Padlóra kerülnek a kisboltok, ha a kormány nem tesz semmit

MTI, Portfolio
2017. december 7. 08:55    
nyomtatás
 
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) szerint haladéktalanul vissza kell fordítani azt a folyamatot, amelyben évek óta csökken a magyar vállalkozások piaci jelentősége a kiskereskedelemben.


Neubauer Katalin az érdekképviselet főtitkára a Magyar Időknek nyilatkozva elmondta:
minden eszközre szükség van ahhoz, hogy megállítsák a kisebb hazai cégek számának csökkenését.


Az MNKSZ-nél úgy vélekednek, a hazai kereskedelem védelme nélkül tovább csökken a magyar termékek disztribúciója, lassan eltűnnek a regionális és tradicionális ízek.

Mint a Portfolio a közelmúltban bemutatta: a kiskereskedelmi üzletek számának hanyatlása már évek óta tart és tavaly sem állt meg. Az üzletek száma 2010-től 2012-ig még emelkedett, majd 2013-tól folyamatosan csökkent, amelyben a nemzeti dohányboltok létrehozása, az online pénztárgéprendszer kialakítása, valamint a 2015 márciusában bevezetett, közel egy évig érvényben lévő, vasárnapi nyitvatartás tilalma játszhatott szerepet - értékeli a folyamatokat a statisztikai hivatal.

A folyamat idén sem állt meg: év közepén már csak 126 160 bolt létezett Magyarországon, ami azt jelenti, hogy egy év alatt 4800 bolt zárta be a kapuit. Mindez azt jelenti, hogy a kiskereskedelmi üzletek számának folyamatos zuhanása megállíthatatlan, és 2010 elejéhez képest már közel 17 ezres a csökkenés.

Neubauer Katalin is hangsúlyozta, hogy folyamatosan koncentrálódik a piac, hátrányban vannak viszont a kevésbé tőkeerős kisvállalkozások, amelyek közül tavaly 4600-an szüntették be működésüket. Különösen vidéken a helyi boltok árbevétele csökken, kiadásaik pedig nőnek, a munkaerőhiány miatt hatalmas nehézségekkel küzdenek a kicsik, mert hiába történt ágazati szinten átlagosan 15 százalékos béremelés, képtelenek versenyezni a diszkontok bérajánlatával.

Többször felhívtuk a kormány figyelmét arra, hogy a védhető és vállalható pozitív megkülönböztetés, a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásoknak szóló célzott pályázati rendszerek kialakítása nélkül el fognak fogyni a hazai szereplők a területről

- emelte ki Neubauer Katalin.

Erre mutatnak Baldauf László, a CBA egykori alapítójának jelenleg folyó tárgyalásai is. A Portfolio információi szerint ugyanis eladja üzleteinek legalább egy részét a milliárdos magyar üzletember. Hamarosan Lidl-be járhatnak azok, akik a Blaha Lujza téren szoktak bevásárolni a CBA-ban, ugyanis Baldauf László megegyezett a német kiskereskedelmi lánccal az üzletről. Úgy tudjuk, hogy a Ferenciek terén lévő boltról is előrehaladott tárgyalások folynak, és a napokban üthetik nyélbe az üzletet. Baldauf további boltok, illetve bérleti jogok értékesítését is tervezi. A Váci út 201. szám alatt eddig üzemelő CBA helyett november közepéről már Lidl-be térhetnek be a vásárlók. Baldauf lapunknak nem reagált, a Független Hírügynökségnek azonban azt mondta, hogy semmit sem ad el, de folynak tárgyalások a Lidllel.

Mint rámutattunk: a plázastop miatt ma képtelenség új üzleteket nyitni Magyarországon, ez a helyzet pedig kapóra jöhet azoknak, akik jó áron szeretnének kiszállni a kiskereskedelemből. Mi több, a magyar kormány törekvése, amely szerint az üzletek több mint 50%-a magyar tulajdonban legyen, nem igazán jött be: hiába igyekeztek a Coop- és a CBA-láncokat helyzetbe hozni a szabályozási környezet átalakításával, éppen ellenkezőleg sült el a törekvés. A humán-erőforrás igényes kiskereskedelmi szektorra ráadásul rányomja a bélyegét a minimálbér és a garantált bérminimum gyors emelése, ami ronthatja a cégek profitabilitását.

Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség szerint a hazai kereskedők védelmében javaslatot tett például az energiahatékonyság növelése érdekében a hűtőberendezések csereprogramjára, vagy a humán erőforrás fejlesztését és a bérfelzárkóztatást, a diákok, nyugdíjasok foglalkoztatását elősegítő pályázatokra.

Rendszeresen előkerül, hogy a kormány tegyen lépéseket a hazai kiskereskedelmi cégek védelmében, illetve a multik visszaszorítására. Egyelőre azonban úgy látszik, hogy érdemi intézkedéseket nem sikerült hozni, a hazai cégek visszaszorulása folyamatosan zajlik. Az eddigi próbálkozások nem sültek el jól, illetve Brüsszel előtt is meg kellene védeni a multikat esetlegesen hátrányosan érintő szabályozást (lengyel mintára különadó, alkalmazotti létszám meghatározásának ötlete négyzetméterenként), ami nem tűnik könnyűnek. Ugyanakkor a választások után számíthatunk arra, hogy ismét forró témává válik a kiskereskedelem szabályozásának kérdése, és nem kizárt, hogy a kabinet újabb lépéseket tenne.


Címlapkép forrása: MTI Fotó/Kollányi Péter

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő - újságíró
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium