Nem az autók a főbűnösök a szmog miatt! - De akkor mégis micsoda?

2017. január 10. 13:00    
nyomtatás
 
Kevesen gondolnák, hogy a szállópor kibocsátás legnagyobb része nem a közlekedéshez, hanem a lakossági fűtéshez köthető, míg a közlekedés a teljes kibocsátás mindössze 10-15 százalékáért felel. Persze egy forgalmas út mellett élve a levegőbe kerülő szennyezőanyag nagyon is káros az egészségre, országos szinten azonban sokkal fontosabb lenne a lakások, házak energetikai korszerűsítésével foglalkozni.


A közlekedésben az autók károsanyag-kibocsátása folyamatosan csökken, ami az egyre szigorodó normáknak is köszönhető, jóllehet a forgalomban lévő személygépkocsik száma országosan és globális szinten is nő. Jelenleg Magyarországon 3,2 millió személygépkocsi van használatban és mintegy 4 millió olyan lakás van, amelyben folyamatosan laknak, így érdemes megnézni, hogy a lakásállomány és a közlekedés között mekkora a károsanyag - elsősorban a szállópor - kibocsátás különbsége.

Miért káros a szálló por?


A levegő minőségének mérését Magyarországon az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat végzi, ami egyrészt az automata állomások adatain, másrészt a manuális hálózat pontjain gyűjtött adatokon alapszik. A vizsgálat során megállapítják, hogy egy térségben az adott időpontban mennyire felel meg a levegő minősége a különböző határértékeknek.

Nem az autók a főbűnösök a szmog miatt! - De akkor mégis micsoda?

A mérések azért is szükségesek, mert a levegőbe jutó kénsav-aeroszolok károsítják a nyálkahártyát és a légzőszerveket, folyamatos koncentrációban történő belélegzésük pedig légcsőgyulladást és asztmát is okozhat. Ami a szállóport illeti, annak veszélyessége összefüggésben van azzal, hogy felszínükön a különböző mérgező anyagok - baktériumok, vírusok, gombák - képesek megtelepedni, ami különösen a kisebb, 10 mikrométer alatti porszemcsék (PM10) esetében veszélyes. Az ennél kisebb porszemcsék ugyanis akadálytalanul lejuthatnak a tüdőbe, de a legkisebb, 0,1 mikroméretű részecskék akár a véráramba is bejuthatnak, a rajtuk lévő méreganyagokkal együtt.

Közlekedés és lakásállomány


Jelenleg a PM10 méretű porrészecskék éves kibocsátásához a közlekedés és szállítás 3 ezer tonnával, míg a háztartások 17 ezer tonnával járulnak hozzá. Míg azonban a közlekedés kibocsátása két és fél évtized alatt negyedére csökkent, addig a háztartási kibocsátás csak harmadára. A fűtési rendszerek átalakításával és megfelelő szigeteléssel mindezt tovább lehetne javítani.

Nem az autók a főbűnösök a szmog miatt! - De akkor mégis micsoda?

Ami a közlekedést és szállítást illeti, a nyári időszakban magasabb az aktív járművek száma, így az abból eredő károsanyag-kibocsátás tetőzése is arra az időszakra tehető, ezzel szemben a háztartások a legnagyobb szennyezést a téli fűtési szezonban bocsátják ki, ami a téli időszakban London típusú szmog kialakulásához vezethet. Az ilyen szmogfajta kialakulását a fosszilis tüzelőanyagok égetése következtében a levegőbe jutó kénvegyületek, a légmozgás hiánya és a magas páratartalom együttes jelenléte okozza.

A széntüzelés a legkárosabb


A szilárd tüzelőanyagnak különösen nagy a szerepe a károsanyag-kibocsátásban. A legkárosabb ebből a szempontból szén, azon belül is a gyengébb fűtőértékű barnakőszén vagy lignit. Fával történő fűtés esetében sem mindegy azonban, hogy milyen fát használunk. A keményfák, mint a bükk, tölgy tisztább égéssel járnak szemben a puhább fenyővel. Sok helyen azonban még ma is előfordul, hogy a háztartási hulladék egy része is a kályhába kerül, ami nem csak veszélyes, de jogszabály szerint is tilos. A kályhában ugyanis csak a kereskedelemben kapható tüzelőanyagok égetése engedélyezett. Ide tartozik például a tűzifa, szén, koksz, brikett, de már egy lakkozott parketta elégetése is meglehetősen káros, a rajta lévő festék és ragasztó égetéskor felszabaduló vegyületek miatt. Nem is beszélve a műanyagokról, aminek vegyületei visszajutva a lakótérbe akár halált is okozhatnak.

Nem az autók a főbűnösök a szmog miatt! - De akkor mégis micsoda?

A szén-dioxid kibocsátás szempontjából a szén mellett az elektromos fűtés is meglehetősen szennyező, annak előállítása ugyanis szintén szén-dioxid kibocsátással jár. A megújulóktól eltekintve a legjobb a gázfűtés, a tökéletes megoldást ugyanakkor a megújuló energiahordozók használata jelenti.

Azokban az esetekben, ahol egyelőre nincs lehetőség megújuló alapú fűtés használatára, ott is érdemes a szigetelésre költeni, ugyanis a rezsiköltség csökkenése mellett a kibocsátott káros anyagok mennyiségében is pozitív változást hozhat. Ez pedig hosszabb távon is hozzájárul egy egészségesebb levegőjű környezethez, a téli szélcsendes időszakokban is.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 

Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Tematikus cikk

Elindult Budapest egyik legnagyobb lakásépítési projektje (x)

Egyedülálló lakópark épül egy Sarokra a MÜPA-tól. 
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír





Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
Prémium