Újépítésű lakások piaca
Az év eleji 3800-hoz képest 3400-ra csökkent az átadott, de eladatlan lakáskészlet a fővárosban. Ennek alapja egyrészt az utánpótlás hiánya, másrészt pedig, hogy a kereslet döntő része már átadott, vagy átadáshoz közeli lakásokra irányul. A beruházók nehéz helyzetét jelzi emellett, hogy a fővárosban számos, már építés alatt álló beruházás értékesítését állították le. Nagyrészt emiatt csökkent az építés alatt álló eladatlan készlet a januári 3000-ről a félév végére 1900-ra. Év közepén tehát összesen 5300 lakásból választhatott az, aki fővárosi új ingatlant keres.
Az újlakás-piac mélypontról való kilábalásának gyorsításához az Otthon Centrum szerint az új kormány otthonteremtési programjának eddig megjelent elemein túl további, részben a lakásvásárlók, részben a lakásépítők helyzetének javítását szolgáló intézkedésekre lenne szükség:
• Az új lakások 25%-os áfaterhének mérséklése, akár 5%-ra. Erre az EU szabályozása lehetőséget ad.
• Bizonyos követelményeknek megfelelő építőipari cégeknél (pl. 100 munkavállaló, tartozásmentesség, képzési vállalás, stb.) alkalmazott fizikai dolgozók számára Start "Építő" kártya biztosítása 2-3 évre, amikor is alacsonyabb közterheket kell csak fizetniük.
• Építőipari cégek bevonása a szociális reform részeként megvalósuló közmunka programba, főként segédmunkásként történő foglalkoztatáson keresztül.
• Bár az illetékszabályok racionalizálása már tavaly elindult, rejt még potenciált, pl. az új lakások illetékmentességi határának visszaállítása 30 millió Ft-ra.
Használt lakások piaca
A válság eddigi két éve alatti keresletcsökkenés differenciáltan érintette a részpiacokat. Átlagtól elmaradó (20% körüli) a visszaesés a hitellehetőségek szűkülése által kevésbé érintett vevőkörrel jellemezhető budai kerületek, illetve a budai oldali agglomerációs területek, illetve néhány vidéki város esetében. A forgalmi visszaesés területileg eltérő mértéke elsősorban az általános gazdasági helyzettel, a lakáskeresők fizetőképességével, megtakarításaival, a bankok hitelezési hajlandóságával, valamint az ingatlanállománnyal függ össze.
A leginkább válságálló ingatlanok nominál értékben tartják a 2008-as árukat. Jellemző, hogy városi környezetben a központhoz közeli, kisebb lakások bizonyulnak a legjobb befektetésnek, egy külön kategóriát pedig a csekély kínálatú, ritka, kuriózum termékek képeznek; ilyenek például a jó fekvésű telkek, magas nívójú családi házak, vagy egy-egy területen ritkának számító új vagy újszerű ingatlanok. Összességében elmondható, hogy a befektetési céllal vásárlóknak, illetve azoknak, akik eddig a legkedvezőbb árszintre vártak, nem érdemes tovább késlekedniük a lakáskereséssel.
Építési / fejlesztési telkek piaca
A fejlesztési telkek piacán továbbra is a kivárás uralkodik. Míg az eladók a piac fellendülésére, és ezzel az árak emelkedésére várnak, a potenciális vevők pedig további árcsökkenés reményében halogatják a vásárlást. A kétféle árelképzelés miatt a telekpiacon továbbra is alig van tranzakció. A kínálatban egyre több felszámolás alatt lévő ingatlan jelenik meg. A bankok, ameddig lehet, bíznak a tulajdonosi értékesítésben, ám végül legtöbbször hozzájuk, vagy a felszámolóhoz kerülnek a vevői oldalról még mindig drágának tartott ingatlanok.
A kereslet beindulását gátolja emellett, hogy a fejlesztők bővelkednek tartalékterületekben, így új telek keresését többnyire konkrét - és ezáltal ritka - fejlesztési ötlet előzi meg. Tipikus válságreakció a projektméretek csökkenése, így lakásfejlesztéseknél inkább a kis társasházak építésére alkalmas telkek keresettek. A prémiumterületek az átlagnál keresettebbek. Ennek fő oka, hogy az itteni (főleg budai) lakáskeresők hitellehetőségei nem szűkültek drasztikusan, vagy eleve teljesen készpénzes vásárlók. Ugyanezen okból a családi házas telkek piaca is a budai zöldövezetben működik a legkisebb zökkenőkkel, s az árcsökkenés is itt volt a legkisebb, hiszen a tulajdonosok is ritkán vannak eladási kényszerben.
