Mi lesz, ha előttünk vezetik be az eurót a lengyelek és a bolgárok?

2017. október 13. 13:14    
nyomtatás
 
"Kell-e nekünk euró?" címmel zajlott beszélgetés a Figyelő mai TOP200 konferenciáján. A résztvevők egyetértettek abban, hogy nem kell elkapkodni a döntést, és a maastrichti kritériumok ma már egyáltalán nem elégségesek a bevezetés időpontjának meghatározásához. Abban mintha kis eltérés mutatkozott volna, kell-e többletkritériumokat állítanunk magunk elé, ahogy azt az MNB már megfogalmazta.


Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója azt mondta, szereti az EU-t és az eurót is, kérdés, mikor érdemes ez utóbbit bevezetni.
A válasz az, hogy akkor, amikor az a magyar gazdaság számára a legtöbb hasznot termeli.
Korábban konszenzus volt arról, hogy a maastrichti kritérium teljesítésének időpontja határozza ezt meg, ma már azonban - bár jól állunk a kritériumok teljesítésével - nem ez a közmegegyezés. Vannak mutatók, amelyek alapján nem állunk készen: az egy főre jutó GDP-nk, valamint a bérszintünk és a termelékenységünk (ez 2007 óta stagnál) alapján kevésbé jó a helyzetünk. Ráadásul a hazai kkv-k termelékenységi lemaradása 40% körüli az itt működő globális szereplőkhöz képest. A bankszektor mélysége és hatékonysága is jóval alacsonyabb/rosszabb, mint az eurózónában.

Szapáry György MNB-főtanácsadó szerint jó és rossz gazdaságpolitikát lehet folytatni az eurózónán belül és kívül is. A jó gazdaságpolitika az első kritérium. A második a felzárkózási szint, Szlovákia például "túl fiatalon" vezette be az eurót. Minél közelebb vagyunk fejlettségben az eurózóna 100%-ához, annál lassabban érjük el a fejlettségi célt. Ódzkodnék attól, hogy a maastrichti kritériumokon felül túl sok kritériumot vezessünk be, nem lehetünk benne biztosak, hogy egy előre meghatározott fejlettségi szint fogja meghatározni a legjobb időpontot - fogalmazott Szapáry.
Az MNB korábbi alelnöke szerint nyitott szemmel kell járni, új helyzet állhat elő például, ha Lengyelország vagy Bulgária előttünk bevezeti az eurót.


Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke három részre osztotta a kérdést: 1. mi lesz az eurózónával? Ezt a jövő év elején lehet majd talán pontosabban megmondani, a Juncker- és a Macron-féle megközelítés például merőben különbözik. 2. Mi az eurózóna és Magyarország viszonya? Az eurózóna egyes részeit áttekintve jelentős egyensúlytalanságok láthatók még az eurózónában, az üzleti ciklusok térségenként jelentősen eltérnek, így Magyarország is más üzleti ciklust fut, a fiskális kiigazítás lehetőségei is mások. 3. Milyen a magyar gazdaság állapota? A maastrichti kritériumokat valóban teljesítjük, egyedül az államadósság magasabb a kelleténél. Kérdés, érdemes-e feladni önálló monetáris politikánkat, és adott esetben fiskális politikánk egy részét is.
A jövő év elején lehet pontosabb választ adni arra, hogy ha csatlakoznánk, akkor pontosan mihez is csatlakoznánk.
A bankszektor számára - mivel ciklikus iparág - akkor lesz az euróbevezetés időpontja optimális, amikor a gazdaságnak is.

György László, a Századvég igazgatója, vezető közgazdásza szerint azért van szükség az európai integráció mélyítésére, mert a világ többi része csodájára jár az itteni életminőségnek. A Századvég EU-párti, sőt eurózónapárti is, de ez utóbbinak még feltételei vannak. Emlékeztetett:
EU-csatlakozásunk során azt is vállaltuk, hogy bevezetjük a közös európai valutát.

Az euróövezetet azonban ma az önműködő automatizmusai feszítik szét. Magyarországnak érdemes részt vennie az automatizmusok átalakításában, hogy a kevésbé fejlett régiók extra forrásokat is kapjanak a belső ellentmondások kiküszöbölése és jó gazdaságpolitikák követése érdekében.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium