Váratlanul elbukta Magyarország az óriási elszámolási csatát - Egy hajszálon múlt a győzelem

2017. augusztus 10. 05:53  english version   
nyomtatás
 
Az előzetes várakozásokra rácáfolva a statisztikai elszámolási viták rendezésére szolgáló uniós testület az EU statisztikai hivatalának adott igazat az Eximbank ügyében, igaz ennél szorosabb nem is lehetett volna a "szavazás" végeredménye. Ennek értelmében az állami pénzintézetet az államháztartási körön belülre kellene sorolni, ami így befolyásolhatja a magyar államháztartás legfontosabb mutatószámait. Körbejártuk, mi lehet a következő lépés az ügyben.


Itt a legújabb határozat


Magyarország számára fontos véleményt hozott nyilvánosságra a napokban a CMFB (Committee on Monetary, Financial and Balance of Payments Statistics), a statisztikai elszámolási viták kezelésében illetékes bizottság. A július 13-i határozat értelmében az Eximbank foglyul ejtett pénzügyi vállalkozás és mint ilyen az államháztartáson belülre kell sorolni. Ezzel a testület az Eurostatnak adott igazat az évek óta húzódó elszámolási vitában a magyar hatóságokkal szemben.

Az ügy előzménye, hogy a magyar statisztikai hatóságok, a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank eligazítást kértek az Eximbank elszámolásának ügyében azok után, hogy az Eurostat szerint az államháztartáson belül kell elszámolni a pénzintézetet (azóta többször is fenntartotta jelzését az Eurostat a magyar adatok esetében). Ezért a CMFB elnöke június 8-án azt kérte a bizottság tagjaitól, hogy az írásbeli konzultáció keretein belül döntsék el, az Eximbankot az államháztartáson belül vagy kívül számolnák el. Az ügyben a CMFB 55 tagja fejtette ki a véleményét és tette le a voksát az egyik vagy másik álláspont mellett: 27 nemzeti statisztikai hivatal, 26 központi bank, az Eurostat és az EKB statisztikai igazgatósága képviseltetette magát 1-1 "szavazattal". (A testületben egyébként minden tagország statisztikai hivatala és jegybankja képviselteti magát, az Eurostattal és az EKB-val együtt, így összesen 58 tagja van.)

A tagoknak július 3-ig kellett visszaküldeniük álláspontjukat. A CMFB most nyilvánosságra került határozatából kiderül:

25 válaszadó osztotta az Eurostat álláspontját, miszerint az Eximbankot az államháztartási körön belül kell elszámolni, 24-en értettek egyet a magyar fél véleményével és 6-an tartózkodtak.


Ez alapján kijelenthetjük, hogy csupán egyetlen szavazattal bukott el Magyarország álláspontja. A rendkívül kiélezett "szavazás" eredménye azért is érdekes, mert a magyar vélemény úgy került kisebbségbe a CMFB tagjai körében, hogy a júniusi írásbeli konzultációt megelőzően a bizottság szakértői munkacsoportja részletesen, közel fél éven át tartó vizsgálata során körbejárta az Eximbank elszámolásának ügyét. Ebben pedig egyik ajánlásában a magyar álláspontot hozta ki győztesen, vagyis azt javasolta, hogy az Eximbankot nem az államháztartáson belül kell elszámolni (júniusi cikkünkben ez alapján azt vetítettük előre, hogy a magyar álláspont kerül fölénybe). Mindezen előzmények fényében volt váratlan a CMFB most megjelent döntése.

Mit mondanak erre az érintettek?


A KSH véleménye szerint azért is érdekes a konzultáció eredménye, mivel a CMFB munkacsoportja alaposan megvizsgálta a bonyolult kérdést, több fordulón át egyeztetett az érintettekkel, és ezek alapján hozta meg megalapozott ajánlásait. Ehhez képest viszont az írásbeli konzultáció nem alkalmas arra, hogy megalapozott döntés szülessen, mivel a véleménynyilvánítók nem tudnak elmerülni a vizsgált kérdés részleteiben. A magyar statisztikai hatóság szerint az írásbeli konzultáció szoros eredménye és a vele homlokegyenest ellentétben álló szakértői vélemény nem teremtett egyértelmű helyzetet a bank besorolásával kapcsolatban, a hivatalos válasz kialakítása folyamatban van.

Az Eximbank elszámolási ügyét vizsgáló munkacsoport a jelentésében távolba mutató kérdésekre is ajánlásokat adott, szintén a magyar fél kezdeményezésére. Ebben pedig többek között megállapították a munkacsoport szakértői, hogy az EDP jelentés összeállítását segítő módszertani kézikönyv (MGDD), ami alapján meghatározzák a foglyul ejtett pénzügyi közvetítő ismertetőjegyeit, ellentmondásban van az ESA2010 nemzeti számlák rendszerével, ezért ezt az ügyet általánosságban érdemes vizsgálni a jövőben.

Úgy tudjuk egyébként, hogy a munkacsoport legutolsó javaslata az volt a magyar hatóságok felé, hogy az Eximbank bizonyos tranzakcióit sorolják át (rerouting) az államháztartási körön belülre. Ez a megoldás azonban jelentős feladatok elé állítaná az EU statisztikai hivatalát, mivel az összes tagállam mindegyik exporttámogatást végző állami pénzintézetének tranzakcióját ellenőriznie kellene. Az Eurostat rendkívül szigorúan értelmezi a kézikönyvben megfogalmazottakat és ragaszkodik álláspontjához, és így őrködik az államháztartási adatok hitelessége felett.

A CMFB most közzétett véleménye kapcsán megkerestük az Eurostatot is, ahonnan azt a rövid választ kaptuk, hogy

a CMFB egy konzultatív testület és a meglátása megegyezik az Eurostat tavaly kiadott véleményével.

Mi lehet a következő lépés?


Ahogyan azt az Eurostat is kiemeli, a CMFB egy tanácsadó testület, az általa kiadott vélemények (opinion) nem kötelező érvényűek az érintettek számára. Az Eurostat most kényelmes és elégedett helyzetben van. Könnyen előfordulhat azonban, hogy a magyar hatóságok a rendkívül szoros "szavazás" útján létrejött végeredményt nem alkalmazzák, vagyis a következő adatközléskor sem sorolják át az Eximbankot az államháztartáson belülre.

Az biztos, hogy ebben az esetben az Eurostat fent fogja tartani a magyar államháztartási adatokra korábban megfogalmazott fenntartásait (reservations). Csak az a kérdés, hogy az uniós statisztikai hivatal mikor keményít be, vizsgálja felül a magyar adatokat (amendments) és közli az általa kalkulált magyar államháztartási adatokat (ilyen eddig csak egyszer fordult elő az egész Európai Unió történetében, Nagy-Britannia esetében).

Egy olyan forgatókönyv esetén, amikor az Eurostat továbblépteti az ügyet, akkor nem kizárt, hogy a magyar kormány is beáll az ügy mögé és az Európai Bíróságra megy. Kérdéses azonban, hogy a bíróság napirendjére veszi a kérdést, mivel nehezen bizonyítható, hogy egy ilyen döntés, átsorolás esetén kár éri az érintett felet.

Közben egy másik szálon is futni fog a történet. A CMFB tagjai ugyanis a közeljövőben napirendre vehetik a munkacsoport többi ajánlását is és megvizsgálhatják a módszertani kézikönyv és az ESA-szabályok kapcsolatát. Ez pedig az Eurostat későbbi vizsgálódásai szempontjából is iránymutató lehet. Ha ugyanis a CMFB arra a következtetésre jut a következő írásbeli konzultáció alkalmával, hogy a módszertani kézikönyv foglyul ejtett pénzügyi vállalkozásra vonatkozó fogalma nem helyes, ami alapján tulajdonképpen az exporttámogató intézményeket besorolják az államháztartáson belülre, akkor az Eurostat arra is rákényszerülhet, hogy magától sorolja vissza államháztartáson kívülre a már besorolt intézményeket (akár például az Eximbankot). Itt érdemes azt is felidézni, hogy az Eurostat az elmúlt években már lefolytatta néhány tagállamban az export-import bankok besorolását és többségében az államháztartási körön belülre kerültek ezek az intézmények. Vagyis a mostani CMFB-szavazás során voltak olyan intézményvezetők, akik közvetlenül érintettek az ügyben, míg másoknak csak a jövőben kell szembenézniük ezzel a kihívással.

Összességében azt mondhatjuk, hogy az Eximbank elszámolásának ügyében a friss döntés fényében a magyar álláspont került komoly buktatóval szembe. A tét azonban nem kicsi. Egyrészt ugyanis ha az Eximbankot valóban az államháztartáson belül számolnák el a magyar hatóságok, akkor ennek következtében szintet ugrana az államadósság. Másrészt pedig nemzetközi következménye is lehet az ügynek, a hasonló tevékenységet végző bankkal rendelkező országok is hasonló vizsgálódásra számíthatnak és akár sorozatos átsorolásokra, ami az egész Európai Unió és az euróvezet adósságmutatóját ronthatja.


Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Róka László

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő - újságíró
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium