Gazdaság

Tényleg közeleg a magyar euró?

Magyarország legkorábban 2021-ben vezetheti be az eurót, ha akarja. Ha azonban a kormány komolyan veszi az általa hangoztatott fejlettségi elvárást, akkor talán soha nem fogunk fizetni a közös pénzzel. A maastrichti kritériumok teljesítésével elvileg nincs gond, de az egyik feltétel annyira rosszul megfogalmazott, hogy az ezek alapján vizsgált euróérettségünk igazából teljesen bizonytalan.
Könnyen lehet, hogy őszre kialakul a "kétdimenziós Európa" koncepciója, amelynek keretében az EU vezető országai a szorosabb együttműködés kialakításával próbálják hatékonyabb működésre bírni az integrációt. Mutatkoznak arra is jelek, hogy ennek keretében pozitív és negatív ösztönzőkkel az eurózóna felé terelnék a vonakodó országokat. Ennek hátteréről és a kilátásokról itt írtunk részletesen:A témában várhatóan csak az év vége felé láthatunk majd tisztábban, de annyit most is mondhatunk, hogy jó eséllyel újra felmerül az utóbbi években elfelejtett euróbevezetés ügye. A régiós országok a válság tapasztalataiból kiindulva évek óta a kivárás állapotában vannak. A magyar kormány több alkalommal is az uniós fejlettségi átlag 90%-ának eléréséhez kötötte a belépést. Ez beláthatatlanul messze van, az elmúlt évtizedek konvergenciája alapján talán sosem érjük el ezt a szintet. (Erről Oblath Gábor elemzése itt olvasható.)

Tényleg közeleg a magyar euró?
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt héten kétszer is óvatosabban fogalmazott: a csatlakozás feltétele a gazdaság megfelelő versenyképessége, ellenkező esetben a magyar munkaerő nem tud legalább a német munkaerő 90 százalékos szintjén teljesíteni. Ebben a kijelentésben már nincs közvetlenül összekötve a 90%-os fejlettség és az euróbevezetés.

Tudnánk, ha akarnánk?

Az elmúlt napokban többször is elhangzott, hogy Magyarország teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti feltételeket (pontosabban annak számszerűsíthető részeit). Ez a megállapítás azonban csak megszorításokkal igaz.

Az árfolyam-stabilitási feltétel szerint a belépni kívánó országnak két évig a középárfolyam egyoldalú leértékelése nélkül lebegtetnie kell valutáját az ERM II. árfolyamrendszerben.
Árstabilitás: Az átlagos infláció az egy éves referencia-időszakban legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező ország inflációjának átlaga.
Költségvetési fegyelem: Az államháztartás stabilitásának igazolásául a referencia-időszakban a költségvetés hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, az államadósságpedig a GDP 60 százalékát. Utóbbi feltételt enyhítették, és elegendő a tartósan csökkenő adósságpálya.
Kamatkonvergencia: A hosszú távú kamatláb az egy éves referencia-időszakban legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legalacsonyabb inflációs mutatóval rendelkező ország kamatszintjének átlaga. (A hosszú lejáratú hozamok alatt a tízéves állampapírpiaci hozamokat értjük.)



Az árfolyam-stabiltási kritériumot formálisan nem teljesítjük, hiszen nem léptünk be az ERM-II. rendszerbe. Ebből ki is található a legkorábbi belépési időpont, a menetrend ugyanis: legalább két év az ERM-II. rezsimben, tavaszi (kora nyári) felvételi döntés, januári belépés. Ez alapján 2021 előtt biztosan nem cseréljük le a forintot. A kritérium teljesítése amúgy biztosan nem okozna nagy problémát, a ±15%-os lebegtetési sáv a mai árfolyamszintek mellett 90 (45-45) forintos mozgásteret jelent az euróárfolyamban.

A költségvetési hiányra vonatkozó elvárás megszegéséhez óriási gazdaságpolitikai fordulatra lenne szükség. A 3%-os limit alá évek óta beférünk, a tervek alapján még a 2018-as választási évben is.

Tényleg közeleg a magyar euró?
Az államadósság feltételét "könnyítéssel" teljesítjük. A 60%-os limit még messze van, de a csökkenő pálya jól megfigyelhető. (Az alábbi ábra felső részén látszik, hogy az adósság inkább csak 2014 óta csökken trendszerűen, az alsó részén pedig azt láthatjuk, hogy az év végi "adósságbeállításokkal" 2012 óta sikerül csökkenő adósságot kimutatni.)

Tényleg közeleg a magyar euró?
Az inflációs kritériumot három és fél éve teljesíti Magyarország, köszönhetően az alacsony importált (külső) inflációnak, a nyersanyagárak csökkenésének és az idehaza mérséklődő várakozásoknak. Ugyanakkor a grafikonon jól látszik, hogy nem feltétlenül marad sokáig ez a helyzet.

Tényleg közeleg a magyar euró?
A magyar inflációs mutató emelkedik, és mivel a jegybanki cél a 3%, nem biztos, hogy néhány év múlva teljesül az árstabilitási elvárás. Az inflációs kritérium egyébként meglehetősen furcsa: a három legkisebb inflációjú ország számít referenciának, ráadásul nem csak az eurózóna, hanem az összes EU-tagország közül. Májusban például referenciának számított az eurózónába való belépéshez a román infláció, az év elején pedig a lengyel árindex volt ebben a kitüntetett szerepben. A 27 tagország közül már jó eséllyel előfordul néhány, amelyik éppen egy negatív inflációs sokkon esik át, így a referenciamutató nagy eséllyel lesz alacsony.

Ennél is cifrább a hosszú lejáratú kamatok ügye. Ahogy írtuk, a hosszú távú kamatláb esetében szintén a három legalacsonyabb inflációjú ország számít referenciának. A referenciaországok azonban gyorsan változnak, az év első öt hónapjában kilenc (!) EU-tag is volt, amelyik legalább egyszer benne volt a legalacsonyabb (de még nem negatív) inflációjú országok triójában. Ez az inflációs kritériumnál még csak kisebb problémát okoz, hiszen közel azonos inflációs ráták cserélődnek ki hónapról hónapra. Ám az már egyáltalán nem mindegy, hogy a hosszú lejáratú kamatlábak szempontjából Görögország vagy Finnország számít-e referenciaországnak, hiába ugyanakkora az inflációs mutatójuk.

Ez alapján (ahogy a lenti ábra mutatja) 2013 óta néha havonta változott, hogy sikerül-e teljesíteni a feltételt vagy sem. Most éppen a kritériumszint alatt vagyunk, de az európai pénzbőség, az amerikai kamatemelés, az MNB kötvénypiacot érintő lépései vagy éppen a kritérium furcsasága ismeretében gyakorlatilag megjósolhatatlan, hogy középtávon hogyan alakul a magyar kamatszint relatív helyzete.

Tényleg közeleg a magyar euró?
A teljesítés esélyeit javítja, hogy amennyiben egy ország hiteles euróbevezetési programmal (és ennek megfelelő makrogazdasági pályával) rendelkezik, a 10 éves hozamok árazása igazodik az Európai Központi Bank várt kamatpályájához, és ez a horgony segíthet kellően alacsonyan tartani a kamatot.

Összességében tehát nem egyszerű teljesíteni a belépési kritériumokat, de ha a gazdaságpolitikai szándék megvan, nem kell nagy bátorság ahhoz, hogy belevágjon a kormány a projektbe. Meglehet, az ősszel már látni fogjuk, hogy milyen ösztönzőket kap az ország az EU-tól a belépésre.




A címlapkép forrása: PHILIPPE HUGUEN / AFP
Kasza Elliott-tal

Leggett & Platt Inc. - elemzés

Nem értem a LEG mozgását. 2021 közepe óta esik az árfolyama, akkor 59,16 USD volt az ATH, most éppen 19,08-at ér, azaz kicsit kevesebb mint három év alatt harmadolt az árfolyama. Mivel osztalék

Holdblog

Szabó Dávid: Érik a kriptó iparág

Mintha a korábbiaknál jóval kisebb hype mellett lenne alakulóban a kriptománia újabb köre. Milyen gátak szakadtak át az elmúlt időszakban, hol tart a szabályozás, hogyan... The post Szabó Dá

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Két éve erre a pillanatra vár Oroszország, most úgy érhet célt, hogy a Nyugat csak nézi

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Díjmentes előadás

Ami még az állampapírnál is jobb befektetés

Az állampapírok mellett számos más befektetési lehetőség érhető el a piacon azoknak, akik szélesebb portfóliót szeretnének építeni és hosszú távon növekedést elérni.

Ez is érdekelhet
szénerőmű