Magyar növekedés 5 éve és most - mi változott?

Babos Dániel - Baksay Gergely - Soós Gábor Dániel, MNB
2017. szeptember 14. 10:35    
nyomtatás
 
2017-ben dinamikus gazdasági növekedés várható annak ellenére, hogy a mezőgazdaság teljesítménye a tavalyi rekordévet követően visszaesik. Legutóbb 2012-ben csökkent számottevően a mezőgazdaság hozzáadott értéke, akkor azonban más egyedi tényezők is visszafogták a növekedést. Cikkünkben ezeket tekintjük át, amelyek összességében a GDP enyhe csökkenéséhez vezettek: (i) a kedvezőtlen időjárási viszonyok hatása a mezőgazdaságra, (ii) recesszió az EU-ban a szuverén adósságválság következtében, (iii) a gazdaságot 2011-ben élénkítő magasabb egyedi költségvetési kiadások bázishatása és az EDP eljárás megszüntetése érdekében szükséges lépések. 2017-ben várakozásaink szerint csak a mezőgazdaság fog negatív hatást kifejteni a gazdasági növekedésre, így folytatódhat a magyar gazdaság 2013 óta tartó növekedése.


A magyar gazdaság növekedése már a válság előtt megállt (2007-ben 0,4 százalék), majd a válság során az európai átlagot jelentősen meghaladó mértékben esett vissza (2009-ban 6,6 százalékkal). A nagymértékű visszaesés mögött az állt, hogy Magyarországot különösen sérülékeny gazdasági szerkezetben érte a válság, valamint a költségvetési politika prociklikus volt. A korábbi évek fenntarthatatlan fiskális politikája 2006-ban és 2009-ben is kiigazítást kényszerített ki, és a hiánycsökkentő intézkedések egyirányba hatottak a külső sokkal, azaz a fiskális kereslet visszaesésén keresztül erősítették a GDP visszaesését.

2010-2011-ben enyhe növekedés bontakozott ki a válságból való kilábalás jeleként, ami azonban 2012-ben átmenetileg megtorpant, és 2013-tól lett stabil és jelentős mértékű a növekedés. A GDP 2012. évi átmeneti csökkenésben jelentős szerepet játszott a mezőgazdasági termelés visszaesése, ami a kedvezőtlen időjárási viszonyoknak köszönhetően idén is megismétlődhet. Öt évvel ezelőtt azonban több egyéb tényező is visszafogta a gazdasági növekedést, amelyek összességében a GDP csökkenéséhez vezettek. Ezzel szemben 2017-ben a belső és külső gazdasági környezet is sokkal inkább növekedésbarát, így dinamikus - az MNB prognózisa szerint 3,6 százalékos - gazdasági növekedés várható.

A mezőgazdasági termelés hatása a gazdasági növekedésre


A mezőgazdasági termelés időjárási okokból történő visszaesése 2012-ben számottevően visszahúzta a teljes nemzetgazdasági teljesítményt. Általánosan megfigyelt jelenség, hogy azon országokban, ahol a növénytermesztés domináns ágazat a mezőgazdaságban, ott az időjárásnak való kitettség miatt az agrárszektor kibocsátása is az időjárás függvényében jelentős ingadozásokat mutat az évek során. 2012-ben az aszály súlyos károkat okozott a hazai termelésben, jelentősen visszavetette a terméseredményeket. Emellett a növekedéshez való hozzájárulását a szektornak bázishatás is befolyásolta, mivel 2011-ben kiváló terméseredményeket produkált a mezőgazdaság, addig 2012-ben a meghatározó növényi kultúrák terméseredményei alapján az ágazat az ezredfordulót követő egyik leggyengébb évét zárta. Összességében a mezőgazdaság 0,8 százalékponttal csökkentette a növekedési rátát a 2012-es évben, tehát önmagában a csökkenés felét magyarázta (1. ábra).

2012-t követően 2017-ben újra negatívan járulhat hozzá a mezőgazdaság a GDP növekedéséhez. Tavaly a mezőgazdasági ágazat kiugróan kedvező évet zárt, így ha az idei évben a korábbi évek átlagos terméseredménye ismétlődik meg, az korrekciót eredményezne a tavalyi értékéhez képest. Emellett az év eleji fagyok és a relatíve kevés csapadék visszavethette az idei termést, továbbá a fő gabonafélék tervezett vetésterülete is elmarad a tavalyitól. Becsléseink alapján az ágazat akár 0,5 százalékponttal is csökkentheti a gazdasági növekedést.

Magyar növekedés 5 éve és most - mi változott?


Külső környezet


2012-ben az egész Európai Unió gazdasági teljesítménye csökkent, ami a külkereskedelmi kapcsolatokon keresztül visszavetette a magyar növekedést is. Az Európai Unió 2010-2011-ben stabil, átlagosan 2 százalékos növekedést mutatott, és ezzel egyidejűleg a kilábalás fő forrása Magyarországon az ipari export, illetve az ezzel együtt járó készletfeltöltés volt. 2011-2012-ben azonban a pénzügyi válság újabb hulláma, az európai szuverén adósságválság bontakozott ki, amelynek hatására W alakú recesszió bekövetkezésétől lehetett tartani. Ez végül kismértékben valósult meg, a második recesszió sokkal kisebb volt, mint az első: az Európai Unió gazdasága 0,5 százalékkal, míg az eurozóna GDP-je 0,9 százalékkal mérséklődött 2012-ben (2. ábra). A külső piacaink gazdasági teljesítményének az erős lassulása, vagy akár visszaesése érdemben befolyásolta a hazai gazdaság növekedési kilátásait a 2012-es évben: az árukivitel 2,0, míg a szolgáltatások exportja 1,1 százalékos csökkenést mutatott. A fenti tényezők mellett 2012-ben jelentősen emelkedtek az olajárak (közel 10 százalékkal) mely a cserearány romlásán keresztül szintén fékezte a gazdasági teljesítmény alakulását.

Felvevőpiacainkon tapasztalható gazdasági fellendülés miatt 2017-ben élénk exportbővülés várható. A nemzetközi konjunkturális hangulat miatt növekvő külső kereslet következtében dinamikus exportbővülés várható az idei évben. Hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnereinél (Németország, Lengyelország, Ausztria) az Európai Bizottság előrejelzése alapján 1,9-3,5 százalék között alakulhat a bővülés üteme, míg az egész Európai Unióban 2 százalékkal növekedhet a gazdaság teljesítménye.

Magyar növekedés 5 éve és most - mi változott?


2011-es intézkedések bázishatása és költségvetési stabilitás


2011-ben több egyedi intézkedés történt, amely a háztartások és a vállalatok jövedelmét és keresletét átmenetileg megnövelte. Költségvetési oldalról számottevő egyedi transzfert jelentett a MÁV és az önkormányzatok adósságának átvállalása, az MFB tőkeemelése, a MOL-ban történő részesedésvásárlás, illetve a devizahitelek végtörlesztéséből eredő banki veszteség állam általi átvállalása. Mindezeken felül az Európai Bíróság egy korábbi intézkedéssel kapcsolatos ítéletében 198 milliárd forintnyi áfa-visszatérítést írt elő. A költségvetési intézkedésekre a magánnyugdíjpénztárakból eredő tőkebevételek teremtettek fedezetet. A 2011-es költségvetési egyenleg az akkor érvényben lévő módszertan szerint 4,3 százalékos többletet mutatott, míg a Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint a bevételi és kiadási oldalon egyaránt szereplő egyedi tételektől eltekintve 2,4 százalékos hiány alakult volna ki. Mindezeken felül a reálhozamok kifizetése is 220 milliárd forinttal növelte a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét. Ezen intézkedések jelentősen növelték a fiskális keresleti hatást, hozzájárulva a 2011-es gazdasági növekedéshez. 2012-ben a kiadások egyedi jellege miatt ezek értelemszerűen nem ismétlődtek meg, így a magas bázissal szemben a fiskális keresleti hatás csökkent.

(A költségvetési hiány elszámolásának módszertana később megváltozott, ami nagymértékben érintette a 2011-es ESA egyenleget. Az Európai Uniós akkor érvényben lévő statisztikai módszertana szerint a magánnyugdíjpénztáraktól eredő tőketranszfereket költségvetési bevételként el lehetett számolni, így az egyedi kiadási intézkedésekkel együtt is 4,3 százalékos költségvetési többlet alakult ki. A 2014-ben érvényben lévő ESA2010 azonban visszamenőlegesen felülírta ezt olyan módon, hogy a magánnyugdíjpénztári transzferek nem tekinthetők költségvetési bevételnek, így 5,5 százalékos költségvetési ESA-hiányra változott a 2011. évi tényadat.)

2012-ben az EDP eljárás alól való kikerülés és a makropénzügyi stabilitás megőrzésének érdekében óvatos fiskális politikát kellett folytatni. Az európai adósságválság idején a befektetők attól tartottak, hogy Magyarország Görögországhoz hasonló helyzetbe kerülhet, továbbá hazánk EDP-eljárás alatt állt. Ezzel összhangban 2012-ben a költségvetési hiánycél 2,9 százalék volt, ami a 2011-es korrigált egyenleghez képest enyhébb, de az egyedi tételeket is figyelembe véve szigorúbb költségvetési célt jelentett. Ebben az évben a 2011-eshez hasonló egyedi bevétele nem keletkezett az államháztartásnak, így a kitűzött hiánycél elérésének érdekében a 2011-es évhez hasonló gazdaságélénkítő intézkedések nem ismétlődhettek meg, ami a bázisévhez viszonyítva mérsékelte a belföldi keresletet a gazdaságban. Az általános forgalmi adókulcs, illetve a jövedéki adó mértékének emelésével folytatódott az adórendszer súlypontjának áthelyezése a fogyasztási típusú adók irányába. A fogyasztási, forgalmi típusú adók ugyanis kevésbé károsak a növekedés szempontjából, hiszen mind a megtakarítási, mind a beruházási döntéseket kevésbé torzítják. Így emelésük úgy ellensúlyozta a munkát terhelő adók csökkenéséből fakadó bevételkiesést (és ezáltal biztosította a költségvetés egyensúlyának fenntartását), hogy közben a növekedést támogató adórendszer kialakításához is hozzájárult. Emellett megszüntetésre került az adójóváírás, amit a 2013-tól életbe lépő Munkahelyvédelmi Akcióterv helyettesített.

A 2010-2013 között végrehajtott költségvetési intézkedések stabilizálták hazánk fiskális pozícióját, így lehetővé téve további gazdasági növekedést ösztönző intézkedések bevezetését. A 2010 és 2013 között végrehajtott intézkedések hatására sikerült 2 százalék körüli szintre csökkenteni a költségvetési hiányt, és 2013-ban hazánk kikerült a 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárás alól.

Magyar növekedés 5 éve és most - mi változott?


A költségvetési konszolidációt követően a gazdaság stabil növekedési pályára állt, továbbá az ország gazdasági megítélésének jelentős javulása és a monetáris politikai intézkedések következtében az államadósság után fizetendő kamatkiadások is mérséklődni kezdtek. A kamatkiadások csökkenése és az emelkedő adóbevételek az államháztartás pozíciójának további javulását eredményezték. Mindez lehetőséget teremtett további gazdaságösztönző intézkedések bevezetésére, a munkát terhelő adók további mérséklésére, a társasági adó kulcsának számottevő csökkentésére, a családi adókedvezmény növelésére és a családi otthonteremtési kedvezmény bevezetésére, amelyek 2017-ben is pozitívan hatnak a gazdaság növekedésére.

Babos Dániel - Baksay Gergely - Soós Gábor Dániel
A szerzők a Magyar Nemzeti Bank munkatársai

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium