Ma már mind a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mind az Európai Bizottság rutinszerűen tart előzetes bejelentés nélküli helyszíni vizsgálatot (közkeletű angol nevén 'dawn-raid') cégeknél, amely vizsgálatok ugyan csak évek múltán, de általában húsbavágó bírsággal érnek véget. Ezt felismerve egyre több cég tart képzést a munkavállalóknak, illetve fejleszti más módon a verseny(jogi)kultúrát a jogsértések megelőzése érdekében.
Az ilyen képzések része általában annak bemutatása is, hogy tulajdonképpen mit is jelent egy dawn-raid, milyen jogosítványokkal élhetnek a vizsgálók, és milyen kötelezettségei és jogai vannak a cégnek, a munkavállalóknak. Ezért sok vállalat már felkészülten tud reagálni, amikor egyik reggel négy-öt versenyhatósági munkatárs jelentkezik be a recepción. Előfordul azonban, hogy a cég a kezdeti, legkritikusabb napon még nincs tisztában az eljárással, lehetőségeivel, és olyan hibákat vét, amelyek később a saját helyzetét nehezítik meg. Ezekből gyűjtöttünk össze néhányat:
1.
A cég akadályozza, vagy megnehezíti a vizsgálók eljárását . A hatósággal az eljárás során együtt kell működni, ami persze nem jelenti azt, hogy a cég saját érdekeit is felismerve és védve nem élhetne eljárási jogaival, például ellenőrizheti a vizsgálathoz szükséges iratok meglétét és tartalmát.
2.
Nem áll rendelkezésre elegendő felkészült ember a vizsgálat során . Ezen az egy napon ajánlott legalább eggyel több munkatársat felmenteni a munkavégzés alól (vagy annyi ügyvédet hívni), ahány vizsgáló a helyszínen van: minden vizsgáló segítségére álljon valaki, és legalább egy ember kell a másolatok készítéséhez. Enélkül szükségtelenül elhúzódhat a vizsgálat, ami természetesen kieső idő a munkatársnak.
3.
Valós vagy vélt eljárási szabálytalanság esetén meggondolatlan, és alaptalan ellenszegülés a hatósággal szemben . Csak olyan személy mondhat ellent a hatóság kérésének (pl. jogilag védett irat kiadása, vagy bizonyos kérdések megválaszolása tárgyában), illetve csak az terjeszthet elő vizsgálati kifogást, aki pontosan ismeri a hatóság eljárási jogosítványait és a jogkövetkezményeket. Komoly rendbírságot kockáztat ugyanis, aki a hatóság jogszerű kérésének teljesítését tagadja meg.
4.
A vizsgálók megérkezésekor, vagy azt követően a cég munkatársai fájlokat törölnek, papírokat darálnak le . Ez egyrészt rendbírsághoz vezethet, másrészt előfordulhat, hogy a cég csak saját magát fosztja meg fontos információktól, akár egy engedékenységi kérelem előterjesztéséhez szükséges bizonyítékoktól, hiszen lehet, hogy az iratokat a hatóság már más forrásból megszerezte.
5.
Akár tudatlanságból, akár feledékenységből nem hivatkoznak üzleti titok, illetve az ügyvéd-ügyfél kommunikáció védettségére . A hatóság az ügyvédi titok körébe tartozó iratokba nem tekinthet be (lásd
itt ), és bár jogosult üzleti- vagy bármilyen más titkot megismerni és lemásolni, de a cég kérésére köteles az üzleti titoknak minősülő iratok megfelelő védelméről gondoskodni, azokat bizalmasan kezelni.
6.
A hatóság által lezárt helyiséget, tárolót, számítógépet felnyitják, a pecsétet megrongálják . A vizsgálat során a hatóság bármilyen helyiséget, tárolót (pl. szekrényt), vagy akár számítógépet lezárhat. Tilos ezeket felnyitni vagy a pecsétet megrongálni, a zártörés ugyanis bűncselekmény és a cég számára pedig szinte garantált az eljárási bírság.
7.
A hatóság által megvizsgált, lefoglalt vagy lemásolt iratokról, fájlokról nem készítenek másolatot a cégnek, illetve azokat nem tartják elkülönítve . Nem szabad abban bízni, hogy a cégnél úgyis minden elvitt irat megvan: a versenyfelügyeleti eljárásban az eljárás legutolsó, védekezési fázisáig nem lehet betekinteni a hatósági aktába, így maga a cég és az ügyvédek sem tudják, hogy tulajdonképpen milyen iratok is állnak a hatóság rendelkezésére, mi lehet a vád, illetve milyen bizonyítékkal lehet még engedékenységi kérelemmel élni.
8.
Versenyjogásszal nem vizsgálják meg azonnal az elvitt iratokat, illetve nem végeznek gyors belső auditot . A cég számára kritikus, hogy minél gyorsabban minél teljesebb képet kapjon az eljárásról, az elvitt iratokról: egyrészt, a hatóság a vizsgálat tárgyától független jogsértésre vonatkozó bizonyítékokat is találhat és lefoglalhat. Másrészt, míg a hatóság alaposan előre felkészül a vizsgálatra és gyakran már máshonnan beszerzett bizonyítékok birtokában célzottan kutat a rajtaütés során, a cégek gyakran csak sötétben tapogatóznak a vizsgálat tárgya kapcsán, például mert az érintett munkavállalók vagy menedzsment már nincs is a cégnél. Ha viszont a cég késlekedik, akkor nemcsak rosszabb esélyekkel védekezik, de könnyen megfosztja magát attól a lehetőségtől, hogy az engedékenységi politika keretében együttműködjön a hatósággal és cserébe mentesüljön a kiszabható bírság alól, vagy legalább bírságcsökkentést érjen el (bővebben lásd
itt ).
A fentiek a versenyjogi megfelelőségi programokban, kézikönyvekben szerepelnek, sokszor együtt egy külön tömör összefoglalóval arról, hogy mik a teendők hatósági vizsgálat esetén (dawn raid manual). Ezek ma már szinte elengedhetetlenek a prudens, jogszerű működéshez. Fontos viszont az is, hogy a cégek elegendő figyelmet és energiát fordítsanak arra, hogy a munkavállalók valóban ismerjék is ezek tartalmát, és a gyakorlatban ne érje őket sokkhatásként egy esetleges rajtaütés. Egyre több cég ismeri fel ennek jelentőségét, de sajnos sokszor már csak azután, miután a versenyhatósági vizsgálók becsukták maguk mögött az ajtót...
dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán
dr. Vörös Péter
dr. Horányi Márton
budapest@bakernet.com 
Előző cikk
