lényege, hogy a befektető olyan értékpapírokat ad el, amelyek nincsenek a tulajdonában annak érdekében, hogy majd egy későbbi időpontban kedvezőbben szerzi meg azokat. A befektető ekkor azzal számol, hogy az értékpapírokat alacsonyabb áron tudja megszerezni, mint amennyiért eladta őket, így mikor a kölcsönvett értékpapírokat visszaadja az azokat számára kölcsönadó tulajdonosnak, az árkülönbözeten elért haszonra tehet szert.
A shortolási folyamat képes befolyásolni az értékpapírpiacot, ami az adott értékpapírok árának mesterséges csökkenéshez vezet. Mivel a shortolók a tranzakció folyamán nagy mennyiségű értékpapírt bocsátanak a piacra, így a kínálat jelentősen megnő, ami nagy valószínűség szerint árcsökkenéshez vezet.
A piacok ilyen jellegű befolyásolása nem kívánatos, ezért az illetékes felügyeleti hatóságok által, illetőleg közreműködésével jogszabályok és egyéb hatósági határozatok, kötelezően alkalmazandó iránymutatások születtek ennek a folyamatnak a regulálására, illetve betiltására. A shortolás korlátozása, tiltása minden egyes országban napirendre került, természetesen más és más formában és eszközökkel. Ezek közül az alábbiakat szeretnénk kiemelni:
Magyarországon a shortolásos ügyletekkel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) hozott intézkedéseket. A PSZÁF minden befektetési vállalkozást és befektetési tevékenységet végző hitelintézetet kötelez arra, hogy bejelentsék a teljesült short eladási ügyleteiket, amennyiben az adott ügylet darabszáma eléri vagy meghaladja az adott részvény Budapesti Értéktőzsdén bevezetett teljes részvénymennyiségének 0,01%-át.
Nagy-Britanniában, akárcsak Magyarországon, bejelentési kötelezettség terheli az érintett feleket. A short eladási ügyleteket a Financial Services Authority felé kell bejelenteni. Ez a lépés a felügyelő hivatal szerint csökkenti a piaci fenyegetettséget és jobban átláthatóvá teszi a részvénypiacot.
Németországban a kormány egy, a napokban meghozott döntése alapján minden részvény tekintetében tiltottak a fedezetlen short ügyletek, akárcsak az eurózóna államkötvényeire.
Az Amerikai Egyesült Államokban megkülönböztetik a fedezett és fedezetlen shortolást. A fedezetlen shortolás abban különbözik a fedezettől, hogy itt a shortolók a részvényeket nem is veszik kölcsön, és a rövidre eladás előtt a beszerezhetőségüket sem garantálják. A shortoló ebben a helyzetben csupán később vásárolja meg a shortolt részvényeket és szállítja le azokat a short ügylettel érintett részvények vevőjének. Fedezett shortolás esetén a befektetők két héten belül kötelesek nyilvánosságra hozni azoknak a társaságoknak a nevét, amelyek részvényei tekintetében árfolyamesésre játszottak. A fedezetlen shortolás esetében pedig úgynevezett zéró tolerancia van érvényben, ami azt jelenti, hogy a rövidre eladók a tranzakció után három nappal kötelesek a részvényeket leszállítani. Az amerikai intézkedések a shortolással kapcsolatosan az összes értékpapírra vonatkoznak.
Ulmann Kristóf/ dr.Suppan Ágoston Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda
budapest@bakernet.com 
Előző cikk
