Miért lehet teljes csőd a budapesti olimpia? És mit lehet tenni ellene?

2017. február 17. 11:01    
nyomtatás
 
Sok szempontból jogosak azok a félelmek, hogy a PwC megvalósíthatósági tanulmányában becsültnél lényegesen magasabbak lehetnek a 2024-es budapesti olimpia költségei. Éppen ezért most azt igyekeztünk összeszedni, mi mindenre kellene figyelni ahhoz, hogy minél kisebb legyen a túlköltés, illetve mi segíthet abban, hogy mégse szálljanak el teljesen a költségek. A rossz hír, hogy egyelőre nem látszik, hogyan fékeznék meg a költekezést, már a pályázati folyamat jelentős többletkiadása sem jó előjel.


Mit mondanak a nemzetközi tapasztalatok?


A 2024-es budapesti olimpiai pályázat kapcsán egyelőre annyit tudni biztosra, hogy a PwC megvalósíthatósági tanulmánya szerint a közvetlenül az olimpiához kapcsolódó költségek (szervezés, sportlétesítmények, reklám stb.) nettó 774 milliárd forintba kerülnének. Ezen felül több mint 2000 milliárd forintot tennének ki az alapeseti és az előrehozott beruházások. A PwC szakemberei 1649 milliárd forintnyi olyan alapeseti beruházást azonosítottak, ami egyébként is megvalósulna 2024 előtt, ha nem nyerjük meg az olimpiarendezést, 421 milliárdnyi infrastrukturális beruházást pedig előre kellene hozni, mivel ezek csak 2024 után szerepelnek a tervekben.

Miért lehet teljes csőd a budapesti olimpia? És mit lehet tenni ellene?


Persze a 774 milliárdra becsült olimpiai költség egy része vissza is jönne, hiszen csak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1,7 milliárd dollárt ígér a 2024-es rendezőnek. A nettó veszteséggel kapcsolatban a PwC nem készített számításokat, de a közelmúltban egy vitán Dénes Ferenc sportközgazdász a saját kalkulációja alapján azt mondta, hogy szerinte nagyjából 170 milliárdos lenne a tényleges veszteség, ha megvalósulnának a tanulmányban foglaltak.

A legfontosabb kérdés az, mi garantálja, hogy megvalósulnak a számítások. A válasz: semmi. Még az olimpiát támogató sportközgazdász szerint is fennáll annak kockázata, hogy a tényleges veszteség jóval magasabb, akár a becsült összeg többszöröse is lehet. Erre utalnak a nemzetközi tapasztalatok is, az Oxfordi Egyetem egy tavaly készült felmérése (The Oxford Olympics Study 2016: Cost and Cost Overrun at the Games) szerint az utóbbi évtizedekben az alábbiak szerint néztek ki a nyári olimpiák rendezési költségei.

Miért lehet teljes csőd a budapesti olimpia? És mit lehet tenni ellene?


A fenti sorba illeszkedik a budapesti olimpia 774 milliárd forintos becsült költsége, ami mostani árfolyamon mintegy 2,65 milliárd dollár. Ezzel nagyságrendileg a 2004-es athéni olimpia költségének szintjén lennénk, ha megvalósulnának a tervek.


Ennél érdekesebb azonban az, hogy a korábbi olimpiák tapasztalatai alapján mennyivel lépték túl a közvetlen költségek az előzetes becsléseket. Ezen a téren is nagy a szórás egészen a pekingi olimpia eredetileg tervezett költségétől a montreali játékok 720 százalékos költségtúllépéséig. Általában a többletkiadás mértéke attól függ, mennyire tervezik előzetesen reálisra a kiadásokat. Peking esetében például eleve magas költséggel számoltak, szándékosan rendeztek gigantikus olimpiát.

Miért lehet teljes csőd a budapesti olimpia? És mit lehet tenni ellene?


Az Oxfordi Egyetem tanulmánya szerint az elmúlt évtizedekben átlagosan 156 százalékos volt a túlköltés, vagyis két és félszer annyiba került egy-egy olimpia, mint amennyire eredetileg tervezték. Ezzel már a budapesti játékok költségei is jelentősen emelkednének, ha pedig a bevételek nem tartanának ezzel lépést (és miért tartanának?), akkor a veszteség is tetemes lehetne.

Mi szól ellenünk?


A fentiekből persze még mindig nem következik, hogy a budapesti olimpia költsége is többszöröse lesz a tervezettnek. Éppen ezért most megpróbáljuk összegyűjteni, mi minden szól ellenünk, mire lehet alapozni azt a véleményt, hogy jelentős lesz a túlköltés.

  • Magyarország kifejezetten rosszul áll a korrupció terén: januárban jelent meg a Transparency International (TI) friss korrupciós érzékelési indexe, mely szerint Magyarország hét pontot rontott és három helyet visszacsúszott a világranglistán, így az 57. helyet szereztük meg a 176 országot felvonultató rangsorban. Ennek alapján jogos lehet azt feltételezni, hogy Magyarországon az átlagosnál nagyobb a korrupció veszélye.
  • Előre meghatározott időpontra kell megépíteni mindent, nincs lehetőség a határidők kitolására. Ez pedig a tapasztalatok szerint jelentősen meg tudja drágítani a beruházásokat, ez szokott a túlköltés egyik forrása lenni.
  • A napokban jelent meg Csillag István és Mihályi Péter cikke, akik szerint a lassan általánossá váló munkaerőhiány is megdobhatja az árakat.
  • Gyakran felvetik azt a kritikát, hogy a PwC tanulmánya nem számol bizonyos költségekkel, a legjelentősebb ilyen tétel a biztonsági kiadások. Márpedig az elmúlt években tapasztalt terrortámadások épp arra világítottak rá, hogy egyre jelentősebb büdzsét kell elkülönítani erre a célra.
  • A hatástanulmány a pályázati költségeket eredetileg 10 milliárd forintra becsülte, azonban erről már az első pillanattól lehetett tudni, hogy alulbecsült összeg. A kormány eddig 15 milliárdot különített el erre a célra, de ebben nincsenek benne azok az összegek, amiket más szervezetek (pl. Magyar Turizmus) költségvetésébe "bújtattak el". Vagyis a pályázati kiadásoknál már most látható túlköltés sem arra utal, hogy feszesen, a tervek mentén megvalósítható a budapesti olimpia.
  • Már 2015 nyarán idéztük Andrew Zimbalist könyvét, az amerikai közgazdász az olimpiák, és más gigantikus események egyik legnevesebb ellenzője. Szerinte azért is kerülnek általában a tervezettnél többe a beruházások, mert szándékosan alulbecsülik azok költségeit, hogy könnyebben meggyőzzék az embereket az olimpia támogatottságáról. Emellett problémát okoz, hogy a hatástanulmányok majdnem tíz évvel a tényleges rendezés előtt készülnek, ez már önmagában okoz valamekkora költségtúllépést. Zimbalist szerint probléma az is, hogy egyes szektorokban (építőipar, turizmus) koncentráltan jelentkezik az olimpia miatti extra kereslet, ami felfelé nyomja az árakat.
  • Az elmúlt hónapokban a budapesti olimpia kapcsán is bevallották, hogy "épp zajlik a költségek újraszámolása". Erről egyelőre nem sokat tudni, de valószínűleg nem a korábban becsültnél alacsonyabb összeg jön majd ki a végén. Ráadásul ennek az átárazásnak egyáltalán nem biztos, hogy publikus lesz majd az eredménye.
  • Maga a NOB sem éppen az átláthatóságról és a korrupciómentességről híres. A 2012-es Salt Lake Cityben rendezett olimpia pályázati folyamata kapcsán több döntéshozót is felfüggesztettek korrupció gyanújával. A szövetség fogadkozik, hogy ez egyszeri eset volt, azóta nincs lehetőség megvesztegetni a szavazókat.


Mivel lehetne elkerülni a csapdákat?


Persze a fentiek után egyáltalán nem kell belenyugodni abba, hogy minden olimpiarendezés korrupt és túlzó, de az biztos, hogy lényegesen kevesebb a pozitív példa. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) néhány éve elfogadott Agenda 2020 programja éppen azt a célt szolgálná, hogy a korábbinál olcsóbb olimpiákat is lehessen rendezni. Ennek keretében sokat enyhültek például az infrastruktúrával kapcsolatos elvárások, kisebb stadiont is elfogadhatónak tart a NOB, illetve jobban szét lehet szórni a helyszíneket.

Ennek az olcsóbb és kisebb olimpiai koncepciónak éppen Budapest lehetne a mintaprojektje, hiszen az egyik kimondott cél, hogy ne csak metropoliszok, hanem kisebb városok is rendezhessenek olimpiát. Vagyis a nemzetközi közéletben is elindult egy gondolkodás arról, hogyan lehetne olcsóbbá tenni az olimpiákat, a baj, hogy egyelőre senki nem tudja garantálni az Agenda 2020 sikerét. Nem tudni, hogy a NOB által megfogalmazott magasztos céloktól valóban olcsóbb lesz-e a rendező ország számára az olimpia.

A másik lehetőség a költségek kordában tartására a minél erősebb civil kontroll és az átláthatóság lenne. Korábban Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM) vezetője felvetette, hogy az olimpiát rendező céget akár tőzsdére is lehetne vinni, ami támogatná az átláthatóságot, hiszen például rendszeresen nyilvános beszámolókat kellene készíteni. Ezzel kapcsolatban most nem hallani új fejleményekről, de elképzelhető, hogy ha megnyeri Budapest a rendezést, akkor előássák az ötletet.

Ugyanakkor azt mindenképpen érdemes kiemelni, hogy az elmúlt másfél évben nem az átláthatóság volt a budapesti pályázat erőssége. A Budapest 2024 Nonprofit Zrt-től például az újságíróknak kellett kiperelni a szerződések listáját, de az is árulkodó, hogy az elvileg két hete leadott harmadik körös pályázati dokumentáció a mai napig nem érhető el nyilvánosan a cég honlapján.


Vagyis összességében magába az olimpiarendezésbe nincs eleve belekódolva a jelentős költségtúllépés, hiszen egyrészt láttunk pozitív példákat, másrészt a NOB épp most próbálja lerázni annak bélyegét, hogy aki olimpiát rendez, az feltétlenül bele is bukik. Ugyanakkor a magyar viszonyok és a budapesti pályázat eddigi tapasztalatai egyáltalán nem abba az irányba mutatnak, hogy Budapest tudná megreformálni az olimpiarendezést. Ennek ellenére lennének olyan módszerek, melyekkel meg lehetne próbálni valóban kordában tartani a kiadásokat, csak egyelőre nem látszik, hogy ezekre a magyar szervezők nyitottak lennének. Így pedig talán jobb is, ha nem Budapest próbálkozik az Agenda 2020 sikerre vitelével elsőként.


A címlapkép forrása: MTI/AP/Silvia Izquierdo

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 
X
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
Prémium