Hurrá nyaralunk! A munkavállalók szabadságának megszervezése

2010. június 11. | 15:50     
 
Küldés e-mailbenNyomtatható verzióHozzászólás
Itt a nyár és ilyenkor a munkavállalók nagy része jól megérdemelt szabadságát akarja munkahelyétől távol, pihenéssel tölteni. Érdemes áttekinteni, hogy a munkáltatóknak és munkavállalóknak milyen jogai és kötelezettségei vannak a szabadságok kivételével és kiadásával kapcsolatosan.


A munka megszervezése a munkáltató feladata. A munka megszervezését úgy kell biztosítani, hogy a munkáltató meg tudjon felelni a szabadság kiadásával kapcsolatos Munka Törvénykönyve szerinti követelményeknek. A munkáltatók gyakran szabadságolási tervet készítenek, amely lehetővé teszi, hogy az adott évre előre ésszerűen megszervezzék a munkavégzést, kövessék a munkafolyamatokat és a munkaerő egyensúlyát biztosítsák a Munka Törvénykönyvének betartása mellett.

A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap-és pótszabadságból áll. A Főszabály szerint a munkáltató határozza meg a szabadság kiadásának időpontját, azonban köteles döntése előtt a munkavállalót meghallgatni.

További fontos szabály, hogy a szabadság kiadásának időpontját legkésőbb 30 nappal a szabadság kezdete előtt kell közölni a munkavállalóval. Az időpontot a munkáltató csak rendkívüli esetben, kivételesen változtathatja meg, a munkavállaló ezzel összefüggésben felmerült költségeinek és kárainak megfizetése mellett. Így például amennyiben a kijelölt szabadság tartamára a munkavállaló befizetett egy utazásra, de a 30 napos tartamon belül a munkáltató megváltoztatta szabadságának az időpontját, úgy köteles a munkavállaló ezzel kapcsolatos kárát megtéríteni.

Továbbá, fontos, hogy az a munkáltató köteles az alapszabadság egynegyedét a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni. A munkavállaló az erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legalább 15 munkanappal köteles bejelenteni a munkáltató számára, akinek ekkor nincs mérlegelési joga; köteles az alapszabadságnak ezt a részét a munkavállaló kérésének megfelelő időben kiadni.

A munkavállaló kivételes esetben akkor is jogosult szabadságra, amennyiben részéről olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése személyi vagy családi körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna, és nincs abban a helyzetben, hogy a munkáltatót a szabadság iránti igényéről legalább 15 munkanappal megelőzően értesítse. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot, legfeljebb három alkalommal a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a 15 munkanapos bejelentési kötelezettség mellőzésével köteles kiadni.

A munkáltatónak szintén nincs mérlegelési joga abban a tekintetben, hogy hány részletben adja ki a szabadságot. Kettőnél több részletben ugyanis csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni a szabadságot. A munkavállalók az alapszabadság egynegyedét, amelynek idejét maguk jelölhetik meg, gyakran eleve több részletben kérik, így ez a gyakorlatban problémaként ritkán jelentkezik.

A szabadságok megszervezése azért is fontos, mert az átgondolatlan szabadságolási gyakorlat azt eredményezheti, hogy a munkáltató év végén lesz kénytelen kiadni munkavállalói szabadságát, és így kisebb létszámmal kell megszerveznie működését. A Munka Törvénykönyve szerint ugyanis a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Ettől csak abban az esetben lehet eltérni, ha a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdekét súlyosan és közvetlenül érintő ok miatt, vagy a munkavállaló betegsége vagy más elháríthatatlan akadály miatt a tárgyévben nem tudja kiadni a szabadságot, és ekkor is csak legfeljebb a rendes szabadság egynegyedének mértékéig. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdekét súlyosan és közvetlenül érintő ok miatt a tárgyévet követő év március 31-ig (kollektív szerződés rendelkezése esetén június 30-ig), a munkavállaló betegsége vagy más elháríthatatlan akadály miatt a betegség/akadály megszűnésétől számított 30 napon belül köteles kiadni a tárgyévben ki nem adott szabadságot. Az alapszabadság egynegyedét azonban nem lehet "áttolni" a tárgyévet követő évre.

Érdemes tehát a munkáltatónak is jól felkészülni a nyárra és amennyiben még nincs, szabadságolási tervet készíteni az idei évre.

dr. Nagy Éva
Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda
budapest@bakernet.com

  Előző cikk Következő cikk 
Küldés e-mailben Nyomtatható verzió Hozzászólás







     
    EZT OLVASTA MÁR?
    11
    22
    33
    44
    55
    Partnereink:
        Kávé partner  

    © 2010 Portfolio.hu    |   RSS    |   Impresszum    |   Jogi nyilatkozat    |   Médiaajánlat    |   Adatvédelem    |   Hitelkalkulátor.hu    |   Visszajelzés