szerző

Sok munka, sok adó: így élnek a londoni magyarok

2017. szeptember 13. 05:45    
nyomtatás
 
Évente legalább 50 milliárd forintnyi jövedelemadót és 65 milliárdnyi társadalombiztosítási járulékot fizetnek a Nagy-Britanniában élő magyarok a brit statisztikai hivatal (ONS) adatai szerint. Korábban több tanulmány is rámutatott arra, hogy a szigetországba kivándorolt uniós munkavállalók arányosítva sokkal több adót fizetnek, mint a britek, és kevesebb állami támogatásra tartanak igényt. A Brexit előtt készült kutatások rámutattak arra, hogy a brit gazdaság és a költségvetés szempontjából egyértelműen előnyös volt a kelet-európai munkavállalók beáramlása. Cikksorozatunk harmadik része a "londoni magyarokról".


A magyar kivándorlásról szóló cikkeinket az alábbiakban olvashatja:
Első rész: Ide vezetett a tömeges kivándorlás: több magyar lépett le, mint gondoltuk
Második rész: Megmutatjuk, miért tragédia a kivándorlás Magyarországnak

Hol élnek az angliai magyarok?


A Nagy-Britanniában élő magyarok számára vonatkozóan vannak a legkevésbé megbízható információk, hiszen az ONS hivatalos statisztikája szerint 91 ezren élnek jelenleg az országban olyanok, akik Magyarországon születtek. A tényleges szám ennél lényegesen magasabb lehet, mi korábban 250 ezerre becsültük a szigetországban élő magyarok számát.

Sok munka, sok adó: így élnek a londoni magyarok


A különbség abból adódik, hogy a statisztikákat gyakran a munkaerőpiaci felmérésekre (Labour Force Survey) alapozva készítik el, vagyis a hivatalos adatban nem szerepelnek a gyermekek, a munka nélkül lévő családtagok vagy az illegálisan foglalkoztatottak. Egy másik potenciális adatforrás a tb-számot igénylő magyarok száma, ez alapján 2004 óta több mint 200 ezren igényeltek ilyen regisztrációt az országban. Persze ebből a számból sem lehet pontos adatokat kinyerni, hiszen egyrészt 16 év alatt nem kell regisztrálni, másrészt az utóbbi 13 évben a szigetországban megfordult magyarok jelentős része visszaköltözhetett vagy egy harmadik országba mehetett tovább.

Sok munka, sok adó: így élnek a londoni magyarok


A hivatalos statisztika alapján egyébként 2016 végén a 91 ezer Nagy-Britanniában élő magyarból 82 ezren Angliában laktak. Ebből 28 ezer Magyarországon született állampolgárt Londonban regisztráltak, ezen belül a Southwarkban élő hatezres magyar populáció a legjelentősebb, de Haringeyben is él négyezer honfitársunk, Suttonban pedig háromezer magyart találtak a hivatalos felmérésekben. Anglia mellett Skóciában hatezer, Észak-Írországban pedig kétezer magyar él az ONS adatai szerint, a maradék ezer honfitársunk pedig Walesben lakik jelenleg.

Több milliárdnyi adót fizetnek be


A hivatalos brit statisztika ellentmondásosságára hívja fel a figyelmet az a viszonylag friss elemzés, amit az ONS eddig csak kétszer készített el a 2013-14-es és 2014-15-ös adóév kapcsán. A legfrissebb adatok idén nyáron jelentek meg, ezek szerint 2014-15-ben 62 ezer magyar fizetett jövedelemadót Nagy-Britanniában, miközben a hivatalos adatok szerint 2014-ben 79 ezer honfitársunk élt az országban. Vagyis ennek alapján a magyarok (a gyerektől a nyugdíjasig) 80 százaléka adózott is. Ha ehhez hozzátesszük, hogy 2014-15-ben 86 ezer magyar fizetett tb-járulékot, akkor szintén "nem jön ki a matek", hiszen ez több mint az összes hivatalosan ott élő magyar.

Sok munka, sok adó: így élnek a londoni magyarok


Az elemzés szerint egyébként a legutóbbi ismert adóévben az említett 62 ezer magyar összesen 151 millió font (jelenlegi árfolyamon mintegy 50 milliárd forint) jövedelemadót fizetett be, ez átlagosan majdnem 2500 fontot jelentett. Ebből azért nem lehet az ottani magyarok átlagfizetését kiszámolni, mert egyrészt a fenti összegben minden olyan magyar szerepel, aki akár csak egyetlen napot is dolgozott Nagy-Britanniában az adóévben, másrészt több adókulcs van az országban, és nem ismert, hogy ezek között hogyan oszlik meg a magyarok befizetése.

Tb-járulékként az említett 86 ezer magyar összesen 188 millió fontot (közel 65 milliárd forint) fizetett be a brit költségvetésbe. Ebből szintén azért nem érdemes átlagos értéket és bért számolni, mert sok esetben a különböző kedvezmények jelentősen csökkentik a befizetendő járulékok összegét.

A fenti két nagy tétel persze csak a munkavállalók által befizetett adók egy szeletét jelenti, a Nagy-Britanniában dolgozók a szigetországban fogyasztanak, így az összes forgalmi adó és illeték is a brit kasszát gazdagítja, illetve nyugdíjjárulékot is ott fizetnek.

A nehézségek ellenére lehet becsülni a szigetországban dolgozó magyarok bérét. Egy tavaly készült elemzés szerint például a brit gazdaságban az átlagbér 11,3 font volt óránként, ezen belül a legalacsonyabb fizetést a 2004-ben csatlakozott EU8-országok állampolgárai kapták, ők csak 8,33 fontot kerestek óránként. Ebben persze jelentős szerepe van annak, hogy ezek a kelet-európai munkavállalók jellemzően az alacsony képzettséget igénylő munkákat látják el az országban, legnagyobb részben az idegenforgalomban, a vendéglátásban és a feldolgozóiparban dolgoznak.

Sok munka, sok adó: így élnek a londoni magyarok


Az ábrán látszik, miért éri meg a briteknek elsősorban a bevándorlás: a brit és az EU8 átlagos bérek között több mint 25%-os különbség van, ezzel pedig a kelet-európai munkavállalók a brit gazdaságot is versenyképesebbé teszik. A másik fontos következtetés, hogy a régióból kivándoroltak heti 40 munkaórával számolva nagyjából 330 fontot kereshettek, ez egy hónapban mintegy 1300 fontot (mintegy 450 ezer forint) jelent.

Sokan tényleg csak a segélyért mennek?


Néhány éve volt olyan sztereotípia is, mely szerint a kelet-európaiak egy része csak az állami támogatásokért és a segélyekért vándorolt ki Nagy-Britanniába. A fenti ábrán láthattuk, hogy ez a magyaroknál nem áll fenn, hiszen csak az adófizetők töredéke igényelt adóhitelt vagy gyermeknevelési támogatást a brit államtól.

Ugyanakkor biztosan voltak olyanok, akik a brit szociális rendszer előnyeivel akartak visszaélni, ezért is lehetett szükség 2013-ban a támogatások szigorítására. Azóta például szigorúbb teszten kell átesni azoknak, akik rögtön az érkezésük után valamilyen állami támogatást igényelnek, illetve nem jár automatikusan az álláskeresők támogatása, melyet egyébként is csak korlátozott időre lehet igénybe venni. emellett 2014 áprilisa óta az új bevándorlók az Európai Unióból nem jogosultak a lakhatási támogatásra.

A tavalyi Brexit-népszavazás előtt egyébként a Centre for Economic Performance (CEP) készített egy tanulmányt a kelet-európai bevándorlók gazdasági hatásairól. A London School of Economics keretében működő kutatóintézet a munkaerőpiaci felmérések eredményeiből arra a következtetésre jutott, hogy az EU-ból érkező bevándorlók jellemzően fiatalabbak, képzettebbek és nagyobb eséllyel dolgoznak, mint a született britek. Az Unióból érkezőknél például 44% volt a magasabb iskolai végzettségűek aránya, míg a briteknél ugyanez az arány csak 23%. Az is árulkodó adat, hogy a Nagy-Britanniában születettek mindössze 11%-a élt Londonban, a bevándorlók közül viszont minden harmadik a fővárosban lakott.

Az uniós bevándorlók több adót fizetnek, mint amennyi támogatást kapnak vagy amilyen értékben használják a közszolgáltatásokat. Így a bevándorlás elősegíti a költségvetési hiány leszorítását is

- foglalja össze a CEP elemzése.

A brit munkaerőpiaci felmérésekből az is kiderül, hogy a kelet-európai munkavállalók sokkal nagyobb arányban dolgoznak, mint a britek. A foglalkoztatottsági ráta utóbbiaknál 72,5%, míg az EU8 állampolgárainál 82%. Itthon ez az arány 68%.


Összességében az eddigi három cikkből kiderült, hogy több mint félmillió magyar élhet Nyugat-Európában, demográfiai szempontból pedig éppen a legtermékenyebb korosztály vándorolt ki, akik gyereket vállalnak. Most a brit példából levezetve azt is láthatjuk, hogy nem csak termékenyebbek, hanem összességében gazdaságilag aktívabbak is azok, akik kivándoroltak. Ez pedig nemcsak a munkaerőpiacon okoz problémát, hanem az adóbevételek kiesésén keresztül az államnak is problémát okoz.


A címlapkép forrása: Shutterstock

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium