Válaszok (37)
Oldalfrissítés
Oszkó Péter
2009-02-27
Pénteken 11:30-tól Oszkó Péter a Deloitte elnök-vezérigazgatója lesz befektetői fórumunk vendége. A szakértőtől többek között megtudhatjuk, valóban olyan dermesztő-e a Reformszövetség javaslatcsomagja, illetve miért van szükség ennyire erős lépésekre. A Reformszövetség adó-, és járulék munkacsoportjának vezetőjétől olvasóink kérdezhetnek.

1 | 2
  2009.02.27 12:29
Az ingatlanadóval kapcsolatosan azért szerintem az értéket felbecsülő államnak is kellene, hogy legyen felelőssége. Pl. ha többre értékeli, mint amennyiért el lehet adni, akkor szerintem az lenne az igazságos, hogy ekkora értékért garantálja is a megvételét, és akkor igazságos az, hogy a nyugdíjas vegyen másik lakást. Gondolnak-e olyan megoldásra, hogy az Állam vállaljon felelősséget a megállapításaiért, vagy marad az önkényes döntés? 
2009.02.27 12:41

Sokszor merült fel bennem személyesen is, hogy az adójogszabályok helytelen értelmezéséért, adókötelezettségek rossz megítéléséért vagy csak félreszámolásáért mennyire eltérő jogkövetkezményeket visel az adózó, mint az államigazgatás. Persze jelenleg is létezik az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség, mint jogelvi kategória, de a gyakorlatban meglehetősen szűk körben érvényesül. Ezzel együtt a rendszert én mindkét oldalon a felróhatóság esetére megállapítható felelősség irányába fejleszteném tovább, tehát mindkét, akár az adózó, akár az államigazgatás, olyan hibáiért viseljen felelősséget, amelyet felróható módon követett el, s ne legyenek automatikus jogszabályi szankciók. Ez jelen esetben azt jelentené, hogy a felróható okból hibás vagyonértékelésért tartozna az állam felelősséggel, ezt is inkább a tényleges károk megtérítése iránti felelősség formájában lenne ésszerű szabályozni és túl merésznek tartanám az automatikus vételi kötelezettséget. Ezek persze lehet, hogy már megint csak unalmas technikai részletek.

Sajnálattal látom emellett, hogy elfogyott az időm, köszönöm a rengeteg kérdést és elnézést azoktól, akiknek nem tudtam válaszolni, remélem azért ettől függetlenül találtak érdekes vagy hasznos gondolatokat a beszélgetésben.
 Győri Dávid 2009.02.27 11:53

Jelenleg a kormányzat és a Reformszövetség vállvetve küzdenek olyan terhek lefaragásán, amelynek eleve a léte szükségtelen. Ha valaki takarékoskodni szeretne öregkorára, akkor tegye. Hogy ezzel kapcsolatban miért szed az állam bármi járulékot is? Nos ezt nem értem.
Továbbá: a KKV-knak nyújtott támogatások teljesen fölösleges igyekezet művei. Ezt kiadási oldalon jól meg lehetne takarítani. Ha az állam kedvezményeket ad a nagyoknak, támogatást a KKV-knak, és mindezt egy esetleges és kiszámíthatatlan, átláthatatlan módon teszi, nos akkor e kettő helyett egyszerűen lehetnek egy reális kedvező kulcsú adórendszer. Átlátható. Kiszámítható. Nem: beszedem, majd kaotikusan visszaosztom, vagy kaotikusan itt-ott elengedem. Mit gondol erről?
 
2009.02.27 12:32

Korábban utaltam rá én is, hogy a hazai adóztatási szint, gazdasági szerkezet, és az állami újraelosztás átláthatóságával kapcsolatos esetleges aggályok miatt én is az adócsökkentés, és nem az elvonás és visszaosztás, mint gazdaságélénkítés technikáját támogatnám. Ez alól persze mindenképpen vagy egy kivétel, ezek pedig az uniós társfinanszírozású támogatási források, hiszen ezek esetében a támogatás forrásköltsége lényegesen alacsonyabb, így kár lenne nem kihasználni a lehetőségét.
 Keszthelyi Balázs 2009.02.27 12:19
"A 0 százalékos kulcs bevételi hatásában nem egyenlő az adójóváírással, hiszen az az alacsony jövedelemsávra akkor is biztosíja a mentességet, ha valaki annál nagyobb jövedelmet adózik le, míg az adójóváírás nem jár az alacsony sávra sem"

Igen, viszont hozzátettem, hogy kisebb mértékű sávhatáreltolással EGYÜTT lehet matematikailag ekvivalens. Most hasraütésszerűen a példa kedvéért, nem 5 milliós sávhatár, csak 3 milliós, viszont 0%-os kulcs. 
2009.02.27 12:24

Ez akkor lenne így, ha minden, az összevont adóalap szerint adózó jövedelemre járna adójóváírás, de mivel nem így van, az általános, 0 százalékos kulcs bevezetése a jelenlegi helyzethet viszonyítva eltérően érinthetné a bérből és a nem bér típusú összevont jövedelemből élőket, ami nem volt szándékunk. Persze most nagyon részletes technikai kérdésekbe merültünk bele, félek, hogy ez sokakat már nem fog érdekelni.
  2009.02.27 12:08
Az ingatlanadót nem tudják majd kifizetni 50-60 ezer forint nyugdíjból a kisnyugdíjasok. Ön szerint megteheti egy társadalom, hogy a harminc-negyven év alatt, adózott jövedelemből összekuporgatott lakásukból, házukból vénségükre kiebrudalják majd őket az ingatlanadó be nem fizetése miatt, és hajléktalanná váljanak? Akár ha nagy értékű ingatlan is, de leadózták, most adják el és költözzenek egy disznóólba? 
2009.02.27 12:20

Természetesen nem tehet ilyet egy társadalom, a javaslatunk ezért - ahogy a korábbi válaszaimból is kiderült - külön technikai megoldásokkal élne arra az esetre, amikor az ingatlantulajdonosnak nincs aktív jövedelme, amiből adófizetését fedezné, hiszen a személyes nyugellátását ilyen módon történő csökkentése nem cél. A kényszerértékesítés ebben az esetben elkerülhető lenne az adó ingatlan értékére történő terhelésével. A kérdés persze eleve csak 30 millió feletti értékű lakások kapcsán merül fel.
 Keszthelyi Balázs 2009.02.27 11:55
Köszönöm szépen a válaszát, viszont ha még belefér az időbe, szeretném pontosítani a saját, legutóbbi kérdésemet, az ön válasza nyomán:

"mert ebben a jövedelemsávban az adójóváírásnak köszönhetően praktikusan most sincs adóterhelés"

Igen, ezzel tisztában vagyok, a kérdésem lényege éppen az lett volna, hogy lehetséges volna-e az adójóváírás intézményének eltörlésével és egy, praktikusan a "minimálbérnél" meghúzott 0%-os kulccsal, ezen felül pedig a "maradék pénzből" kisebb mértékű sáveltolással a 18%-os kulcsot illetően az önök javaslatával matematikailag ekvivalens, ámde az adórendszert egyszerűsítő lépést javasolni? 
2009.02.27 12:17

A 0 százalékos kulcs bevételi hatásában nem egyenlő az adójóváírással, hiszen az az alacsony jövedelemsávra akkor is biztosíja a mentességet, ha valaki annál nagyobb jövedelmet adózik le, míg az adójóváírás nem jár az alacsony sávra sem, ha valakinek a teljes éves jövedelme magasabb. Ezért a 0 százalékos kulcs bevezetése önmagában sokba kerülne, így jobbnak láttuk elsőként a sávhatárt nagyobb arányban kitolni. A későbbiekben az adójóváírás rendszerével persze valamit kezdeni kell, mert részben ez is felelős a nagyarányú jövedelemeltitkolásért, hiszen azt eredményezi, hogyha egy bejelentett minimális jövedelem feletti további jövedelem után is adót akarnék fizetni, akkor az addig adójóváírásra jogosult jövedelmem kedvezményeit is elvsztem. Ez az oka annak, hogy az ún. marginális (egységnyi jövedelemnövekményre jutó) adóterhelés az Európai Unión belül messze Magyarországon a legmagasabb. Az adójóváírás kivezetése később persze történhetne akár 0 százalékos kulcsra való átállással, feltéve, hogy akkor már a költségvetés ezt ki tudja majd gazdálkodni.
 veld 2009.02.27 11:28
Tisztelt Oszkó Úr!

Ön szerint mennyi a realis esélye az EVA és EKHO eltörlésének, tekintve, hogy bár kedvező adózási formákról beszélünk, mégis valamelyest "fehérített" a gazdaságon.

Illetve ha eltörlésre kerül akkor van e szó ezen adózási módoknak alternatívájának bevezetéséről? 
2009.02.27 12:09

Ha a 18 százalékos személyi jövedelemadósáv kiterjesztésre kerül először öt, majd később 15 millió forintos sávhatárig, akkor reményeink szerint az EVA, az EKHO és hasonló adónemek fenntartására nem lenne többé szükség. Egyébként én személy szerint nem hiszek abban, hogy ezek az adónemek valójában fehérítettek a gazdaságon, hacsak nem tekintjük fehérítésnek a másoknál alacsonyabb adóterhek fizetésének legalizálását, ami eredeti formájában összességében költségvetési bevételkiesést jelentett, s csak az utóbbi időben kalkulálható belőle valamennyi nettó bevételállomány, mely azonban még mindig lényegesen elmarad a minden más adóalany által teljesített adóbefizetések arányától.
 Assur-nasir-apli 2009.02.27 10:59
Akira,

hát ezt jótól kérdezed :),
Oszkó Úr abból él, hogy az adórendszer bonyolult, mint minden más adótanácsadó is, mint ahogy a jogász abból él, hogy a jogrendszer általában is bonyolult stb...
Az életnek ezek a területei annyira túlbonyolítottak, hogy szakirányú végzettség nélkül esélyed se legyen eligazodni bennük.

Oszkó Úrtól ennek fényében is várnék választ akira kérdésére, azaz egyáltalán elméletileg elképzelhető-e, hogy az említett szakmák önérdekei és ellenállása ellenére kitisztuljon az adó- és jogrendszer annyira, hogy egy átlagember számára - ezirányú szándéka esetén - lehetővé tegye a jogkövető magatartást. Mindennel APEH állásfoglalásért kell rohangálni, aminek meg jogi kötőereje persze nincs.

Munkájukhoz pedig sok erőt és kitartást kívánok, szükségük lesz rá, és szívből üdvözlöm a tenni akarásukat és hatalmas munkájukat, amikor lényegében a kormányzat helyett dolgoznak.  
2009.02.27 12:05

Én úgy látom, hogy a szakmánk jelenleg remek példát mutat a felelősségteljes magatartásra és a rövidtávú érdekeket átlépő gondolkodásra. Egyébként sem hiszem, hogy bárkinek érdekében állna az adórendszer olyan fokú bonyolultsága és ellentmondásossága, ami a vállalkozások működését lehetetlenítni el, és visszafogja a gazdasági növekedést, ennek eredményeként hosszabb távon ugyanis a megrendelői piac tűnik el, vagy szűkül be. Az adórendszer olyan fokú bonyolultsága indokolt, ami egyszerre képes biztosítani a versenyképességet és a méltányos teherelosztást, mely jelen társadalmi viszonyok között már önmagában feltételez egyfajta komplexitást, így nem hiszem reális lenne a feltételezés, hogy az adótanácsadók a közeljövőben munka nélkül maradhatnának, még ha meg is valósulnának a Reformszövetség elképzelései.
 Vakmacska 2009.02.27 10:19
Miért a kismamák az első számú célpont a szociális támogatások átalakításakor? Az 1995-ös Bokros-paradoxon úgy állapított meg "rászorultságot", hogy a szülés ELŐTTI jövedelmet vette figyelembe- mivel a gyed/gyes/tgyás állapot FIZETÉS NÉLKÜLI SZABADSÁGOT jelent (vagy állástalanságot), ez a figyelembe vett jövedelem épp a kisgyermekes lét hónapjaiban egyszerűen nincsen, a családi kiszolgáltatottság pedig miért lenne cél a modern Európában (lásd "tartsaelaférje" szólamok). Miért nem lehet a gyed, gyes jogosultságot pl. 5 éves alapra vetíteni (ennyi idő alatt legyen követelmény pl. öszesen legalább 2-3 évnyi járulékfizetés felmutatása magasabb ellátáshoz). A 8%-on túli munkanélküliség időszakában jelentene-e bármit, ha gyermekintézmények nélkül (évi 99 ezer születés, versus 24 ezer bölcsődei férőhely) kergetnék vissza ezeket az anyákat a munkaerőpiacra vagy a "segélypiacra"? Akiknek ugyanis valóban jó munkájuk van, eladhatóak a munkaerőpiacon, azok eddig sem voltak 3 évig otthon, hacsak közben meg nem született a kistestvér- ez utóbbit végképp nem értem, miért akarják a tervezők büntetni, miért jobb, ha mondjuk 5-6 év telik el két gyerek közt, most amikor a szülési átlagéletkor elérte a 29 évet? Honnét gondolnak forrásokat a gyermekintézményi férőhelyek bővítésére? tudomásom szerint csak a működési költség évi 700 ezer-1 millió /gyerek, miközben az önkormányzati forráshiány tragikus. 
2009.02.27 11:57

Természetesen nincsenek első számú célpontok. A teljes rendszerátalakítás azt célozza, hogy a magyar gazdaságot és az adófizetőket a teherviselő képességüknek megfelelő elvonások sújtsák, mert az ezt meghaladó terhelés csak visszaveti a teljesítményt és azt eredményezi, hogy előbb-utóbb a jóléti juttatásokra sem marad, s nem kell lefaragni sem őket, mert maguktól elapadnak a források. Már most látjuk, hogy a világgazdasági dekonjunktúra nálunk ezzel a teljesítménycsökkenéssel, azaz recesszióval jár, míg szomszédos országok lehet, hogy csak a teljesítményük növekedésének lassulásával kell, hogy számoljanak. A hazai átrendezés ezért értelemszerűen mindenkit érint, de senkit nem első számú célpontként. Abban egyetértünk, hogy a jogosultsági számítás alapjául szolgáló időszakot érdemes elnyújtani, szerintem a javaslatok is ebbe az irányba mutatnak.
 Juhász Istvánné 2009.02.27 10:11
Tisztelt Oszkó Úr!
1. Nagyon érdekelne a véleménye a magánnyugdíjpénztári rendszer jövőjéről? Az elmúlt napokban több cikket is lehetett olvasni azzal kapcsolatosan, ha megszüntetnék a magánnyugdíjpénztári rendszert és a 8 % járulékot a TB rendszerbe fizetnék akkor éves szinten 500 milliárd Ft-al csökkenne a költségvetési hiány. Ugyanakkor a magánnyugdíjpénztárak vagyonát visszaállamosítanák és ezzel segítenének a felosztó-kirovó rendszer működésében is.
2. Mi a véleménye arról, hogy az önkéntes pénztárakhoz kapcsolódó munkáltatói hozzájárulást teljes egészében adó alá vonnák? Milyen hatása lenne ennek az önkéntes pénztári rendszerre, az öngondoskodásra? 
2009.02.27 11:55

Személyes véleményem szerint az öngondoskodásra épülő pénztári rendszer része kell, hogy legyen a nyugellátási szisztémának. Különösen annak lenne rossz üzenete, hogy az eddig öngondoskodára félretett összegek megint az állami, felosztó-kirovó rendszerbe kerülnek vissza. Olyannyira fontosnak tartom az öngondoskodásra való ösztönzést és az állami juttatásokból fenntartott egisztenciák számának lehetőségek szerinti csökkentését, hogy ebben a körben a személyi jövedelemadó kedvezményeinek megtartását is ésszerűnek tartanám.
 Péter 2009.02.27 09:06
Tisztelt Oszkó Úr!

Ön mit gondol azon adókedvezmények eltörléséről, melyek a kutatás-fejlesztést hivatottak ösztönözni? Helyettesíthető lesz valamivel ez a motiváló tényező (tudván, hogy a mai pályázati rendszer nem alkalmas erre)? 
2009.02.27 11:54

Teljesen elhibázott elképzelésnek tartom a kutatás fejlesztést támogató kedvezmények megszüntetését. Ez azt eredményezi praktikusan, hogy forrásokat vonnánk meg azoktól, akik fejlesztenek, és odaadnánk azoknak, akik nem fejlesztenek. Remélem lesz még mód újragondolni.
 akira 2009.02.27 02:03
Tisztelt Oszkó Úr!

Az adó- és járulékrendszerünk egyik nagy hibája mellett, hogy az 50% feletti állami újraelosztási arány túl magas, nem volna szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a talán több, mint 70 féle adónem bonyolultsága is nagyban hozzájárul a gazdaság versenyképtelenségéhez.

Ez utóbbival kapcsolatban bennem leginkább az merül föl, hogy adóreformnak nemigen lehet nevezni a jelenlegi adókulcsok és adósávok ide-oda tologatását. Ráadásul nem túl logikus számomra - miközben az szja progresszivitása az Önök elképzelésében továbbra is fennmaradna - az arányos járulékok csökkentésével párhuzamosan a tételes EHO növelése, hiszen ez a degresszív elvonás irányába hat.

Miért nem lehet adóreform címén kidobni a szemetesbe a végletekig túlbonyolított és elavult Kupa-féle adórendszert, és egy teljesen újat kialakítani? (Legföljebb 10-15 féle általános és célzott adóval - ez utóbbinak a járulékokat hívom, hiszen itt elvileg önállóan is egyeznie kell a bevételi és kiadási oldalnak...)

Miért ne lehetne az adó- és járulékrendszer alapelvein vitázni, ahelyett, hogy a részleteken sakkoznánk? Az alapelveknek pedig nem abból kellene kiindulnia, hogy a költségvetésnek pótolnia kellene a hiányt, hanem abból, hogy milyen ütemezésben, és milyen mértékig szeretnénk csökkenteni az állami újraelosztást, és ehhez tervezzük az adóbevételeket az újonnak kialakított 10-15 - egységes, kedvezmények erdejét mellőző - adónemből. A járulékokat - és itt első sorban a nyugdíjra gondolok - pedig úgy kellene megtervezni, hogy a nyugdíjasok társadalmi arányára vonatkozóan kellene meghatározni egy "egészséges" szintet, és ez a szint lenne meghatározó a nyugdíjkorhatár tekintetében. Így nem fenyegetne az, hogy nem lesz elegendő adó- és járulékfizető a nyugdíjasok eltartására, mert minden időben azonos lenne az arányuk... Politikailag sem lenne kockázatos ennek a fenntartása, mert az esetleges nyugdíjkorhatár növelése nem az aktuális kormány "bűne" lenne, hanem a korábban kialakított "nyugdíjasok kívánatos aránya" képleté.

A jövedelemadók súlyának csökkentésével és a fogyasztási adók súlyának növelésével, mint alapelvvel azonban teljes mértékben egyetértek, ez tisztán meg is jelenik a tervezetükben. Az ingatlanadót azonban szerintem nem érték, hanem méret alapján méltányos kivetni.

Összefoglava tehát a kérdéseim lényege az volna, hogy miért ne lehetne tényleges és alapvető változásokat, valamint egyszerűsítést hozó adóreformot szorgalmazni a jelenlegi, túlbonyolított rendszer részleteinek tologatása helyett?

 
2009.02.27 11:53

Én azt gondolom, hogy a javaslat ilyen jellegű rendszerszerű átalakítást céloz hiszen az adónemek nagyobb részét megszünteté és a megmaradókat is teljesen átalakítaná. Ennek eredményeként tényleg olyan egyszerűsített, átlátható rendszer jönne létre, ahol a fogyasztás és a vagyon adóztatását egy-egy adónem biztosítja, s további egy-egy adó terhelné a vállalkozások jövedelmét és az élőmunkát. Ráadásul a foglalkoztatás adóztatása kapcsán letettük a voksunkat a szuperbruttósítás mellett, ami e téren is teljesen összevonná az összes munkáltatói és munkavállalói befizetést. Az egy másik kérdés, hogy minderre jelenleg csak több éves időtávban látunk lehetőséget, egyrészt mert korlátozott a költségvetés tűrőképessége, másrészt a jelenlegi gazdálkodási körülmények amúgy is jócskán próbára teszik a vállalkozások alkalmazkodási képességeit, nem szerencsés, ha ezt még a szabályozási rendszer követhetetlen sebességű változásával is tetézzük.
 Kerekes Andras 2009.02.26 17:22
Két kérdésem is van.
Mi a garancia hogy vállalkozások az adócsökkentést munkahelyteremtésre fogják hasznáni? Nem lenne-e jobb az állam fogyókúráztatásával behozott jövedelmet munkahelyteremtő beruházásokra forditani (aka New Deal, vagy a jelenlegi Obama csomag)?

Bár javaslatuk szimpatikusnak tünik, nem foglalkozik a magyarországi "kettős adórendszerrel", vagyis a céges juttatások kérdésével. Igazságtalan, hogy a céges autó, céges benzin stb. nem adózik, amikor nem mindenki kapja, és gyakran magénfelhasználást (is) takar. Aki céges autóval jár, sok pénzt megspórol ahhoz képest aki adózott jövedelméből vesz gépkocsit. Sok országban ezért nincs is olyan hogy céges autó.

Nagyszerű dolognak tartom hogy válaszol az itt feltett kérdésekre.

Köszönettel,
dr Kerekes András  
2009.02.27 11:52

A megmozgatott forrásoknak még az Obama csomag is több, mint 30 százalékát fordítja adócsönnetésre, pedig ott egy eleve lényegesen alacsonyabb adóterhelési szint mellett működik a gazdaság. Az ennél jóval magasabb hazai adóztatási szint önmagában akadálya a foglalkoztatásnak, ilyen adóterhelés mellett eleve visszafogottan tud érvényesülni bármilyen foglalkoztatási célú támogatási rendszer hatása. Nem beszélve arról, hogy a foglalkoztatás tekintetében nem cél az iparágak közötti különbségtétel, nem tűnik ezért ésszerűen a forrásokat először elvonni a foglalkoztatóktól, majd különféle adminisztratív eljárásban visszaosztani nekik. Különösen arra tekintettel, hogy a hazai elosztási, támogatási rendszer és annak adminisztrációja nem mindig a hatékonyságával, átláthatóságával és fedhetetlenségével kelti fel a figyelmet. Ilyen módon meggyőződésem, hogy a hazai gazdasági és intémzényi körülmények között a gazdasági szereplők lényegesen hatékonyabban tudják a rendelkezésükre álló forrásokat saját tevékenységük fejlesztésének céljaira közvetlenül felhasználni, mint ha azt az állam osztja vissza részükre
 András 2009.02.26 17:07
Kedves Péter, mint a Deloitte nagyfőnöke, talán ismerős a közbeszerzések szövevényes pénznyelőjének környékén.
A kérdésem egyszerű: nagyon sokan tudjuk, még többen sejtik, hogy az állami kiadások legnagyobb része ezen a rendszeren keresztül folyik, sokszor a vakvilágba.
A Reformszövetség ajánlásában sem szerepel ennek a rendszernek az átalakítása, pontosabban az egyazegyben történő kidobása, és egy olyan rendszer kialakítása, ami a minimumra csökkenti a mutyiberszerzések lehetőségét. (Én személy szerint főleg IT vonalon látom az elképesztő beszerzési módszereket)
Vajon miért a már így is halálszélen levő egészségügy és oktatás területéről terveznek további elvonásokat?
Tudom, hogy voltak, vannak erre próbálkozások (KSZF), de amíg az elkészült rendszerek minősége pl a kozigallas.gov.hu gagyiságához hasonló, addig ebben sem lesz változás.
Egy audittal is foglalkozó cég vezetőjének hogyhogy nem tűnnek fel a közbeszerzés visszásságai? 
2009.02.27 11:51

Természetesen mindannyiunk számára ismertek a közbeszerzések szabályozási rendszerének és gyakorlatának ellentmondásai, feltételezem, hogy a Reformszövetség ezzel a későbbiek során foglalkozni is kíván, a jelenlegi program azonban a szűken vett fiskális is gazdaságirányítási teendőkre kivánt öszpontosítani.
 Majdnem Nyugdíjas 2009.02.26 15:14
Tisztelt Oszkó Úr!
Hol van az EU-ban még 1%-os ingatlanadó?
Ez ugyanis (elnézést,hogy ismétlem magam) de facto -1%-os amortizációt feltételezve- ÁLLAMOSÍTÁS! 
2009.02.27 11:50

Az uniós tagországokban jellemzően lényegesen nagyobb hagyományai vannak az ingatlanadóztatásnak, ezért általában sokkal bonyolultabb rendszerben történik, sokszor változó adókulcsok szerint, melyeket részben központilag, részben tartományi, helyi önkormányazonként külön állapítanak meg. A német adóterhelés például átlagosan 1,5 százalék, de praktikusan ez 0,98-2,1 százalék között ingadozhat területi elhelyezkedéstől függően. Vagy Dániában például egy értékharárhoz kötött progresszív adóztatás került bevezetére 1 és 3 százalékos adókulcsokkal.
 misi 2009.02.26 12:04
Tisztelt Oszkó Úr!
Az önök javaslatában az EHO 1950 Ft-ról 5000Ft-ra emelésével hogy akarnak munkába állítani sok ezer munkanélkülit?Foglalkoztak ezzel a válalkozásokra igen hátrányos javaslattal? 
2009.02.27 11:49

Ahogy a javaslat sok más pontját, ezt is a teljes csomaggal együtt kell értelmezni. A tételes EHO 5000 forintra emelése akkor következne be, amikor a munkáltatói járulék már 8 százalékkal csökkenne, ami még a minimálbér sávjában is nagyjából 2000 forinttal több, mint az EHO emelés nagysága, azaz összességében itt is megtakarítást jelent a munkáltatónak. Ez semmilyen módon nem érintheti tehát hátrányosan a vállalkozásokat. Mindössze annyit jelent, hogy alacsonyabb jövedelmek melletti foglalkoztatás mellett valamivel alacsonyabb azonnali megtakarítás érhető el, hiszen ebben a sávban az adóterhelés eleve jelképes, s a munkáltatói oldalon is szükséges elősegíteni, hogy a magasabb jövedelem, vagy jövedelemnövekmény eltitkolásának gyakorlata minél inkább visszaszoruljon.
 Szabó Lóránt 2009.02.26 11:57
Tisztelt Oszkó Úr,
Teljes mértékben egyetértek javaslataikkal, és csak egy egyszerű kérdésem lenne. Ebben az országban folyamatosan jönnek a jobbnál jobb ötletek, de semmi nem lesz belőlük. Miért? Nincs senkinek semmilyen eszköze, hogy ezen elképzeléseket kormányzati szintre emelje. Elkeserít az ország állapota. Elkeserít, hogy nem történik semmi, hogy nem látom a jövőt, hogy az ország lemarad. Kérem önöket, hogy erőteljsebben hallassák hangjukat! Köszönettel Sz. L. 
2009.02.27 11:48

Köszönöm, mint láthatja, hallatjuk a hangunkat, ahogy csak tudjuk, de megjegyzem, így is messze meghaladtuk már a feladatkörünket és rég az önkéntes társadalmi felelősségvállalás jegyében bocsátjuk rendelkezésre a szakmai kompetenciáinkat.
 Majdnem Nyugdíjas 2009.02.26 11:38
Tisztelt Oszkó Úr!
Ha kiadás csökkentésről beszélünk,miért nem szólunk a vállalati szférába irányuló ujraelosztásról (aminek a GDP-hez viszonyított aránya az EU-ban nálunk a legmagasabb).Ez a korrupció melegágya!

Az EU és az USA (lásd UBS) az adóparadicsomok ellen harcol,miközbe mi adóamnesztiát adunk.Ma a korrupciós pénz kimegy,holnap 10%-kal adózva visszajön (ha akar).

Tisztességes-e a középrétegektől további áldozatot követelni,miközben a politikai és gazdasági elit előjogait nem nyirbáljuk meg?Meddig tartható fenn ez a félfeudális struktúra? 
2009.02.27 11:47

A progam kifjezetten a középrétegeknek kíván kedvezni, őket akarja aktivitásra serkenetni, hogy minél inkább részt vegyenek a nemzeti jövedelem megtermelésében. Egyébként foglalkozik egyebek mellett a vállalati szférába irányuló állami támogatásokkal is, hiszen az uniós átlag feletti támogatási arányt nálunk lényegében a folyamatos támogatásra szoruló állami vállalatok, úgymint például a MÁV csillapíthatatlan finanszírozási igénye okozza.
 Kíváncsi 2009.02.26 10:18
Tiszelt Oszkó Úr!

Az ingatlanadóval kapcsolatban lennének kérdéseim:
1.) Nem világos, hogy a 30 MFt fölötti ingatlanok után sávosan adóznánk (a 30MFt fölötti érték után) vagy az adó rögtön 300eFt-tól indul. Ez utóbbi esetben kiszámítható, hogy a tulajdonosok rögtön nekiállnak kiskapukat keresni.

2.) Nem világos, mi alapján lesz az ingatlanok értéke megbecsülve, milyen fellebbezési jogosítványai lesznek a tulajdonosoknak.

3.) Érthető, hogy a jövedelemadót (rendesen) fizetőknél a sávhatáremelés kompenzálná az ingatlanadó jelentős részét. Ugyanakkor nem említik az inaktívak (nyugdíjasok, munkanélküliek, gyermekek) nevén szereplő ingatlanok adózását. Milyen méltányos megoldáson gondolkodnak, ami azonban nem vezetne luxus villák tömeges átírásához pl. nyugdíjasok nevére?

 
2009.02.27 11:47

Elnézést, hogy időtakarékossági okokból nem válaszolok külön, de ezek szerintem kiolvashatóak a korábbi válaszaimból.
 Keszthelyi Balázs 2009.02.26 09:51
Kérdéseim valának a Reformszövetség csomagjával kapcsolatban:
1) Feltétlenül érdemes az SZJA csökkentést (is) forszírozni? Miért?
2) Ha már igen, akkor nem volna e célravezetőbb egy 0%-os SZJA kulcs bevezetése, ami ilyen mértékű sáveltolással talán nagyságrendileg hasonló költségű, de egyúttal tisztít, egyszerűsít a rendszeren, és kevesebb visszaélésre ad lehetőséget (talán)?
3) Biztos, hogy nem volna hatásosabb, egy célirányosabb, kizárólag munkaadói oldalon könnyítést jelentő csomag (drasztikusabb vágás a TB járulékon, SZJA helyben hagyása, akár mégnagyobb ÁFA emelés)?
4) Választ ad-e a csomag a kevésbé képzett, ámde annál szélesebb rétegek foglalkoztatásának ösztönzésére, akiknek problémája a válság szempontjából feltehetően relevánsabb, mint az évi 5 milliós jövedelemmel rendelkező rétegeké?

Elnézést a pontatlan fogalmazásért, remélem sikerült érthetően, még ha utalásszerűen is. 
2009.02.27 11:46

Egyidejűleg látjuk szükségesnek a munkáltatói járulék és a jövedelemadó csökkentést, ami egyszerre javíthatja a munkakínálati és keresleti viszonyokat, azaz segítheti a munkahely megtartást és később akár újak teremtését épp úgy, mint az aktivitást, azaz a munkavállalási hajlandóságot. Mindezeken túl ez a kombináció lehet képes a leghatásosabban visszaszorítani az adókikerülést, ami jövedelemadó csökkentés nélkül nem igazán menne.
Ami a kevésbé képzett rétegek alacsonyabb jövedelemszinten történő foglalkoztatását illeti, annak jelenleg sem az adórendszer az akadálya, mert ebben a jövedelemsávban az adójóváírásnak köszönhetően praktikusan most sincs adóterhelés. Itt tehát legfeljebb járulékcsökkentésre tudtunk javaslatot tenni, de fontos megjegyezni, hogy ezen jövedelemkategóriában az összes közteher még nemzetközi összehasonlításban sem mondható magasnak. A foglalkoztatás akadálya itt sokkal inkább a szakképesítés hiánya, és a jó ideje elmaradt gazdasági növekedésből fakadó alacsony munkakereslet, amit nem igazán lehet 0 százalékos SZJA kulcsal vagy bármilyen más jövedelemadó intézkedéssel orvosolni. Itt általában a vállalkozások növekedési képességének elősegítésével és egyébként jól célzott szakképzési programokkal lehetne eredményeket elérni.
 kérdőjel 2009.02.25 18:34
Tisztelt Oszkó Úr!

Sokan gondolják úgy, hogy a rossz gazdasági helyzet egyik talán nem elhanyagolható oka az, hogy a hazánkban tevékenykedő vállalkozások jelentős része nem ide adózik, hanem külföldre, vagy sokszor sehová. Az államháztartás számára bizonyosan kimutatható mértékű (tényleg, vizsgálta ezt már valaki?) veszteség keletkezik íly módon. A megoldáshoz vezető út szempontjából szerintem mérföldkőnek számítana, ha ezeket sikerülne integrálni a magyar adórendszerbe.

Azt szeretném megkérdezni, hogy Ön szerint elegendő motivációt jelent-e a hazaköltözéshez a korábban külföldre "menekült" vállalkozók - és ezzel külföldre adót fizető vállalkozások - részére az, ha ilyen kis mértékű adócsökkenést jelentenek be?

Mert én azt képzelném, hogy csak akkor érné meg "hazajönni", ha a jelenleginél többet lehetne megspórolni a hazatelepüléssel. Igen ám, de egy esetleges 1-2 %-os megtakarításért nem éri meg hazajönni és legálisan itt leadózni. Sőt, itteni vállalkozásként sem éri meg jobban "kifehéredni". És ez érvényes az autóvásárlás után kivetett adókra is, aminek következtében a drágább autók java része külföldre fizet adót és nem haza, több milliárd forintos tőkével támogatva a külföldi gazdaságokat. Ha ma kellene autót vennem, biztos hogy külföldön venném meg...

Én azt gondolnám, hogy ha valóban reformot akarnának, akkor többet kellene engedni. De mivel erre vajmi kevés esély van, inkább marad minden a régiben, viszont ezzel nem hogy kedvezőbb eredményt érnének el, hanem sokkal rosszabbat, mivel csökken az állami bevétel és ezzel együtt nem fog nőni a bevétel. Mindaddig, amíg az "ingerküszöböt" nem éri el a változás, addig csak elhasználják a puskaport és a végére nem marad elegendő készlet ahhoz, hogy igazi nagy durranást lehessen csinálni.

Véleményem szerint egy drasztikusabb, nemzetközi mértékkel mérve is üzenetértékű adócsökkentéssel sokkal több eredményt lehetne elérni, már ha elfogadjuk azt a tételt, miszerint ha kevesebb az adó, akkor a fizetési morál is jelentősen javul. Azért ez a görbe (x tengely: adóváltozás, y tengely: adófizetési hajlandóság, befizetett adó) nem lineáris, hanem olyan, ami kis értékű változás mellett változatlan, majd utána egy kis szakaszon lineáris, majd utána exponenciális. A hangsúly a változáson van, mert ha sokszor csinálnak kis változást, akkor az eredmény valószínű sokáig a változatlan zónában fog maradni.

Nálunk persze az adócsökkentés valóságban adóemelést takar, főleg ha figyelembe vesszük a gazdaság csökkenéséből eredő jövedelemcsökkenéseket és az emelkedő költségeket, hiszen íly módon sokkal (arányaiban és nominálisan is) kevesebb pénz marad a cégeknél, amiből fedezni lehetne a struktúraváltást, vagy növelni a hatékonyságot, vagy fedezni a bővülést. Így sose lesz változás. Miért ne lehetne nemzetközi adóparadicsommá fejleszteni hazánkat? Most valószínűleg sok cég elgondolkozna, hogy egy recesszió alatt áttelepüljön-e vagy sem, ha jelentős összegeket takaríthat meg, mivel az eredményét nagy valószínűséggel nem a bővülő eladásokból származó profittal tudja javítani, hanem költségeinek drasztikus lefaragásával. Persze lehet, hogy rosszul látom...

Persze az államnak jobban oda kellene figyelnie arra, hogy az állami pénzekhez jutó vállalkozások, cégek ne tudják a pénzt számolatlanul kivinni az országból off-shore cégeken keresztül. (nézzük csak meg a nagy ingatlanos cégeket, vagy beruházókat). Szerintem ma a pénzek legjava külföldön köt ki úgy, hogy az itthon nem adózik (más kérdés, hogy utána visszajön-e vagy sem). Miért nem lehet kikötni egyes esetekben, hogy a tulajdonos nem lehet off-shore cég, vagy ha bebizonyosodik a későbbiekben, akkor az szankcionálva legyen? Persze magam is sejtek egy csomó kiskaput, de ezeket kellő elszántság mellett bizonyosan be lehetne zárni.

Az államháztartás szempontjából ezekkel az intézkedésekkel összességében nagyságrendileg jobb eredményeket lehetne elérni, mint egy csomó olyan in 
2009.02.27 11:45

Összességében, három éves időtávban 1150 milliárd forintos adócsökkentés tartalmaz a Reformszövetség javaslata, ami nem csak élőmunka adóterhelését csökkentené az egyébként kellően versenyképes régiós átlagra, hanem a vállalkozások jelenlegi nyereségre vetített tényleges adóját annak nagyjából egyharmadára szállítaná le, ami önmagában is kellő motivációt adhat a hazatérésre.
 kukta 2009.02.24 16:04
Ennyi munkanélküli mellett, akikből sok megmarad évekre sajnos, hogy lehet felemelni ilyen drasztikusan a nyugdíjkorhatárt? Már ma is alig tud elhelyezkedni egy alig 50 éves, majd hol vesznek fel egy hatvanast? Komolyan kérdem, mert tudom, hogy már aki 1968 után született azzal már nem foglakozik egy Hr-es ismerős, és ezek az emberek csak 40 évesek, mi lesz akkor az idősebbekkel? Hogy találnak állást ha a jóval fiatalabbak se? 
2009.02.27 11:45

Ezek a tünetek jelentős részben a gazdasági növekedési képesség hiányának, így a munkalehetőségek szűk, korlátozott körének a következményei. Ha változtatni tudunk a növekedéi potenciálon, változhat, bővülhet a munkakereslet is, ami már kedvezően hathat az idősebb korosztály elhelyezkedési lehetőségeire is. Ráadásul az élőmunka jelenlegi adóterhelése tönkreteszi nem csak a munkakeresletet, de a kínálatot is, azaz sokaknak eleve jobb menekülési lehetőséget ad valamelyik ellátórendszer, mint az alacsony jövedelmek és magas adóterhek melletti aktív foglalkozás. Ezeket a tüneteket együttesen kezelő rendszerátalakításra van szükség.
 dalnok 2009.02.24 15:13
Tisztelt Oszkó Úr!
Az ingatlanadó ezévi bevezetésével kapcsolatosan kérdezem az alábbiakat.
Közgazdász vagyok, ebből kifolyólag elviekben egyetértek az ingatlanadó létjogosultságával (nem lehet eltitkolni a vagyont). Azonban, hogy képzelik az azonnali, ezévi bevezetését? Mi az elképzelésük azon érintettekkel, akik az öngondoskodás jegyében gondoskodtak magukról, lakhatásujról és nyugdijas éveikben kiegészitő jövedelem nélkül élnek. Elfogadják illetve tudomásul veszik, hogy a 13. havi nyugdijukat elvonják, a nyugdijuk emelésének számitását megváltoztatják, vagyis csökkenni fog a nővekedése, a gyógyszertámogatások mértéke folyamatosan csökken és még sorolni lehetne a kikerülhetetlennek látszó megélhetésüket jelentősen rontó tényezőket. Milyen lehetősége marad ezen embereknek ha az ingatlanadót bevezetik, és szerencsétlenségükre az öngondoskodásuk eredményeként pl 30 millió forintnál értékesebb ingatlanban laknak (egy élet munkájának leadozott eredményét újra és évenként újra meg újra meg kell adózni). Miből képzelhető el, hogy az ingatlanadó 1 %-os mértékét meg tudják fizetni. Elképzelhető az, hogy Önök javaslata alapján el kell adniuk az ingatlant és panelba költözni, csakhogy megszabaduljabak a kifizethetetlen adótehertől?
Az alapgondolat jó, de tisztes átmenetet kellene teremteni, az ingatlan megszerzésekor ismert legyen és számára vállalható az adóteher. 
2009.02.27 11:43

Egyértelmű számunkra, hogy az aktív jövedelemmel nem rendelkező, nyugellátásból élő rétegre az ingatlanadó nem terhelhető teljes terjedelmében és közvetlenül. Megjegyzem, hogy javaslataink szerint az adó csak a 30 millió forintnál értékesebb lakásokat terhelné. Ezzel együtt a lényegesen magasabb értékű ingatlanok esetén sem gondokodunk szükségszerűen kényszerértékesítésben, hanem olyasfajta, más országokban működő technikai megoldásokat tartunk ésszerűnek, melynek keretében az adó értéke megfelelő finanszírozás mellett a vagyontárgyra terhelhető és nem kell, hogy a megélhetésre fordítható nettó nyugdíj összegét csökkentse, így annak pénzügyi rendezésére majd akkor kell, hogy sor kerüljön, ha az ingatlan legközelebb aktív keresettel rendelkezők tulajdonába kerül.
 Szárszó György 2009.02.24 14:46
Tisztelt Oszkó Úr!

Minden hozzáértő azt hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzetben a munkahelyek megőrzése a cél. Csak azt nem teszik hozzá, hogy a szürke-fekete vagy a legális munkahelyekre gondolnak. Ameddig a járulékterhek ilyen magasak, addig szinte minden munkáltató arra törekszik, hogy részben vagy egészben feketén fizessen munkabért. Ez megőrzi a fekete-szürke munkahelyeket, sőt növeli azok számát (meg a számlagyárakét is)! Arra gondoltam, hogy a kifizetett munkabért és a megfizetett járulékait mint adókedvezményt, más adónemeknél (pl. Társasági adó, különadó, iparűzési adó) adóalapcsökkentő tényezőként lehessen figyelembe venni. Ezzel együtt a járulékokat csökkenteni kellene, a mellett, hogy az APEH a tényleges adócsalók és feketén foglalkoztatók ellenőrzését kiterjesztené, szigorítaná. Aki pedig feketén foglalkoztat munkavállalót azt tiltsák el vezető tisztségviselő ill. vállalkozói tevékenységtől x évre. Amikor a beruházásokat kellett preferálni, akkor beruházási kedvezményeket adott az adórendszer. Most a munkahelyek megőrzése a fontos - ha ez nem sikerül, a korábbi beruházások is haszontalanná válnak – ezért aki a dolgozóknak legálisan bért fizet, annak kedvezményt kell adni. Nem gondolja, hogy ennek a gazdaság beindulására pozitív hatása lenne?
 
2009.02.27 11:42

Teljesen egyetértek. Mi a kedvezményeket nagyon egyszerűen úgy képzeltük el, hogy összesen tíz százalékkal csökkennének a munkáltatói járulékok, így minden foglalkoztató azonos arányban jut a kedvezményhez, függetlenül attól, hogy képes-e nyereséges gazdálkodásra különösen a jelenlegi viszonyok közt. Ez jelentősen csökkentené a fekete foglalkoztatással elérhető megtakarításokat és az így szerzett érdemtelen versenyelőnyt, ami mellett magam is azt gondolom, hogy érdemes lehet a fekete foglalkoztatásnak a kockázatait, azaz a kilátásba helyezett szankciókat is növelni. Ugyanezt a célt szolgálja, hogy annak a gyakorlatnak a visszaszorítására, hogy fiktív alacsony jövedelmen jelentsék be a munkáltatók alkalmazottaikat, a tételes EHO összegének emelésével a minimálbér sávjában csökkentenénk a megtakarításokat, hiszen ebben a sávban amúgy sincs tényleges adóterhelés, s arra motiválnánk a munkáltatókat, hogy lehetőleg a teljes, valós jövedelmet jelentsék be, hiszen azzal nagyobb fajlagos megtakarítást és kockázatcsökkenést érhetnek el.
 P-né 2009.02.24 13:38
Tisztelt Oszkó Úr!

Én arra lennék kíváncsi,hogy az ingatlanadó egységes lenne,vagy minden önkormányzat eldöntené beszedi-e vagy sem?Valamint odafigyelnének-e az adó kiszabásánál az ingatlanban lakók számára,valamint arra,hogy egyáltalán az ingatlanon mekkora teher van?Ez nem egy utolsó szempont,mert hát nézzük a mi esetünket.Garázzsal,kazánházzal együtt az ingatlanunk alapterülete 206m2.Ez így elég soknak tűnik,csakhogy hiába van a férjem nevén az egész ingatlan abból 50m2-en az édesanyja lakik külön kis lakásában.Mivel nagyon alacsony nyugdíja van (havi 45000Ft)mi fizetjük az összes rezsit,én mosok rá stb...Ezért nem tudtunk külön építkezni,mert nem tudta volna fenntartani magát ha nem támogatjuk.Így,hogy egy régi házhoz építettünk hozzá semmiféle támogatás az államtól nem járt(szocpol stb..)Mivel az ingatlan egy szoba konyhából állt,ehhez hozzá kellett épülnünk,a régi részt felújítanunk.12milliós hitel van a házon,azt fizetjük +eltartjuk a férjem édesanyját,+még fizessünk ingatlanadót arra a házra ami sajnos igazából 20év múlva lesz a miénk ha egyáltalán át tudjuk vészelni ezt a válságot,ugyanis mi is devizások vagyunk.És élünk 100m2 pici gyerekekkel,hiába van 206m2 alapterületű ingatlanom.Nem tudom a törvényalkotók ilyen dolgokra gondolnak-e amikor meghoznak egy-egy döntést,de remélem lesznek feltételei kitől mennyit vehetnek el adóba azért a házért amiért élete végéig dolgozik és küzd.Hát elég hosszúra sikerült a levelem.Várom válaszát,és előre is köszönöm a felvilágosítást. 
2009.02.27 11:41

Ugyan nem tudom vállalni, hogy minden egyes kérdésre részletes kalkulációkkal válaszolok, de fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az ingatlanadó bevezetését csakis jelentős jövedelemadó csökkentéssel együtt tartjuk elképzelhetőnek. Éppen olyan család esetében, ahol akár egy nagyobb ingatlan fenntartása, ráadásul további családtagok eltartása is megfelelően adózott jövedelemből történik, ott a jövedelemadó csökkentés legalább akkora vagy nagyobb arányú jövedelemnövekedést kell, hogy eredményezzen, mint amekkora terhet az ingatlanadó jelenthet. Nyugdíjas státuszú tulajdonos esetén ráadásul, ahogy már írtam, a rendszernek biztosítania kell az ingatlanadó átmeneti önfinanszírozását. Minden szám és jövedelmi adat nem volt ismert a fenti esetből, de az adóhatásokat értelemszerűen együttesen kell számba venni és ennek alapján a jövedelemadó csökkentésnek bőven fedeznie kell az esetleges ingatlanadót, figyelembe véve az ingatlan aktuális piaci értékét is.
 Szőlőssi Pál György 2009.02.24 13:23
Tisztelt Oszkó úr!
A kiadási oldal lefaragása érdekében pl. a családi pótlékot és a Gyest is rászorultsági elv alapján adnák csak. Az alapgondolattal egyet tudok érteni, de az elmúlt pár év hasonló törekvései egyre inkább részorulttá tesznek. Alkalmazotti fizetésből élek, magamon kívül feleségemet és 5 gyermekemet tartom el. A bruttó 750.000 Ft-os havi alapbérem alapján semmilyen adókedvezményt nem vehetek igénybe, de gázártámogatásra jogosult vagyok. AMennyiben feleségem Gyes-ét és a családi pótlékunkat is elveszik, jelen adóterheléssel számítva családunk egy főre jutó jövedelme a jelenlegi 66500 Ft-ról 52800 Ft-ra csökenne, figyelembe véve az Önök által javasolt jelentős adó és járulék teher csökkentést 65000 Ft körüli összegre csökenne egy főre jutó jövedelmünk. Én úgy érzem, példamutató állampolgárként élek, magas jövedelmemből magas adót fizetek, átlag feletti gyermekvállalásom során gyermekeimet alapítványi iskolában taníttatom (egyik gyermekem az APEH és az MNB által kiírt versenyeken nagyon jól szerepel!), az állam azonban évről évre büntet, hiszen 2003 óta azonos bruttó jövedelmem mellett nettó összjövedelmünk évről évre csökken. Ezen bevezető után teszem fel kérdéseimet: 1. A családtámogatást Magyarországon miért kell összemosni a szociális támogatás kérdésével? (az önök javaslatai szerint is a kettő tulajdonképpen azonos!) 2. A javaslatokban, törvénytervezetekben miért nincs nyoma sem annak, hogy a magas jövedelműeket ösztönözni próbálják gyermekvállalásra, büntetés helyett? A nyugdíjrendszer összeomlása közeledik, aktív utánpótlás nélkül nagyobb a veszély!  
2009.02.27 11:41

Feltételezem, hogy családi pótlékkal és gyessel kapcsolatos következményeket a kormány által elővezetett bruttósítás koncepciója szerint számolta ki, hiszen ennek a technikai megoldásnak a sajátossága, hogy nem kedvez a nagycsaládosoknak, hiszen a jövedelemadó rendszerünk az adóterhelést keresőkre és nem eltartottak számára vetíti. A technikából fakadó hátrányos következményeken bátran lehet továbbgondolkodni, ebben a Reformszövetség tudomásom szerint még nem jutott végső következtetésre. A javaslatok tehát képesek lehetnek még érvényesíteni venni a gyerekvállalást ösztönző szempontokat is. Ezzel együtt ha csak az általunk javasolt adóváltozásokat nézzük, az éppen az ilyen aktivitású és státuszú háztartásoknak kedvez. A számításai, ha jól értem az első évre vonatkozó javaslatok alapján készültek, a következő év változásai további javulást jelentenének az egy főre jutó jövedelemben, ami a családi pótlék és gyes nélkül is 70 ezer forint felé emelkedne, ezt egészítheti ki a megfelelő családtámogatási rendszer.
 Árva Jenő 2009.02.24 12:34
Tisztelt Oszkó úr, kedves Péter!

Remélem nem baj, hogy mint volt kollégád, tegezlek!

A Reformszövetség (RSZ) közép és hosszú távú elképzeléseivel kapcsolatban lenne három kérdésem.
Az első: Azt szeretném megtudni, hogy a fenti csomagban említett adóváltoztatásokon túl, hosszú távon milyen "stratégia" mentén képzeli el a RSZ Magyarország adórendszerének átalakítását? Gondolok itt pl. a családi adózásra, adókulcsok, illetve vannak-e az adózási szabályokkal szabályozható és "stratégiailag" preferált területek, amelyek átalakítására közép/hosszú távon a RSZ különös figyelmet fordít, stb.? Ha van ilyen hosszú távú elképzelése a RSZ-nek, akkor abban mely célokat tekinti legfontosabbnak?
Második kérdésem a 24%-os ÁFA-kulcs javaslathoz kapcsolódik. Tudomásom szerint az ÁFA az egyik legjobb hatékonysággal behajtható és viszonylag jól tervezhető adófajtája, illetve bevétele a költségvetésnek. Továbbá, mivel a RSZ egyik rövid távú céljának az exportorientált beruházások növelését tekinteti, akkor nem lett volna célszerűbb az ÁFA 25%-ra történő visszaemelésével az élőmunka terheket (köztük a TB-járulék) nagyobb mértékű csökkenését elérni?

Harmadik kérdésem az lenne, hogy egy szakmai fórumon pár éve hallottam azt az adózási megközelítést, hogy az SZJA-ba be lehetne építeni olyan kedvezmény-rendszert, amelynek lényege az lenne, hogy a felnőtt gyermek SZJA-jának bizonyos %-át (a javaslat szerint 20-25%-át) visszautalná a rendszer a szülő(k) számára. A javaslat szerint ennek több kedvező eredménye lenne, úm.(i) növekedne a most annyira katasztrófális születésszám, minden idősíkon növelve a belső keresletet; (ii) a mostani szülőket arra ösztönözné a kedvezmény, hogy a magasabb jövedelem érdekében gyermeküket magasabb szinten tanítassák; illetve (iii) a későbbi adózásra kötelezettek várhatóan nagyobb jövedelmet vallanának be. Neked erről mi a véleményed? Mennyire megvalósítható ez? És ha nem, akkor mik a legnagyobb akadályok?

Válaszaidat előre is köszönöm,

Üdvözlettel,

Árva Jenő 
2009.02.27 11:40

Szia Jenő!
A Reformszövetség javaslatai összességében öt éves periódust ölelnek fel, ebből az adó- és járulékkoncepció három évre irányoz elő változásokat. Ezek koncepcionális javaslatok, további, kisebb módosításokra, igazításokra természetesen a teljes időtávban, sőt még később is kerülhet sor. A javaslat részletei megtalálhatók a www.reformszovetseg.hu/hatteranyag címen.
Az ÁFA 25%-ra emelése a viták során mint lehetőség, felmerült, de arra jutottunk, hogy már a 24%-os emelés is kellően határozott átrendezés, hiszen a fogyasztást terhelő adók emelése és a jövedelemadók csökkentése valójában átcsoportosítás az inaktívak irányából az aktívak felé, miután fogyasztani a jövedelmi viszonyainak megfelelően mindenki fogyaszt, így az ÁFA emelés arányosan mindenkit terhel, míg a jövedelemadó csökkentése csak az aktívaknak, a munkában állóknak kedvez. Ennél nagyobb arányú átrendezést éppen a társadalmi hatásokat mérlegelve nem akartunk javasolni.
A harmadik kérdés számomra teljesen újszerű rendszert ír le, szívesen elgondolkodom rajta, érdemes lehet alávetni egy hatáselemzésnek, valamiféle modellezésnek.
 G Ferenc 2009.02.24 12:34
Tisztelt Oszkó úr!
210 nm-es pesti többgenerációs és de facto "többlakásos családi házban" lakunk, aminek az értéke több mint 30 mFt. Együtt él a dédi, a nagyszülők és mi a gyerekeinkkel. A házunkat át tudjuk jogilag alakítani társasházzá is, és akkor 3 lakás lenne benne és az egyik értéke sem lenne több mint 30 millió . Ezt eddig az adminisztratív túlszabályozás miatt nem tettük meg.
Kérem erre is gondoljanak, mert a mai ingatlan viszonyok, nem az adózás kérdésére fókuszáltak.
gfz@upcmail.hu 
2009.02.27 11:39

Jelenleg az elvi koncepció kidolgozását tekintettük feladatunknak, értelemszerűen ilyen technikai részletekbe még nem merültünk, de egyetértek, sokszor itt bújik meg az ördög, tehát ha az elvekben egyezség alakulna ki, akkor valóban minden ilyen részletkérdést is végig kell gondolni.
 Homok Miklós 2009.02.24 12:08
Oszkó úr, az már szinte nem is kérdés, hogy a Reformszövetség "csomagja" ha ma fájdalmas társadalmi csoportok számára, de a 24. órában már duplán meg kell fizetni, amíg egyáltalán képesek vagyunk rá. Kérdésem: Be lehetne e mutatni egy lehetséges kimenetel képét - ami előállhat ha most sem történik érdemi racionális lépés - és ami esetleg tényleg dermesztő és akkor már késő bánat?
Mivel lehetne rávenni a regnáló politikát felelősségteljes döntésekre?  
2009.02.27 11:37

Nyilván nehéz pontos képet felvázolni olyan környezetben, ahol a külső körülmények is naponta változnak és alig tervezhetőek. Ezzel együtt az igazi dilemma, hogy tudunk-e olyan intézkedéscsomagot összeállítani, ami az életviszonyok romlását egyénre lebontva minimalizálja és időben a lehető legjobban korlátozza. Az elsőnek feltétele, hogy a jövedelemviszonyok romlását ne egy szűk réteg szenvedje el, hanem mindenki vegye ki a részét, függetlenül attól, hogy aktív vagy inaktív státuszban van, a közszférában vagy a versenyszérában dolgozik stb. A másodiknak, azaz annak, hogy az életviszonyok romlása minél rövidebb ideig tartson, az a feltétele, hogy javítsuk saját képességünket a javak, jövedelmek előállítására, s ne csak a bármilyen módon megszerzett jövedelmek felélése legyen a célunk. Aztán az ennek eredményeként meginduló gazdasági növekedés során előállított többletjavak persze később megfelelően szétoszthatók. Társadalmi értelemben is azt tartom a legnagyobb veszélynek, ha nem csak a jóléti juttatásokból élők sorsa marad átmenetileg egyébként elismerten nehéz, hanem az aktív munkában, jövedelemtermelésben résztvevők tömegeinek egisztenciája omlik össze, maradnak megélhetés nélkül, amely nem csak saját és családjuk jövőjét sodorná veszélybe, hanem mindazokét, akik már most is az ő teljesítményük eredményéből élnek. Mindez makrogazdasági szinten úgy jelentkezik, hogy a korábban vártnál nagyobb a gazdasági visszaesés, ezért kevesebb bevétel folyik be a költségvetésbe, így muszáj megvágni a kiadásokat, mert nincs miből fedezni őket. Ilyenkor viszont már nincs mérlegelési lehetőség, nem lehet társadalmi hatásokon merengeni, mert egyszerűen nem lesz, nincs pénz, amiből a kiadásokat, juttatásokat fizessük. Lényegében már ez történt tavalyról idénre is, ezért állt elő a kormány újabb költségvetési és kiadáscsökkentési javaslatokkal. Azóta is egyre többször, még nagyobb recessziót előrevetítő prognózisok jelennek meg, s ha bármelyikük igaznak bizonyul, s tényleg nem leszünk képesek megfékezni a gazdaság visszaesését, akkor a Reformszövetség által javasoltaknál lényegesen nagyobb költségvetési kiadási tételek is semmivé válhatnak akár jóval rövidebb időtávon belül is.
 Majdnem Nyugdíjas 2009.02.24 12:06
Miért nem vagyonadó (ami az adóparadicsomokba kivitt pénzt is magába foglalja),miért ingatlanadó?Miért a középrétegeket akarják adóztatni?Egyetért Ön azzal,hogy míg a miniszterelnök nem,addig egy belvárosi nyugdíjas akár 3 havi nyugdíját is befizesse ingatlanadó címén.Egy épület 100 év alatt amortizálódik.Egyetért-e Ön véleményemmel,hogy az 1%-os ingatlanadó kivetése=a 30 Mft feletti ingatlanok államosításával 
2009.02.27 11:36

Tökéletesen egyetértek minden adózás alól kivont vagyon, különösen a külföldre menekített pénz megadóztatásának szándékával, de ez messze nem oldható meg olyan könnyen és hatékonyan, mint az ingatlanadóztatás. Ezzel együtt minden ötletet örömmel hallgatok meg. Az viszont hibás következtetés, hogy a javaslatok a középréteget adóztatnák. Épp ellenkezőleg. A személyi jövedelemadóban javasolt változások nagyon komoly és határozott tehercsökkentést jelentenének éppen a középrétegnek, melyből abban az esetben, ha valaki szabályosan fizeti az adóit, alig vonna vissza valamit az ingatlanadó. Azzal nem értek egyet, hogy az ingatlanadó államosítás lenne, annak megfizetésével nem vonja el az állam az ingatlantulajdont, nem csökken az ingatlan értéke, az ingatlantulajdonos száz százalékban a birtokánál marad, csupán hozzájárul a közterhekhez. A nyugdíjas státuszra pedig remek megoldások léteznek a világ olyan országaiban ahol az ingatlanadózatásnak vannak hagyományai, miszerint az ingatlanadó értéke megfelelő finanszírozás mellett a vagyontárgyra terhelhető és nem kell, hogy a megélhetésre fordítható nettó nyugdíj összegét csökkentse, így annak pénzügyi rendezésére majd akkor kell, hogy sor kerüljön, ha az ingatlan aktív keresettel rendelkezők tulajdonába kerül.
 szputnyik 2009.02.24 12:04
Miért nem jó megoldás az, ha az állam valamilyen módon dotálná (adott esetben kamatmentes, vagy támogatott kamatfelár mellett) a lakossági hitelek törlesztőrészleteinek egy bizonyos részét (például olyan mértékben, hogy a törlesztőrészlet ne 40 %-kal emelkedjen, hanem mondjuk csak 10 %-kal)? Íly módon alkut köthetne a bankokkal arra vonatkozóan, hogy csökkenti a bedőlés kockázatát, ugyanakkor felértékelhetné a forintot is egy kis mértékig. Ezzel együtt nőne a fogyasztásra szánt jövedelem, ami löketet adhatna a gazdaság újbóli beindításának. Az a legnagyobb probléma, hogy ha itthon sem fogyasztunk, akkor éhen halnak a KKV-ink. A mostani folyamat egyébként öngerjesztő spirál. És sehol sincs olyan javaslat, ami a hazai fogyasztást segítené elő... 
2009.02.27 11:35

Abból kell, hogy kiinduljunk, hogy az államnak nincs saját pénze, mostanság meg hitelhez sem jut könnyen és nem is nagyon tűnik ésszerűnek növelni az eladósodottságát, tehát kizárólag arra van lehetősége, hogy az adófizetők pénzét ossza el különböző arányban. Ha a lakosság devizában eladósodott részét akarja jobban megtámogatni, akkor azt valaki mástól kell adók formájában elvennie. Márpedig, ha azt szeretnénk elérni, hogy a belföldön megtermelt, megtakarított vagy elköltött, esetleg hiteltörlesztésre fordított jövedelmek növekedjenek (hiszen sok más esélyünk nincs a jelenlegi helyzetből való kilábalásra), akkor nem igazán szabadna többet elvenni azoktól, akik ezen javak előállításában aktív szerepet vállalnak, sőt inkább csökkenteni kéne a terheiket. Nem tartok szerencsésnek ezért olyan jellegű megoldásokat, hogy az óvatlan devizaspekulációban veszteséget elszenvedők javára (hiszen forint kereset mellett deviza hitelt felvenni valójában spekuláció, még ha ezt csak most is sikerült megtanulnunk) csoportosítsunk át pénzforrásokat azoktól, akik a gazdaság teljesítményét, a megtermelt és felhasználható jövedelmeket igyekeznek előállítani és növelni. Ettől nem lesz kevesebb a belső, itthoni fogyasztás, legfeljebb azok fogyasztanak, akik a jövedelmet megtermelték és nem azok, akik támogatás formájában megkapták. Persze olyan esetben, ahol a kettő ugyanaz, tehát a devizában eladósodott személy egyébként aktív keresményéből próbálja a hiteltartozásait törleszteni, valójában segítség az adócsökkentés is, hiszen javítja a jövedelmi pozíciót, így a hiteltörlesztés esélyeit is.
1 | 2