A cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárásokra vonatkozó határidőket a Cégtörvény részletesen szabályozza. Abban az esetben, ha egy cégbejegyzés vagy egy adatváltozás bejegyzésének időzítése jelentőséggel bír, célszerű gyakorlati szempontokat is figyelembe venni. Jelen cikkünk a leggyakrabban felmerülő eseteket és problémákat gyűjti csokorba.
A cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárások szinte teljes mértékben elektronikus eljárás formájában zajlanak; vagyis az eljárásban közreműködő ügyvéd és az illetékes cégbíróság e-mailen keresztül kommunikál egymással. Elvileg ez az eljárás lehetővé tenné, hogy a hét minden napján és a nap huszonnégy órájában lehessen ilyen cégügyeket intézni. Praktikusan, ez a bejegyzési és a változásbejegyzési kérelmek benyújtására igaz is; tehát a kérelem gyakorlatilag bármikor elküldhető a cégbíróság részére. A cégbíróságok működése azonban nem folyamatos, ezért a kérelmek elektronikus érkeztetése ügyintézési időben történik, ami a gyakorlatban általában azt jelenti, hogy a hétköznap délután három óra előtt elküldött kérelmeket még az elküldés napján érkeztetik; azonban az ezután beküldött kérelmek érkeztetése nagy valószínűséggel csak másnap történik meg.
A cégbíróságra vonatkozó ügyintézési határidők pedig csak az érkeztetéssel kezdődnek meg. Ebből a szempontból a napi érkeztetési határidő kezdetének (általában hétköznap reggel nyolc óra) is jelentősége lehet. A hatályos szabályozás alapján ugyanis, bizonyos feltételek esetén lehetőség van "egyórás" bejegyzési eljárásra; azonban a cégbíróságra irányadó egyórás határidő csak az adott kérelem érkeztetésével kezdődik meg. Az eddigi tapasztalatok alapján ez a gyors eljárás viszonylag hatékonyan működik, és az esetek többségében számíthatunk rá, hogy ha formai vagy tartalmai szempontból a kérelmet a cégbíróság nem utasítja el, akkor a bejegyző végzés egy órán belül kibocsátásra kerül. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az e-mail értesítés egy órán belül megérkezik részünkre, mivel az értesítések kiküldése is általában csak a napi ügyintézési határidőben történik. Így az "egyórás" eljárásban elbírálandó kérelmeket célszerű a munkanap elején megküldeni a cégbíróság részére.
Cégeljárások keretében már nem csak az eljáró ügyvéd és a cégbíróság, hanem a cégbíróságok egymás között is elektronikus kommunikációt folytatnak. Több cégbíróságot érintő eljárás esetén azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a cégbíróságok közötti irattovábbítás továbbra is postai úton történik. Például, ha egy cég valamely cégbíróság illetékességi területéről egy másik cégbíróság illetékességi területe alá tartózó helységbe kívánja áthelyezni székhelyét, akkor a két cégbíróság elektronikus úton (e-mailben) kommunikál egymással; maguk az akták azonban fizikailag, postán kerülnek megküldésre az új székhely szerint illetékes cégbíróságnak. Az iratoknak, aktáknak a két cégbíróság közötti továbbítására vonatkozó jogszabályi határidő nincs; a valóságban ez több hetet is igénybe vehet. Az aktáknak az illetékes cégbírósághoz való megérkezéséig az eljárást felfüggesztik, tehát az aktatovábbítás ideje nem számít bele a cégbíróságra vonatkozó határidőkbe.
Ilyen esetekben az egyetlen lehetőség, amely némileg gyorsíthatja folyamatot, ha a társaság az eljárást felfüggesztő határozat tekintetében kifejezetten lemond fellebbezési jogáról. Ugyanis ezzel a végzés jogerőssé válik, és a cégbíróságok közötti kommunikáció megkezdődhet - amennyiben a társaság ilyen lemondó nyilatkozatot nem tesz, a cégbíróságok csak a tizenöt napos fellebbezési határidőt követően kezdik meg az egyeztetést. Azonban, ahogy a fentiekben is említettük, arra nézve nincsen előírás, hogy az iratoknak ténylegesen milyen határidőn belül kell megérkezniük az eljárásra illetékes cégbírósághoz. Erre tekintettel több cégbíróságot érintő változásbejegyzési eljárások esetén mindenképpen számolni kell ezzel a bizonytalansági tényezővel.
dr. Szalay Erzsébet Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda
budapest@bakernet.com (x)
Előző cikk
