Míg a főváros kedvezőbb elhelyezkedésű részein csak kapkodjuk a fejünket az egyre magasabb lakásárak láttán, addig néhány tíz kilométerrel arrébb töredék áron tudunk akár komplett családi házakat is vásárolni. Felmerül a kérdés, hogy a főváros központi kerületei és egy észak-kelet-magyarországi kistelepülés lakásárai között mi okozza - az akár 12-15-szörös - árkülönbséget.
Hol nagyobb a kereslet?
A lakásárak esetében a kereslet-kínálat viszonylatában a kereslet változása van nagyobb hatással az árakra, a kínálat ugyanis meglehetősen rugalmatlanul tud csak alkalmazkodni a megnövekedett vagy éppen lecsökkent érdeklődésre. A kiváltó okok szinte minden esetben összefüggésben állnak egymással. A lakásvásárlás élénkülése mögött sokszor a gazdasági helyzet javulása áll, ami lehet a munkahelyek számának növekedése, a befektetői környezet átalakulása, általános bérszínvonal-emelkedés vagy a kedvezőbb életkörülmények, de ugyanúgy okozhatja az elhalasztott vásárlások aktivizálódása is.Elhelyezkedés, munkaerőpiac
A nyugati határszél közelében fekvő települések első fellendülése a rendszerváltáshoz kapcsolódott, amikor a határon való könnyebb átjutás következtében elkezdett előnyként érvényesülni Ausztria közelsége. Ez a folyamat erősödött fel a kétezres évek közepén az EU-hoz majd a schengeni övezethez való csatlakozással és a határellenőrzés eltörlésével. Ettől kezdve egyre többen költöztek a térségbe az Ausztriába ingázó munkavállalók közül, valamint számos nemzetközi cég helyezte székhelyét elsősorban Győr-Moson-Sopron megyébe, ami pozitívan hatott az ottani munkaerőpiacra is.Ugyanez Budapestre is igaz, ahol szintén kedvező munkalehetőségek és az országos átlagnál magasabb bérek várják a munkavállalókat. Emellett a főváros esetében érdemes a hazai vagy külföldi befektetőket is megemlíteni, akik főként a központi elhelyezkedésű kerületekben lendítették fel a lakások iránti keresletet és az árakat.
Demográfiai folyamatok
Az észak-nyugati és a főváros térségének irányába tehát elsősorban az átlagnál jobb munkalehetőségek hatására folyamatos és stabil népességáramlás zajlik, ami növeli a meglévő lakásállomány iránti keresletet. Bizonyos járásokban 2015-ben az 1-2 százalékot is elérte a pozitív vándorlási egyenleg, ami képes volt ellensúlyozni a születések és a halálozások különbségéből adódó népességcsökkenést is.Hiába csökken tehát az ország népessége, vannak stabilabb részek, ahol a lakosság száma nem változik, vagy esetleg rövid időszakokban még növekszik is, ami a magasabb lakásárakban is megmutatkozik. Ez viszont azzal jár, hogy a rosszabb helyzetű háttérterületekről egyre nagyobb arányban vándorolnak el az emberek, ami miatt az ottani lakáspiac szinte befagy, a kereslet jelentősen lecsökken, akadályozva az árak emelkedését vagy akár a szinten maradását is.