Képeken a XXI. századi Budapest leghíresebb beruházásai

Millenáris

Az egykori Ganz telep átalakítása eredményeként jött létre a Millenáris kulturális központ. A gyárépületek egy része az átalakítás során megmaradt, majd a felújítást követően új funkciót kapott. Az épületek közti területen füves területekkel és tavakkal tarkított zöldövezeti részeket hoztak létre. A parkot azóta előszeretettel veszik igénybe a látogatók, akik közül a családosok számára játszótér is rendelkezésre áll. A park összesen 35 ezer négyzetméteren valósult meg, amelyből 3 ezer négyzetmétert vízfelület tesz ki. A kikapcsolódás mellett az épületeket előszeretettel használják konferenciák megrendezésére, itt kapott helyet többek között a Portfolio által negyedik alkalommal megrendezett Lakás Kiállítás és Vásár is.

Kossuth tér

Jelentős változásokon esett át a Kossuth tér 2014-ben befejeződött felújításakor. A látogatókat mára teljesen más látvány fogadja, mint az azt megelőző években. A parkoló autók eltűntek, a tér egységesebb képet mutat, a felújítás azonban mint sok más helyen ott is megosztotta a közvéleményt. Volt, aki a kevés zöldfelületre és a térkövek dominanciájára panaszkodott, az azonban vitathatatlan, hogy a tér ma átláthatóbb és szellősebb, mint a felújítást megelőző években. A növények telepítésekor a fákat több helyen is az addig kevéssé ismert vízáteresztő stabilizált murvával vették körbe, ami újfajta kertészeti megoldást jelentett, de a szokatlan látvány ellenére a fák nem kerültek veszélybe.

Várkert Bazár

Talán a Kossuth térnél is megosztóbb beruházás volt a Várkert Bazár felújítása. Az 1875 és 1883 között épült neoreneszánsz épület fokozatosan leromlott, így időszerűvé vált a felújítás. A 2013 és 2014 között zajló rekonstrukció keretében közel 9 ezer négyzetméternyi területet újítottak fel és a mélygarázsokkal együtt 17-18 ezer négyzetmétert építettek hozzá. A teljes felújítás 8,4 milliárd forintba, míg a vár környéki közlekedési fejlesztések összesen 11 milliárd forintba kerültek, a teljes költségvetés így végül megközelítette a 20 milliárd forintot. A költségek ellenére azonban vitathatatlan, hogy a felújítás a következő évtizedekben is rendezettebb formát ad a Budai Vár előterének. A rekonstrukció keretében a Várkert Bazár feletti területen egy 8 ezer négyzetméteres neoreneszánsz kertet, valamint egy több mint 3 ezer négyzetméteres öntözőház udvart is kialakítottak.

Széll Kálmán tér

Buda egyik legfontosabb közlekedési csomópontjának a felújítása 2016-ban fejeződött be. A felújítás során az egész tér átalakult, a metró épületét teljesen visszabontották és újjáépítették, a vendéglátóegységeknek helyet adó bódésort elbontották majd az új egységeket a tér szélére helyezték, a villamosok nyomvonalát pedig ugyancsak módosították. A felújítás során fontos szempont volt, hogy a zöldfelületet növeljék, aminek érdekében 182 fát telepítettek a térre és 700 négyzetméternyi füvesített területet alakítottak ki. A kivitelezés minőségével kapcsolatban itt is érkeztek kritikák, de végül a többség egyetértett azzal, hogy a tér összességében szebb lett, mint a felújítás előtt volt.

Liget Budapest Projekt

A most előkészítés alatt álló Liget Budapest Projekt is várhatóan a fentiekhez hasonló utat jár majd be. A 100 hektáros területen megvalósuló beruházásnak vannak ugyan ellenzői, a koncepció alapján azonban a Városliget és a benne lévő építmények is teljes egészében megújulnak. Az átalakítás során új zöldfelületeket alakítanak ki, amit várhatóan a látogatók is szívesen vesznek majd igénybe.

"A tájépítészetben az ökológia, a funkció és a design területén egyaránt vannak olyan jól tapintható irányzatok, amelyek együttes hatása látható a megvalósult alkotásokban. A városökológiai szempontok, az esővíz menedzsment, a fenntarthatóság egyre erősebben van jelen a gondolkodásban, ennek eredményei például a természetes társulásokhoz hasonló növényegyüttesek megjelenése a parkokban vagy a csapadék helyben szikkasztásának alkalmazása." - mondta el Szloszjár György táj- és kertépítész mérnök, a park megújításáért felelős Garten Studio tervezője.

A szakember szerint a funkció szempontjából egyre nagyobb igény van a közösségi együttlétre, hódít a street-food, növekszik a futók, kerékpárosok száma, ami mind-mind válaszokat igényel a tervezőktől. A design területén az új anyagok és technológiák nyújtanak lehetőséget a korszerűbb közterek, parkok kialakításához. Mindeközben viszont továbbra is elvárás, hogy jól átlátható, könnyen és biztonságosan használható, élménydús, de nem zavaros tereket hozzunk létre.

Emellett a városi zöldfelületek megítélése fenntarthatósági szempontból is változik, aminek keretében egyre inkább elterjednek az alternatív gyepgazdálkodással fenntartott, vagy a különböző ökológiai stratégiák mentén kialakított virágágyakkal díszített zöldfelületek, amelyek biológiailag értékesebb, biodiverz társulásokat alkotnak.

A városképet alakító beruházások esetében nem könnyű olyan terveket készíteni, ami kivétel nélkül mindenki ízlésének megfelel, a fenti beruházások azonban azt mutatják, hogy a felújítások után a többség egyetértett azzal, hogy rendezettebb lett a városkép és a fejlesztések környékén a forgalom csökkenése is mindenhol megvalósult. Egy projekt megítélésénél tehát érdemes azt is szem előtt tartani, hogy az milyen hatással lesz az adott városrész életére tíz, húsz vagy akár ötven éves időtávon.

A cikk megjelenését a Városliget Zrt. támogatta.

• Címkék:
• ingatlan város,
• ingatlan,
• Ingatlan városkép,
• liget2017,
• nagyprojektek