Tényleg összeomlik a nyugdíjrendszer?

2015. szeptember 9. 11:48    
nyomtatás
 
A magyar nyugdíjrendszer helyzetéről és a férfiak negyven év munkaviszonya utáni lehetséges nyugdíjáról (Férfi40) rendezett szerdán konferenciát az Együtt szakpolitikai alapítványa, a Váradi András Alapítvány. A rendezvényen szakértők és politikusok beszéltek a témáról, olyan jelzők hangzottak el a magyar nyugdíjrendszerrel kapcsolatban, mint "rémisztő", "felelőtlen" vagy "fenntarthatatlan". A többség szerint a kezdeményezett Férfi40 program csak tovább rontana a helyzeten, ugyan az anyagi fedezetet elő lehetne teremteni, de azt az összeget hasznosabban kellene elkölteni.


Nem bír el többet a magyar nyugdíjrendszer


Aki ma azt hiszi, hogy lehet még a nyugdíjrendszer közös karácsonyfájára néhány díszt aggatni, az téved - mondta a konferenciát megnyitó beszédében Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke. Szerinte a fő probléma, hogy a Férfi40 kezdeményező megint generációs ellentétek szításával tennék fenntarthatatlanabbá a rendszert.

Lenne akár 300 milliárd forint is a magyar költségvetésben évente, de nem erre kellene fordítani. A Férfi40 egy hibás termék, aminél vannak jobb megoldások

- emelte ki a politikus.

Szigetvári több opciót is felvetett, hogy szerinte mire kellene inkább fordítani a fenti összeget, ilyen lehetne például a csökkentett összegű előrehozott nyugdíjak bevezetése, a nyugdíjcélú megtakarítások intenzívebb támogatása vagy az egészségügyi szűrővizsgálatok támogatása.

A nyugdíjkérdés a harmadik legfontosabb a Jobbik számára a korrupció és a bevándorlás után - emelte ki Sneider Tamás, a párt politikusa. Szerinte a Férfi40 program évi 150 milliárd forintos költsége nem rengetné meg a költségvetést, a párt álláspontja pedig az, hogy a rendszert nem kellene kötelezővé tenni, csak egy lehetőségként felajánlani.

A Fidesz részéről Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes jelent meg a vitán, ő kiemelte, hogy a kormánypárt szerint fenntartható a magyar nyugdíjrendszer és a nők számára biztosítható a jövőben is a negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás.
A jelenlegi rendszer a 2020-as évek közepéig-végéig fenntartható, bízzunk abban, hogy több gyermek születik majd

- emelte ki.

A kormánypárti politikus meglátása szerint felelőtlen a Férfi410 program, mivel 2018-ig több mint ezer milliárd forintjába kerülne az államnak, cserébe mintegy 160 ezer embert érintene. Számításai szerint a kieső bevétel 1300 milliárd forint lenne ebben az időszakban, ha pedig a felszabaduló álláshelyek egy részét betöltenék, akkor ez csökkenhetne ezer milliárd környékére.

Ma a problémák legnagyobb része a rendszer merevségéből adódik, ezt a helyzetet pedig a kormány idézte elő - hangsúlyozta Kórózs Lajos, az MSZP szakpolitikusa. Kiemelte, hogy a szocialista párt csak olyan javaslatot tud támogatni, mely finanszírozható és nem okoz megkülönböztetést senkinek. Szerinte a Férfi40 programmal kapcsolatos népszavazás elkerülhető lett volna, ha a kormány hajlandó lett volna tárgyalni a szakszervezetekkel.

A szakértők szerint már most is ijesztő a helyzet


A mostani nyugdíjrendszer kezd visszatérni a kétezres évek elejének felelőtlen gyakorlatához, az elmúlt években a magánnyugdíjpénztári megtakarítások elköltése és a tudatosan alultervezett infláció miatti 7 százalékos nyugdíjemelés is ebbe az irányba mutat

- mondta a konferencián tartott szakértői kerekasztal-beszélgetésen Simonovits András, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-Tudományi Intézetének munkatársa. Szerinte a Nő40 programot is finomítani kellene, be lehetne vezetni például, hogy csak bizonyos összeghatár alatt lehessen igénybe venni a kedvezményes nyugdíjat. A jelenlegi rendszer szerinte a nők esetében is túl merev, hiszen egyeseket 58 évesen nyugdíjba enged 40 év munkaviszonnyal, mások pedig 62 évesen sem mehetnek el nyugdíjba, mert csak 39 év munkaviszonyuk van.

A Férfi40 kapcsán Simonovits azt emelte ki, hogy a kormánynak kellene megtenni az első lépést, hogy tisztességesen tájékoztassa a lakosságot a program lehetséges következményeiről.

A Magyarországhoz hasonló demográfiai problémákkal küzdő európai államok fontos lépéseket tettek a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében az elmúlt két évtizedben. Magyarország 1997-98-ban elindított egy reformot, ami jó alap lehetett volna, az azóta eltelt több mint tizenöt évben azonban csak visszaléptünk - mondta Spät Judit közgazdász. Szerinte a magánnyugdíjpénztári rendszeren is finomítani kellett, ehelyett teljesen megszüntették, amivel az egyik legfontosabb reform tűnt el.

Emellett a közgazdász szerint a kilencvenes években még senki nem számolt a kivándorlással, ami mára nehezítette a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Tizenöt évvel ezelőtt például húsz százalékkal több fiatal élt Magyarországon, mint ma, ami szerinte ijesztő statisztika. Aki a nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról gondolkodik, annak arra kell elsősorban gondolnia, hogyan lehet a mai negyvenes-ötvenes korosztály munkaképességét fenntartani az egészség megőrzésével és képzésekkel. Ez pénzigényes, vagyis el kell döntenünk, mire akarjuk költeni a kérdéses pár százmilliárd forintot: kifizetjük nyugdíjként vagy ezekre a dolgokra fordítjuk - mondta Spät Judit.

Vajda Zoltán nyugdíjszakértő szerint két probléma van a magyar nyugdíjrendsazerrel: kevés a bevándorló, különösen a gazdasági bevándorló, aki egy jobb élet reményében jönne Magyarországra, hogy foglalkoztatott és járulékfizető legyen. Ezt a gondot súlyosbítja a kivándorlás, hiszen azok az emberek máshol fizetik a járulékot. A másik fő probléma szerinte a bizalom hiánya, hiszen ha egy kormány el tudja venni az emberek magántulajdonát, ahogy tette azt a magánnyugdíjpénztári befizetésekkel, akkor az az egész rendszerbe vetett bizalmat csökkenti. Szerinte az a probléma, hogy a jelenlegi rendszer megbukott és nincs hova visszatérni, mert nem hiszünk az államnak,a tőkefedezeti rendszert pedig legalább egy generációra tönkretették. Emiatt első ránézésre is rémisztő a helyzet - hangsúlyozta Vajda.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium