Egy magyar állásinterjú köszönőviszonyban sincs Amerikával

2016. szeptember 18. 12:00    
nyomtatás
 
Sokan mondják, hogy a multik és a globalizáció korában Magyarországon is több területen jelenik meg a döntően az Egyesült Államokból eredő gondolkodásmód, még a munkavállalók kiválasztásánál is. Az "Add el magad" mentalitás valóban amerikainak tűnik, de honnan jön, hogy az utolsó körig nem illik pénzről vagy túlóráról kérdezni? Lássuk, mennyire hatja át valójában az angolszász kultúra az itthoni állásinterjúkat.


Az Angloville nyelvi tréning cég a magyar és angolszász interjúztatási különbségeket mérte fel. Bár jelentős eltérések tapasztalhatók az interjúztatás módja és technikája között attól függően, hogy mekkora és mely iparágban tevékenykedő vállalatról van szó, általában elmondható, hogy mind az interjún résztvevők szerepe, mind a kommunikáció stílusa és tartalma, de még a jelölt értékelésének módja tekintetében is különbözik a magyarországi és az angolszász gyakorlat.

Miért fontos ez?


A különbségekkel fontos tisztában lenni, hogy elkerüljük a hibás döntéseket a kiválasztás során.

Ha az állásra pályázó és az interjúztató két különböző kultúrából érkeznek - tehát például magyart interjúztat külföldi vagy külföldi jelölt pályázik Magyarországon - a kulturális különbségekből fakadó félreértések akár a jelölt elutasításához is vezethetnek, miközben, adott esetben, képességek és tapasztalat szempontjából teljesen megfelelne az adott pozícióra

- véli Horváth Alex, az Angloville ügyvezetője.

Alá-fölérendeltség vagy egyenrangúság?


Az interjúztató és az interjúalany szerepe itthon leggyakrabban alá-fölérendeltségi viszonyként jelenik meg. A kérdező - legyen az HR-es vagy a jelölt által megcélzott terület képviselője - van az erősebb pozícióban. Ezzel szemben, leginkább az amerikai interjúk során, az interjúalanyt egyenrangúnak tekintik, még akkor is, ha az interjúztató éppenséggel magasabb pozíciót tölt be. A két fél keresztnéven szólítja egymást, a kérdező próbálja akár tréfásan is oldani a feszültséget, hogy az interjúalany a legjobbat hozhassa ki magából.

A fentiek miatt a két fél szerepébe is jelentős eltéréseket találunk: míg itthon a hivatalos hangvétel az elvárt, egy amerikai állásinterjún a korábban említett egyenrangúság egyúttal baráti hangvételt is jelent. Nem ritka a viccelődés, és ha túlzottan hivatalos kommunikációt folytat a jelölt, attól arrogánsnak, hűvösnek tűnhet.

A hazai állásinterjúkon megszokott tényalapú, viszonylag érzelemmentes kommunikáció egy brit vagy amerikai interjúztató számára jelentheti a rugalmatlanságot, túlzott visszafogottságot.


Szerénység vagy önreklám?


Míg hazánkban még kevésbé várják el, hogy valaki "eladja" magát, addig ez egyértelmű az angolszász kultúrában. A jelentkező az első perctől kezdve profin építi az imidzsét, nem próbál szerény lenni, hanem igenis az adott pozícióra fellelhető legjobb jelöltként igyekszik feltüntetni magát, kiemelve korábbi tapasztalatából azt, ami ezt alátámasztja.

Ezzel összefügg, hogy a hazai kiválasztási kultúrában megszokott, hogy az interjúztató mélyen áttanulmányozza a jelölt önéletrajzát a találkozás előtt, és ez alapján részletekbe menő kérdéseket tesz fel. Az USA-ban ugyanis teljesen elfogadott, hogy a beszélgetés előtti néhány percben az interjúztató épp csak átfussa a CV-t, és elvárja, hogy a jelölt maga emelje ki legfontosabb tapasztalatait.

Ezekről a témákról beszélgetünk


A következő terület, amelyben az állásinterjúk eltérnek az angolszász és a magyar gyakorlatban, az a beszélgetés tartalma. Ezek közül az egyik legszembetűnőbb, hogy a jelölt mennyire ad részletes választ a kérdésekre. Itthon elvárják, hogy a pályázó mindenre kiterjedő választ adjon, alapos felkészültségét mutatva az elmúlt akár 10-20 év tapasztalatából is tudjon konkrét példákat mondani. Egy angolszász állásinterjún a túl sok háttérinformáció kifejezetten kerülendő, elég a kérdés kapcsán leginkább releváns pontokat felsorolni.

További tartalmi különbség, hogy míg Magyarországon a beszélgetés jó része a múltra fókuszál (korábbi munkahelyek, tapasztalatok), addig az angolszász állásinterjú sokkal inkább a jövőre fókuszál (célok, tervek, vágyak).


Ugyanígy teljesen helyénvaló, ha a jelölt is kérdez a cég jövőbeli terveiről, és nem feltétlenül csak a konkrét pozícióhoz kapcsolódóan.

Szintén az interjú tartalmi részét érintő különbség, hogy míg itthon nem illik (legalábbis szinte az utolsó körig) olyan direkt kérdéseket feltenni az interjúztatónak, ami például a munkaidőt, a fizetést, vagy a konkrét feladatkört érinti, addig egy brit vagy amerikai kérdező esetén ez nem jelent problémát.

A legnagyobb különbség


Talán egy olyan témakör van, ami Amerikában szinten mindig előkerül az állásinterjú során, Európában, így Magyarországon azonban nem tulajdonítanak neki jelentőséget, ez pedig az önkéntes és közösségi munka. A tengerentúlon az önéletrajzban is szokás megemlíteni, és az állásinterjún is gyakran előfordul kérdésként, hogy milyen közösségépítő, önkéntes segítő tevékenységet végez rendszeresen a jelölt. Ez a fajta társadalmi felelősségvállalás egyszerűen a közösségi élet része, már-már elvárás. Itthon messze nincs ekkora jelentősége az ilyen tevékenységnek, így ez az interjú során sem szokott előkerülni.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 
X
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Kiemelt privát banki tanácsadó
Szerkesztő - újságíró
Portfóliókezelő
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
Prémium