Fehér Csaba: a névleges egyéni számlás rendszer kritikája és más irányba tett javaslatok

2006. szeptember 5. 13:26    
 
A szerző, Fehér Csaba a Világbank közgazdásza. A Portfolio.hu hasábjain zajló nyugdíjvita kezdeményezője, Holtzer Péter szerint "ezzel az írással a vita rendkívül fontos fázisába ért. Ezért javaslom, hogy a vitát követő, értő közönség szánja rá idejét és energiáját a következő oldalak figyelmes elolvasására, mivel mind az eddigi hozzászólások, mind a várható további vélemények számára igen jó referenciapontul szolgálhat."





Bevezető  1/4 következő oldal →

Egyre gyakrabban hallani manapság egy újabb nyugdíjreform lehetőségéről, és ennek nyomán több szakértő is letette a voksát - Magyarországon is - egy olyan nyugellátó rendszer mellett, amelyet külországban Notional Defined Contribution vagy Non-Financial Defined Contribution (NDC), azaz névlegesen befizetés-meghatározott vagy nem pénzügyi befizetés-meghatározott rendszernek szokás nevezni. Tekintettel a magyar elnevezés esetlenségére, megmaradok az idegen rövidítésnél (NDC).

Ezt a hozzászólást azért írom, mert megítélésem szerint az NDC iránti lelkesedés indokolatlan: bevezetése nem orvosolja a magyar nyugellátó rendszer problémáit, a hozzá fűzött remények nagy része illúzió, megvalósítása pedig olyan gazdaságpolitikai, politikai és tehnikai követelmények elé állítaná a jelenlegi és jövőbeni magyar kormányokat, amelyeknek nem tudnának megfelelni. Az írás második részében ugyanakkor kitérek arra, hogy ha nem az NDC, akkor mi lehet egy esetleges hosszútávú, strukturális átmenet alapja.

A Portfolio.hu október 17-én rendezi meg Magyarország első
komplex, nemzetközi tapasztalatokat is lefedő nyugdíj témájú konferenciáját a WestEND Hiltonban (Budapest)
Kezdőlap  •  Előadók  •  Részletes program  •  Árak  •  Jelentkezés

Emlékeznünk kell arra, hogy a nyugdíjrendszer módosítása, reformja során elemi kötelességünk az, hogy feltételezéseinkben óvatosak, konzervatívak legyünk, hiszen az e rendszerekkel szemben támasztandó két legfontosabb követelmény az, hogy (a) nemzetgazdasági és politikai szempontból fenntartható módon tegyenek eleget a többség által megértett és elfogadott nyugdíjpolitikai célkitűzéseknek, valamint (b) ellenállóak legyenek, azaz minél jobban tűrjék az elkerülhetetlenül bekövetkező gazdasági, demográfiai vagy politikai sokkokat. Ha tehát túlzottan optimisták vagyunk és például feltételezzük, hogy a magyar politikai kultúra és (ettől nem függetlenül) az adófizetői morál eléri Svédország szintjét, akkor nem tanúsítunk kellő óvatosságot. Ugyanígy helytelen megközelítés az, ha közgazdász szakemberek feltételezik, hogy a politikusi fegyelem, az elszámoltathatóság, a perspektivikus gondolkodás, a közmegegyezés hiányát a paragrafus betűjével pótolni lehet.

A magyar nyugellátó rendszer legnagyobb problémája az alacsony adófizetési - és ezen belül járulékfizetési - hajlandóság. Ez megjelenik a népesség alacsony gazdasági aktivitási mutatóiban, a foglalkoztatottsági arányokban és a járulék-köteles jövedelem eltitkolásában. A járulékfizetői fegyelem javítása önmagában nem, csak az adórendszer és a közfinanszírozás egészének függvényében valósítható meg. Hiába változik a nyugdíjrendszer vagy az egészségbiztosítás olyan módon, hogy a befizetett forintok megtérülése jobb (magasabb nyugdíjak azonos befizetés mellett vagy jobb ellátás a közegészégügyben), a gazdasági tevékenység formalizálásának, a jövedelem adókötelessé tételének teljes költsége továbbra is elriaszt(hat)ja a nagyrendszerekben való részévételtől azokat, akiknek lehetősége van távolmaradásra vagy a részvétel (befizetések) szintjének befolyásolására.

A nyugdíj-járulékok megtérülésének javítása egyébként sem tűnik megvalósíthatónak, mivel az az egységnyi befizetésre jutó ellátás emelését jelentené, ez pedig a nyugdíjkiadások - és a társadalombiztosítás deficitjének - tartós emelkedését jelentené. Elméletileg az is elegendő lehetne, ha a befizetések holnaptól kezdve magasabb fajlagos nyugdíj-ígérvényt eredményeznének, ez azonban csak akkor válhatna valóra, ha az állami ígérvények nem vesztették volna el hitelüket az elmúlt évtizedek során.

Az 1997-es - egyébként mind koncepcionális, mind technikai szempontból megkérdőjelezhető elemekkel tarkított - nyugdíjreform nyomán létrejött rendszer sem tudta javítani a járulékfizetési fegyelmet, a magánpénztárakhoz és egyéni számlákhoz fűződő remények ellenére. Ennek egyik oka, hogy a magánpénztári befizetések és társadalombiztosítási járulék közötti eltérés az egyén szemében nem tűnik okvetlenül akkorának, mint azt a szakemberek hinni szeretnék: mindkettő a jelenkori fogyasztást csökkenti egy jövőbeni jövedelemáram ígérete fejében. Az állam megbízhatatlanabb az ígéretek teljesítése szempontjából, ellenben ha a hatalmon lévők érdekei úgy kívánják, akkor képes előteremteni a szükséges forrásokat, még kisebb-nagyobb nehézségek közepette is. A pénzügyi szolgáltató valamival megbízhatóbb (hiszen legalább a szabályokat nem ő írja saját magának), ellenben a takaró hossza adottság, azt megtoldani általában nem lehet. A nyugdíjasnak pedig mindegy, hogy jövedelme a szándék vagy a képesség hiánya miatt forog veszélyben.

A második ok az, hogy a "márpedig aki nem fizet járulékot, az bizony nem kap semmit" típusú fenyegetés - illetve azok átfordítása a jogszabályok nyelvére - nem hiteles: mindenki kiválóan tudja, hogyha kellően sokan maradnak nyugellátás (vagy megfelelő nyugellátás) nélkül, akkor a mindenkori kormány nem teheti meg, hogy őket figyelmen kivül hagyja. A morális kockázatot az üres fenyegetések nem kezelik. A nyugdíjreform - a járadékos szakasz újraelosztási mechanizmusától eltekintve - korlátozni kívánta a rendszer szolidáris elemeit, részben a befizetés-meghatározott (defined contribution, DC) pénztári nyugdíjmegtakarítások intézményén keresztül, részben azzal, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjképlet egyre jobban tükrözi a teljes életpálya járulékfizetési viszonyait és a relativ járulékteljesítményt. A szolidaritási elem gyengítése - illetve a járulékfinanszírozott rendszeren kívülre szervezése - nem hozta nem a kívánt hatást a jövedelemeloszlásnak sem a jobb, sem a bal szélén: a magas, ám eltitkolt jövedelműeknek nem kellően erős az ösztönzése, az alacsony jövedelműeknek nem elég hiteles a fenyegetés (feltételezve, hogy jövedelmi helyzetük egyáltalán megengedi a járulék- és adófizetés vállalását).

A járulékfizetési fegyelmen túl - ám azzal szoros összefüggésben - problémát jelent az a fajta politikai kultúra, ahol egyetlen terület sem mentes a napi politikától - legyen szó környezetvédelemről, külpolitikai doktrínáról vagy évtizedes kihatású nyugdíjpolitikai irányválasztásról. Hajlandó vagyok elfogadni, hogy ez nem magyar specialitás, általában a politizálás természetéből fakad és ezért a politikusi tisztelet egyes területek iránt sokkal inkább kivételes, mint elvárható magatartás. Azonban ha ez így van - vagy legalábbis nem lehetünk biztosak az ellenkezőjében (és itt gondoljunk az óvatosság korábban említett elvére) - akkor ezt figyelembe kell venni az NDC lehetséges bevezetésével kapcsolatban is.

Ez a cikk folytatódik:

1. Bevezető
2. Az NDC működése - röviden
3. Az NDC buktatói
4. Ha nem erre, akkor merre?
 1/4 következő oldal →

  Előző cikk Következő cikk 

 
 

Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



Állásajánlatok
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55