szerző szerző

Hamarosan ezrével szűnnek meg a munkahelyek Magyarországon

,
2017. április 19. 05:50    
nyomtatás
 

A jövő munkahelyszámlálója: hogyan lehet ilyet csinálni?

előző oldal 1 2  


Cikkünk második részében a korábban bemutatott kivetítések technikai hátteréről, illetve a kapcsolódó problémákról való gondolkodásunkról lesz szó, de kifejezetten csak gyakorlati szempontból. Mindezt pedig nemcsak az átláthatóság miatt tesszük, hanem mert önmagában is fontos - noha mélyebb érdeklődést igénylő - kérdésekről van szó. A továbbiakban tehát egy olyan megközelítést vázolunk lépésről lépésre, amely által a munkapiaci számokat előretekintően elemezhetjük.

Hogyan vetítsük előre a munkahelyek számát?


Gyakorlati szempontból "csak" két változót kell előre jeleznünk a munkahelyszám jövőbeli alakulásához: a munkaképes korúak létszámát és a foglalkoztatási rátát. Az előbbi esetében nincs feltétlenül szükség saját előrejelzés készítésére, hanem megtehetjük, hogy a KSH NKI legutóbbi alapváltozatából indulunk ki. A cikkünkben szereplő kivetítéshez viszont kissé átalakítottuk az előrejelzésüket, hogy az igazodjon a legfrissebb publikált létszámadatokhoz, illetve hogy negyedéves gyakoriságú idősor legyen. A simításhoz Hodrick-Prescott szűrőt használtunk, az előrejelzés dinamikáját pedig a KSH legutóbbi tényadatára illesztettük. Ezzel a frissítéssel a KSH NKI létszám-előrejelzése lejjebb tolódott, de a trendje nem változott meg.

A foglalkoztatási ráta előrejelzésénél elöljáróban megjegyeznénk, hogy kizárólag a valós munkapiaci folyamatok dinamikáját próbáltuk megragadni, amihez arra volt szükség, hogy a foglalkoztatási idősorból kiszűrjük a közfoglalkoztatási program és a külföldre ingázók (tehát külföldön dolgozók) hatását. Amennyiben ezt nem tennénk meg, akkor az idősor erőteljesebb munkapiaci fellendülést mutatna, ami pedig felfelé torzíthatná az előrejelzésünket.

Hogyan szabaduljunk meg a közmunka és az ingázás torzításától?

A foglalkoztatási adatok ilyesfajta megtisztításánál úgy jártunk el, hogy a külföldi telephelyen dolgozók számát mind a foglalkoztatottakból, mint a népességből levontuk. Mégpedig azért, mert ha pusztán a foglalkoztatottakból vonjuk ki őket, azzal azt állítjuk, hogy ők máskülönben inaktívak vagy munkanélküliek, ami szerintünk helytelen feltevés. A nagyságrendjük nagyjából 100 ezer fő körül alakul a KSH adatai szerint, ami bár nem túl jelentős (ez nem az összes külföldön dolgozót jelenti, csak akiket a KSH felmérése ingázóként regisztrált), de a válságot követő dinamikája erősen emelkedő volt. Előrejelzésnél főként ez a megváltozó dinamika az, amit nem akarunk, hogy egy modell fellendülésnek értelmezzen.

A közmunkások kiszűrésénél viszont már úgy jártunk el, hogy őket kizárólag a foglalkoztatottak köréből vontuk le. Az ő csoportjuk (nagyjából 200 ezer ember) ugyanis döntően munkanélkülinek vagy inaktívnak tekinthető, hiszen ezekből a csoportokból kerültek a közfoglalkoztatásba, illetve annak híján nem tudnának elhelyezkedni a vonatkozó kutatások szerint.

Hamarosan ezrével szűnnek meg a munkahelyek Magyarországon



Kell egy modell


A magyar foglalkoztatási vagy akár az aktivitási rátának az előrejelzése rendkívül összetett probléma, amihez ideálisan egy strukturált makrogazdasági modellre volna szükségünk. Ennyire összetett munkapiaci blokkal rendelkező modellt a legjobb tudomásunk szerint még nem tettek közzé itthon, a magyar jegybank vonatkozó előrejelzései ugyanakkor jól használhatóak kétéves időtávon. Mi a foglalkoztatási ráta kivetítéséhez egy idősoros
eszközre támaszkodtunk: az ARIMA (autoregresszív integrált mozgóátlag) modellcsaládra.

A modell az általunk megtisztított, nyers foglalkoztatási rátán fut le, egyedi kalibrációt követően, amit a múlton tesztelünk. A nyers adataink szezonalitását az S-ARIMA modellváltozatunk felismeri és kezeli, az előrejelzéseinket ugyanakkor szezonális igazítás nélkül rajzoltuk fel, hogy a KSH igazítás nélküli számaival összevethetőek legyenek. Azt, hogy a modellünket helyesen kalibráltuk-e, az mutatja meg, hogy mennyire képes megfogni a korábbi évek dinamikáját, illetve "előre jelezni" az ismert múltat például az adatok 2014-es elvágásával. Ezt az alábbi ábrán láthatjuk:

Hamarosan ezrével szűnnek meg a munkahelyek Magyarországon


Hangsúlyoznánk, hogy a múlt impozáns reprodukciója nem jelent garanciát a jövőre nézve. Sőt, meg kell jegyeznünk azt is, hogy az ARIMA modellcsaládot - ahogy más idősoros modelleket is - az előrejelző szakma főként rövidtávú folyamatok becslésére használja, a mi ötéves kivetítésünk pedig ennél lényegesen hosszabb. Ez tehát azzal jár, hogy amennyiben érdemi strukturális változás éri a munkaerőpiacot, azt nem leszünk képesek megragadni ilyen módon. Az előrejelzésünk így tulajdonképpen azon áll vagy bukik, hogy éri-e komolyabb sokk a magyar munkaerőpiacot az elkövetkező öt évben. A modellt egyéb, testre szabható tulajdonságai viszont mégis egy nagyon praktikus eszközzé teszik, ami a változatlanság feltevésénél, illetve egyszerű szakértői tippeknél általában jobb előrejelzési eredményt hoz.

Hamarosan ezrével szűnnek meg a munkahelyek Magyarországon


A kalibrációnkat követően a tisztított foglalkoztatási rátánk 68 százalékhoz konvergál 2022-ig (15-64 éves korcsoport), amely lényegében azt jelenti, hogy öt év alatt felzárkózunk a többi visegrádi ország átlagához. A cikkünkben a foglalkoztatottak számának bemutatásánál ugyanakkor a tisztított számokhoz (amik alapján az előrejelzés készült) újra hozzáadtuk a közfoglalkoztatottakat és a külföldre ingázókat. Ezt az a praktikus megfontolás vezérelte, hogy az előrejelzésünk összevethető legyen a KSH által közölt számokkal. Továbbá reálisnak is gondoljuk, hogy ezek a felfelé torzító hatások öt éven belül még nem, vagy csak kis mértékben csökkennek (például a közfoglalkoztatási program néha már szóba kerülő visszafogásával).

Mi a helyzet a munkanélküliek számával?


Ahogy fentebb bemutattuk, a munkahelyek előrejelzéséhez technikailag csak a foglalkoztatási rátára és egy demográfiai kivetítésre volt szükségünk. Meglepő lehet, de a többi kiemelten fontos munkapiaci mutatóhoz, mint például a munkanélküliséghez vagy az aktivitáshoz is eljuthatunk egy további lépéssel. Ehhez viszont már szükségünk van a munkanélküliségi ráta előrejelzésére is, amit a legegyszerűbben az MNB-től vehetünk át. Az ő számításaik szerint jövőre 3,8 százalékra süllyed a ráta, ami egyben már az egyensúlyi munkanélküliséget jelenti szerintük, vagyis kivetíthető a további vizsgált évekre is.

Azért elegendő pusztán a munkanélküliségi ráta a munkapiaci összképhez, mert az aktívak száma nem más, mint a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összege. Az előbbit számszerűen tudjuk a demográfia és a foglalkoztatási ráta előrejelzéséből, a munkanélküliségi ráta pedig már elegendő ahhoz, hogy némi matekkal megtaláljuk a hozzátartozó munkanélküli létszámot, miközben a kettő összege az aktív népességet adja ki.

Kik jelzik ezt még előre?

Magyar demográfiai kivetítést az ENSZ, az Eurostat, a Világbank és a KSH Népességtudományi Kutatóintézete is készít, akik mind egyetértenek a tartós népességfogyásunkat illetően, noha annak pontos üteméről mást gondolnak. Az előrejelzéseik alapváltozatai (vannak még pesszimista és optimista változatok is) kissé más feltevésekre épülnek, mert például eltérő hosszútávú termékenységi rátával számolnak - ami főként a nagyon távoli becslésekben eredményez érdemi eltérést. A mi vizsgálódásunk ugyanakkor csak a középtávra vonatkozik, ahol ezek a különbségek nem annyira jelentősek.

A magyar foglalkoztatási és munkanélküliségi rátáról szóló rendszeres előrejelzést a jegybank inflációs jelentésében találhatunk. Nemzetközi szervezettől ugyanakkor csak egy helyen találtunk hasonlót: az Európai Bizottság makroökonómiai adatbázisában.


A fentebb bemutatott módszerünk könnyen reprodukálható lesz, amennyiben a KSH NKI frissíti a népesség-előreszámítását, illetve átalakítható lesz az MNB inflációs jelentéseiből származó becslésekkel is 2018-ra és 2019-re nézve. Ezekkel a praktikákkal, még ha nem is tudjuk teljesen pontosan megjósolni a munkaerőpiacunk jövőjét, a középtávú kilátás és az általános tendencia sokkal tisztábbá válik. Mindez pedig nagyban segíthet a manapság sokszor hangoztatott munkapiaci rekordok megfelelő helyén kezelésében.

András Bence, makrogazdasági szakértő, OGResearch
Háhner Petra, újságíró, Portfolio


 

1. Nézzünk a rekord munkahelyszám mögé!
2. A jövő munkahelyszámlálója: hogyan lehet ilyet csinálni?
előző oldal 1 2  

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 
X
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
Prémium