szerző

Nagyon úgy néz ki, hogy jön a harmadik Széll Kálmán Terv

2016. november 1. 05:11    
nyomtatás
 
A gyed felső határának növelése, a kétgyermekeseknek járó családi adókedvezmény további emelése, többletforrás az egészségügy számára a magánforrások beengedésével, egészségügyi prevenció erősítése, a népegészségügyi termékadó emelése, a sporteszközök áfatartalmának felülvizsgálata, a gyermekvállalás nyugdíjrendszerben való elismerése - csak néhány javaslat a Magyar Nemzeti Bank szakértői részéről, melyekkel szerintük javítható Magyarország versenyképessége. Azt tudjuk, hogy a kormány készül a versenyképességi fordulat megalapozására, ezért megnéztük, milyen reformjavaslatok vannak már az asztalon, miből tud válogatni.


Versenyképesség mindenek előtt


A World Economic Forum legutóbbi versenyképességi jelentése következtében ismét a figyelem középpontjába került Magyarország versenyképességi helyzete és a versenyképességi fordulat szükségessége újra a kormányzati kommunikáció központi elemévé vált.

A kormány nem is habozott sokáig, Versenyképességi Tanács felállításáról döntött. A kormányhatározat értelmében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek október 31-ig létre kellett hoznia a testületet az érintett miniszterek, gazdasági szervezetek, oktatási és tudományos intézmények szakmailag elismert képviselőinek felkérésével.

A versenyképesség 5 pillére

A versenyképességi fordulat emlegetése nem újdonság, már tavasszal bejelentette Matolcsy György, hogy Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte fel a jegybankot, vázolják fel a következő öt, hosszabb távlatban pedig az eljövendő 25 év felzárkózási pályáját, a versenyképesség javításán keresztül. Mindezt a "Versenyképesség és növekedés" című könyv februári bemutatóján említette meg, a kötetet Palotai Dániel és Virág Barnabás, a jegybank ügyvezető igazgatói szerkesztették. Ezt követően márciusban az MNB elnöke arról is beszélt, hogy a fordulatnak öt pillérre kell épülnie: stabilitás, erőforrások mennyisége, erőforrások minősége, állam működésének javítása, külföldi munkavállalók hazacsábítása. Megemlítette az oktatási források hatékonyságának javítását és növelését is.


Harmadik Széll Kálmán Terv


Ebből is jól látszik tehát, hogy a jegybanknak fontos szerepe lesz a versenyképességi döntések megalapozásában, ezért kézenfekvőnek tűnik felidézni a Versenyképesség és növekedés című kötet fontosabb üzeneteit. A könyv külön részben foglalkozik azokkal a javaslatokkal, amelyekkel javítható lenne a magyar gazdaság versenyképessége. A jegybanki szakértők egyenesen úgy fogalmaznak:

a javaslatok részét képezhetik egy harmadik, a versenyképesség javítására fókuszáló Széll Kálmán Terv kidolgozásának.

Ebben a részben a közgazdászok hét fejezetben járják körül a versenyképesség legfontosabb területeit és fogalmaznak meg konkrét versenyképességi reformjavaslatokat.

A humántőke fontossága


Külön fejezet foglalkozik a humán tőkeállomány mennyiségével és minőségével, mert a kiadvány szerint a humán tőke a hosszú távú növekedési potenciál egyik meghatározó tényezője. A humán tőke minőségi jellemzői az oktatási rendszer és az egészségügyi ellátórendszer teljesítményének növelésével javíthatók. Ebben a fejezetben az MNB szakértői külön foglalkoznak a demográfiai kihívásokkal, az egészségügyi kiadásokkal, valamint a magyar oktatási eredményekkel és ami még ennél is fontosabb: konkrét javaslatokat tesznek.
  • Demográfia. A cél itt a demográfiai kilátások javítása, a születések száma és termékenységi ráta növekedése. Az előrevetítések alapján ugyanis a következő évtizedekben folytatódik a népesség létszámcsökkenése és felgyorsulhat az elöregedés. Összességében a jelenlegi előrevetítések alapján a következő évtizedekben jelentősen emelkedhetnek a gazdaságilag aktív korúakra háruló terhek ez elöregedés hatására. A felmerülő intézkedések között említi (1)a kiadvány a gyed felső határának növelését (meg kellene haladnia a munkajövedelem 70%-át, valamint a plafont is feljebb kellene emelni a minimálbér kétszeresének 70%-áról); (2) családi adóalap-kedvezmény további növelése a 2 gyermeket vállaló családoknál (a jelenleg életben lévő, 2019-ig 40 ezer forintra emelkedő összeg további emelése indokolt lehet); (3) egyszeri anyasági támogatás emelése; (4) a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítése; (4) családbarát munkahelyi környezet kialakítása; (5) napközbeni gyermekellátás fejlesztése, ami a magánszektorban ösztönző kedvezményekkel lenne támogatható.
  • Egészségügy. Többletforrás biztosítása az egészségügyi rendszerben a magánforrások beengedésével. Megállapítja az MNB tanulmánya, hogy a magyar egészségügyi rendszer nemzetközi összevetésben forráshiánnyal küzd. Részben az alacsony egészségügyi kiadások következtében Magyarországon az egyik legalacsonyabb a születéskor várható élettartam az EU országai közül. A jegybank anyaga szerint bizonyíték a magyar egészségügy forráshiányos állapotára, hogy az Egészségbiztosítási Alap nullszaldós egyenlege csak úgy jön ki, hogy a központi költségvetés jelentős (2014-ben 560 milliárd forintos) támogatást nyújt a nem elégséges járulékbefizetéseken túl. Megjegyzik azonban itt a szakértők, hogy mivel magas a munkaerőre rakódó teljes adóteher, ezért adó- és járulékemeléssel ez a probléma nem oldható meg. Ebből kiindulva az egészségügyi szektor többletforráshoz jutását a magánforrások beengedésével lehetne biztosítani - javasolják.
  • Egészségügyi prevenció. Ennek keretében a várható élettartam fokozatos felzárkóztatása a cél. Ennek lehetséges elemei a rendszeres szűrővizsgálatok számának növelése, a munkahelyi és iskolai sportolás ösztönzése, valamint a népegészségügyi termékadó további emelése. Konkrét intézkedésként említi meg az elemzés a háziorvosi rendszer erősítését, amelyhez kapcsolódóan kötelező és rendszeres szűrővizsgálatok bevezetése szükséges. Megemlíti a jegybanki elemzés a sporteszközök áfatartalmának felülvizsgálatát is.
  • Gyermekvállalás és nyugdíj. Cél, hogy a nyugdíjrendszer igazságos és fenntartható legyen, aminek egyik lehetséges eszköze a gyermekvállalás nyugdíjrendszerben való elismerése - fogalmaz az anyag. Vagyis a jegybanki tanulmány is a gyermekvállalástól függő nyugdíj ötletét veti fel, hasonlóan a Népesedési Kerekasztal 2014-es javaslatához, amit azonban a kormány határozottan visszautasított többször is. A jegybank anyaga most megállapítja: a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer nem támogatja a gyermekvállalást, a rendszer inkonzisztens. Ezért olyan nyugdíjrendszerre lenne szükség, amely figyelembe veszi a gyermeknevelésre fordított egyéni erőfeszítéseket, a felnevelt gyermekek számát is. Emellett indokolt lehet a felnevelt gyermek iskolázottságának (és esetleg járulékfizetésének) figyelembevétele is. Elismerik azonban, hogy a javaslat óvatos megvalósítást igényel.
  • Öngondoskodás. A cél, hogy növekedjen a nyugdíjcélú megtakarítások összege. Ehhez hozzájárulhat az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak fejlődésének támogatása, valamint a nyugdíjbiztosítást választó ügyfelek védelme.
  • Oktatás. Az oktatási rendszer teljesítménye javítható a költségvetési és magánforrások összegének növelésével. Meg kell vizsgálni annak a lehetőségeit, hogy hogyan lehet tovább növelni az oktatási rendszerben, elsősorban a felsőoktatásban a magánforrások arányát.
  • Alap- és középfokú oktatás. A munkapiaci igényekhez igazodva erősíteni kell a kompetencia- és készségalapú tananyagot, esetleg a 9 évfolyamos alapfokú képzést - olvasható az anyagban egy újabb javaslat.
  • Nyelvtudás javítása a középfokú oktatásban. Növelni kell a nyelvoktatásra fordított tarák számát. A munkaerőpiaci igényekhez igazodva prioritássá kell válnia, hogy lehetőség szerint valamennyi diák tanuljon meg angolul a középiskolai évek alatt. A népesség nyelvtudásának fejlődését eredményezheti a televízióban és a mozikban vetített idegen nyelvű filmek szinkronizálás helyett feliratokkal való vetítése - írják.
  • Felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának további növelése. Ez a cél elérhető a csökkenő létszámú korcsoportok mellett a jelenlegi felsőoktatási keretszámok fenntartásával.
  • Műszaki és természettudományi végzettséggel rendelkező diplomások arányának növelése. A felsőoktatás szerkezetének alkalmazkodnia kell a munkaerőpiac szükségleteihez, azaz tovább kell emelkednie a műszaki és természettudományos végzettséggel rendelkező diplomások arányának. Ennek eszköze lehet a képzéshez kapcsolódó férőhelyek felsőoktatási keretszámon belüli arányának növelése. Figyelembe kell venni azonban, hogy egy ilyen létszámbővítés jelentős beruházásokat követel meg (új épületek, műszerek).
  • Felsőoktatási K+F-kiadások növelése. Ennek egyik eszköze lehet az egyetemek és vállalatok közötti kiválósági központok létrehozása.
  • Mentális egészség csomag. Cél, hogy javuljon a magyar lakosság lelki egészsége. A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy pusztán gazdasági nézőpontból ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy növekedjen a munkaerő termelékenysége, és csökkenjenek a betegséggel kapcsolatos társadalmi költségek.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium