Válaszok (53)
Oldalfrissítés
Oszkó Péter
2009-10-08
Oszkó Péter pénzügyminiszter október 8-án, csütörtökön 11-tól 13 óráig válaszol olvasóink kérdéseire.

1 | 2
 Nyers Géza 2009.10.08 12:30
Tisztelt Miniszter úr!

Nagyon élvezem a kérdések-válaszok olvasását, nagyra tisztelem szakértelmét és intelligenciáját is. Előre sajnálom, hogy nem a jelenlegihez hasonló vezetés lesz jövőre...

Mikor lesz a következő ilyen ill. szívesen hallgatnám élőben is véleményét, és nem a média által "formázott" változatban. Van lehetőség Önnel személyesen is találkozni, vagy valamilyen fórumon? 
2009.10.08 13:37

Kedves Géza!

Köszönöm a támogató visszajelzést. Élőben is részt szoktam venni szakmai vitákon, különféle fórumok, kamarák, egyesületek szervezésében is. Remélem alkalom nyílhat ezért akár élő beszélgetésre is.

Emellett hagy köszönjem meg mindenkinek az érdeklődését és kérdéseit, és egyben elnézést kérnék azoktól, akiknek idő hiányában most nem tudtam válaszolni, de így is jócskán belefeledteztem a beszélgetésben és jócskán túlléptük az eredeti időkeretet.

Üdvözlettel:

Oszkó Péter
 kivétel ellenes 2009.10.07 11:29
Tisztelt Miniszter úr,

Másik kérdésem (ami szintén válasz nélkül szokott maradni): Környező országokban (pl: Románia, Horvátország) a kormányzat vagy 10 nap fizetés nélküli szabira küldte az államapparátust, vagy jelentősen csökkentette a jövedelmüket. Ön szerint a köztisztviselők netto 70.000 forintos ruhapénzének és +5 nap szabadságának eltörlése miért nem kerül szóba, amikor szakértői vélemények szerint is túl nagy az apparátus. Az 5 nap szabin kívül kapnak még rekreációs napot is. Ezen kedvezmények minimum 1000-1100 fő megtakarítást jelentnének az adófizetőknek, azaz a magyar állapolgároknak, akiket egyébként az dó és munkatörvénykönyv kizár ezen kedvezményekből. 
2009.10.08 13:31

Magyarországon is jelentően csökkent a közszférában foglalkoztatottak jövedelme. Ugyanúgy, ahogy a nyugdíjasok nem kapják meg a 13. havi járandóságukat, a közszférában is megszűnt a 13. havi bér. Ennek hatására az idén a költségvetési szektorban a bruttó átlagkereset közel 8%-kal mérséklődik, miközben a versenyszektorban mintegy 4%-kal nő. Ezek az intézkedések is részei annak a kiadáscsökkentési csomagnak, amely az államot, a közszférát érinti.
A minisztériumokban dolgozók létszáma 2006. évről 2009-re közel 30%-kal csökkent, az összes foglalkoztatott jelenleg 5840 fő. Az igazgatás jellegű intézmények létszámára az elmúlt években végrehajtott szervezeti intézkedések (regionalizáció, összevonás) következtében szintén a csökkenés volt a jellemző, kivétel pl. az APEH és a VPOP, ahol a behajtási tevékenység erősítése a cél.
E szervek támogatása az államháztartási kiadások kb. 2%-át teszik ki.
 kivétel ellenes 2009.10.07 11:23
Tisztelt Miniszetr úr,
sokadszor teszem fel ugyanazt a kérdést,de még sosem válaszolt rá: a "bátor" kormnány miért nem szigorítja/szünteti meg a korkedvezményes nyugdíjazást, ami rövid távon is jelentős megtakarítást hozna az államnak? (elsősorban a fegyveres testületek, fegyőrök, rendőrök,katonák 25 szolgálati év viszony utánira gondolok)
Lakóhelyem tele van 44-50 éves "nyugdíjasokkal", akik kiemelt nyugdíjatkapnak és emellett itt-ott dolgozgatnak, ha kedvük tartja... Ebben egyedülállóan nagyvonalú Magyarország, miközben a nyugdíjas rendőröket vissza kell hívni,mert nincs elég belőlük. Nem gondolja, hogy a kormány fordítva ül a lovon? 
2009.10.08 13:31

A nemzetközi gyakorlat szerint a korkedvezményes nyugdíjrendszer (bányászok, kohászok, rendőrök, katonák, ...) a kedvezőtlen munkakörülmények miatt hamarabb elhasználódó szervezet és gyakorta rövidebb élettartam hatásait ismeri el a nyugdíjrendszerben. Magyarországon e munkakörök esetében 13%-os többletjárulékot fizet a munkáltató, illetve a többletkiadásokat megtéríti a költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alapnak.
A világ legtöbb országában speciális nyugdíjszabályok vonatkoznak a fegyveres testületek hivatásos tagjaira. Az azonban tény, hogy a mai magyar szabályok igen nagyvonalúak, a szakmailag szükségesnél nagyobb körnek és szélesebb kedvezményeket adnak. Ezért a rendszer fokozatos átalakítása, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerhez közelítése messzemenően indokolt, magam sem győzöm hangsúlyozni, miközben tudom, hogy az egy hosszú folyamat. Az elmúlt két évben a munkakörök átvilágítását követően sor került egyes területek civilesítésére, ahol már nincsenek nyugdíj-kedvezmények. A nyugdíjszabályok fokozatos átalakítása is napirenden van, az első lépésekre várhatóan a Kormány hamarosan javaslatot tesz a Parlamentben. Ezen túl számos eszköz ösztönöz a továbbdolgozásra, egyik a korhatár előtti nyugdíj folyósítása mellett szerezhető kereset korlátozása.
  2009.10.07 10:42
Tisztelt Miniszter Úr!

Az előző kérdezőhöz csatlakoznék, miért van az, hogy minisztériumokban, hivatalokban 3-4 évente lecserálik a bútorzatot, és a számtech eszközöket?
A magyar hivatali infrastruktúra a magyar gazdaság állapotához képest túlzottan magas infrastruktúrájú, külföldön (Olaszo., Franciaország, stb.) rendőrségeken, hivatalokban olyan bútorok vannak, amit még a 60-as, 70-es években vettek, és számítógépekben is jó a 8-10 éves.
Csak itt magyarországon divat, hogy mindent lecserélnek néhány évente, miért van így.
A Pentium 4-es 1,8 Ghz-es számítógép miért nem jó a hivatali munkához (bőven elég, sőt még a Pentium 3-as is), miért kell kétmagos processzoros? Talán a hivatalnokok játszanak munkaidőben, és a SIMS4 nem fut régebbi gépen?

Az MTV ostrománál eltűnt állítólag 234 laptop, 2db 150cm-es plazmatv, összesen állítólag kb. 270 ember tört be oda az ostromkor, tehát mindenkinek jutott egy?
Érdekes, én egy "forradalmárt" nem láttam laptopot, plazmatv-t cipelni a tvközvetítés alatt, pedig minden folyosón minimum 2 kamera működött teljes időben, gyakorlatilag végigforgatták az egész ostromot, a teljes TV-székházat lefedve.
Minek 200 laptop a székházba, miért nem jó a PC, olyanoknak, akik nem külsősök? Hogyan jött ki a 100 milliós kár, amit a kormány kifizetett az MTV-nek, mert Én nem láttam a betört kapunál, a földszinti szoba felperzselt padlójánál, a kifosztott büfénél, és a kigyulladt kocsiknál nagyobb kárt, amik saját tulajdonú kocsik voltak, nem a tv-é.
REMÉLEM A KORMÁNY NEM FIZETTE KI A SZERKESZTŐKNEK AZ MTV-n KERESZTÜL A LEÉGETT GÉPKOCSIK ÁRÁT. EZT UGYANIS ELŐRE NEM LÁTHATÓ ESEMÉNYNEK NEVEZIK, ÉS NINCSEN FELELŐSSÉGE ÉRTE SE A FOGLALKOZTATÓNAK, SE A KORMÁNYNAK. 
2009.10.08 13:29

A hivatali bútorcserével kapcsolatos kérdésére azt tudom válaszolni, hogy itt a Pénzügyminisztériumban ez nem divat. Az én szobámban ugyanazok a bútorok vannak, amelyeket elődeim használtak. De általánosságban is mondhatom, hogy a minisztériumok nagyon szigorúan takarékoskodnak. Nincs is más lehetőségük, hiszen olyan mértékű kiadáscsökkentést valósítunk meg a központi közigazgatásban, amelyre korábban nem volt példa.
 Nagy Boldizsár 2009.10.07 09:52
Tisztelt Oszkó Úr!
Válaszoljon egyértelműen. Igaz amit az ellenzék állít, hogy ameddig 120 milliárd forintot vesznek el az önkormányzatoktól, addig több tíz milliárd forintot fordítanak bútorra és informatikai fejlesztésre.
Ha igen, akkor mi ennek az oka? 
2009.10.08 13:28

Az egyértelmű válaszom: nem igaz. Ha finomabban akarok fogalmazni, félreértésről van szó. Nem jó, ha összekeverjük az előkészületben lévő közbeszerzési eljárásokat a tényleges beszerzéssel. Az előbbi lényege, hogy közbeszerzési eljárás keretében kiválasztják azokat a szállítókat, amelyektől – ha szükséges – a későbbiek folyamán beszerezhetők például azok a székek, amelyek a helyi orvosi rendelő várótermeiben vannak, vagy azok a számítógépek, amelyek a polgármesteri hivatal napi munkájának eszközei. Ezeket a központosított közbeszerzési eljárás keretében olyan összegben írják ki, hogy a szerződött szállítóktól új eljárás nélkül is rendelhessen a közszférában bárki huzamosabb időn keresztül szükség esetén. Ráadásul az egyedi megrendelések a teljes államigazgatásból származhatnak, tehát ennek a keretösszegen belül intézik a beszerzéseiket az önkormányzatok, a kórházak, az iskolák stb. Eközben nincs olyan előirányzata a jövő évi költségvetésnek, amelyből ilyen nagyságrendű bútor és informatikai beszerzés lenne intézhető. Ennek a rendszernek a működését állami és önkormányzati vehetők pontosan ismerik, tehát bízom benne, hogy nem fognak félrevezető megnyilatkozásokat tenni róla.
 adathalmaz 2009.10.07 09:13
Tisztelt Oszkó úr,

a kérdésem az idei költségvetésre vonatkozik. Egyrészt folyamatosan az a hír, hogy a büdzsé a mély recesszió ellenére azért nem szállt el, mert a visszaeső bevételekhez igazodva a kiadásokon hatalmasat vágott a kormányzat. Ez a tervekhez képest így is van, viszont a KSH legutóbbi számai azt jelzik, hogy a tavalyi bázishoz képest a bevételek egészen jól alakulnak, a kiadások viszont növekednek. Ennyire nincs kontroll a magyar államháztartáson? 
2009.10.08 13:20

Az idei pénzforgalmi államháztartási hiány – helyi önkormányzatok nélkül – a GDP 3,8%-ában várható. A bevételi oldalon az elmúlt évhez képest az I-III. negyedévben a társasági adó, a társas vállalkozások különadói, valamint a regisztrációs adóbevételek alakultak jóval alacsonyabb mértékben, mint tavaly. Összesen a tavalyi évhez képest az elmaradás mértéke évvégére elérheti 158 milliárd forintot. Elmaradás tapasztalható ezen felül a személyi jövedelemadó bevételeknél is közel 84 milliárd forint összegben. Ami az általános forgalmi adó bevételeket illeti, nagyságrendileg közel a tavalyi évi mértékben teljesültek eddig a bevételek, évvégére pedig a tavalyi bázishoz (2114 milliárd forint) képest több bevételt (2130 milliárd forint) várunk.
A bevételi oldalon többlet mutatkozik az előző évhez képest ugyanakkor az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek, valamint a kamatbevételek mérlegsoron.
A központi költségvetési szerek és fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a bevételek mintegy 270 milliárd forinttal haladják meg a tavalyi összeget a kiadások pedig 65 milliárd forinttal elmaradnak az előző évitől.
Összegezve: a központi költségvetés esetében a bevételek összességükben a tavalyi bázis szintjén alakulnak, a kiadások pedig 54 milliárd forinttal elmaradnak a 2008. évi mértéktől.
A társadalombiztosítási alapok esetében a tavalyi évtől a bevételek (mintegy 157 milliárd forinttal) maradnak el, főként a járulékbevételek esetében történt szabályváltozások következményeként. A kiadások 70 milliárd forinttal alacsonyabb összegben prognosztizálhatók a tavalyi bázistól.
Az elkülönített állami pénzalapok a tavalyi 28,2 milliárd forintos szufficithez képest 20,4 milliárd forintos deficittel zárnak, főként a Munkaerőpiaci Alapnál a passzív ellátások (elsősorban az álláskeresési támogatások) túllépése, valamint járulékbevételek esetében a szabályváltozások következményeként kieső bevételek miatt.
 Nyers Géza 2009.10.06 10:27
Tisztelt Miniszter úr!

Előttem is többen kérdezték az iparűzési adót... Mostanában számlázták ki a mi cégünknek is, HATALMAS összeg, főleg egy ilyen időszakban. Mivel forgalom után számolják ki, nem veszi figyelembe, hogy költségei is vannak egy cégnek, ráadásul Önnek köszönhetően ezek a költségek, járulékok folyamatosan növekednek. Mostanában mi is pengeélen táncolunk, sok emberünket elküldtük, folyamatosan építünk le, nyereség nincs, de óriási összegű iparűzési adót kell kifizetnünk a semmiből. Meg fog-e szűnni ez a "kamu" adó mostanában, vagy lesz-e egyáltalán valamilyen változás ezen a téren, mert ez az az adó, amiért aztán végképp semmit nem kapunk cserébe. Érdekes, hogy erről a média szinte soha nem szól. Sokan másokkal együtt várunk választ az iparűzési adóval kapcsolatban.

Tisztelettel 
2009.10.08 13:17

Kedves Géza!

Az iparűzési adóval kapcsolatos kérdésekre együttesen hagy válaszoljak itt. Természetesen továbbra is úgy gondolom, hogy a magyar adórendszer versenyképességi hátrányaiért még mindig jelentős részben az iparűzési adó hibáztatható, mert rossz, torz adóalapon, bonyolult rendszerben adóztat. Emellett még ismert problémája volt az adórendszernek a bérek túladóztatása. A válság idején követendő pénzügypolitikában valóban azt a döntést hoztuk, hogy a szűk mozgástérben inkább a bérekre eső adókat és járulékokat csökkentjük, mert ez jobban fékezheti a munkahelyek megszűnését. Ettől még az iparűzési adó kivezetése fennmaradt feladatnak, ehhez további 500 milliárd forintnyi mozgásteret kell megteremteni a költségvetésben. A most végrehajtott kiadáscsökkentési intézkedések azonban ezt a jövőre nézve megteremtik, hiszen ha a későbbi években a nemzeti össztermékünk értéke visszaáll a 2008-as szintre, abból már annyi forrás szabadul fel, hogy az iparűzési adó is megszüntethető lenne. Bízom benne, hogy én a megalapozási munkákat legalább el tudtam végezni és a következő kormány a megteremtett forrásokat ténylegesen adócsökkentésre fogja felhasználni.
Annyi megjegyzést emellett engedjen meg, hogy nekem köszönhetően a vállalkozók költségei biztos nem emelkedtek, ha csak két fontos intézkedést kell említenem, éppen a járulékokat csökkentettük 5%-kal, illetve a tételes egészségügyi hozzájárulást is megszüntettük a jövő évtől.

Üdv:

Oszkó Péter
 \"gazdagok\" 2009.10.06 09:04
Tisztelt Miniszter úr!

Úgy érzem becsapott sok embert a múltkori online interjú során. Az SZJA kapcsáb akkor azt írta több olyan kérdére, ami olyan balekoktól jött akik 1 millió körüli managerfizetésüket rendesen leadózzák, ahelyett, hogy számlázással "adóoptimalizálnának", hogy az SZJA változással többet fognak nyerni, mint az ingatlanadó összege. Hát ez egyáltalán nem így lett. Semmivel sem lesz kevesebb az SZJA ilyen szinten és gondolom nemsokára bejelentik a nyugdíjjárulék-küszöb szokásos emelését (azt az egyet amit sohanem felejtenek el legalább az inflációval emelni!!!) és akkor tisztán látszani fog, hogy a nettóm csökkenni fog, mert persze a jó multi munkaadóm azért már két éve nem emel inflációval és még fizethetem az ingatlanadót is. Nincs ezzel baj, csak nem ezt ígérte. :( És tényleg nem ezt az 5-6 ezer embert kellene ebben az országban állandóan szivatni. 
2009.10.08 13:09

Szerintem pedig egyértelműen beszéltünk ebben az ügyben, miszerint 2010-ben, a válság időszakában még egy évre átmeneti szolidarítást várunk a magasabb jövedeleműektől, azaz miközben a középső jövedelemsávban jelentős adócsökkenés érhető el már, addig a magasabb jövedelműekre nézve az idei adóterhelés különadóstul jövőre még fennmarad, s csak aztán csökken le. Ez így is történt, 2011-től az alsó kulcs sávhatára évi 15 millió forint a már elfogadott törvények szerint, ezzel 2011-re praktikusan egy egykulcsos adó alakult ki Magyarországon, hiszen alig számszerűsíthető azoknak az adózóknak a száma, akiknek az éves jövedelme ezt az összeget meghaladja. A havi 1 milliós jövedelem után az adócsökkentésből fakadó nettó jövedelemnövekmény 2011-ben mintegy havi 130 ezer forint, ez évi másfél millió forint, ami ebben az évben vélhetően bőségesen kompenzál bármiféle felmerült vagyonadót.
 büdzsé 2009.10.06 08:45
Tiszelt Oszkó úr,

lát-e arra esélyt, hogy a költségvetés a tervezési időszak alatt - jó magyar szokás szerint - fellazuljon? 
2009.10.08 13:03

Nem, úgy gondolom, hogy eltérően az elmúlt húsz év választási időszakaitól ez a kormány semmilyen engedményt nem fog tenni a költségvetés fellazítása érdekében.
 Oxylant 2009.10.06 08:20
Tisztelt Miniszter Úr!

A tőkepiac résztvevőinek évek óta keserű szájíze van!
Az "ÁRFOLYAM NYERESÉGADÓ" megszüntetésével miért nem segítik a magyar tőzsde fellendülését?  
2009.10.08 13:01

A kormány érdekelt abban, hogy a magyar tőkepiac jól működjön, és bővüljön. Ennek érdekében számos intézkedése történt 2006 óta.
Ugyanakkor az adózás terén elindultunk egy olyan irányba, hogy közelítsük a különböző jövedelmek adóztatását, adóterhelését. Ennek érdekében jelentős mértékben a kivételeket, kedvezményeket az adórendszerben. Amennyiben elfogadnánk ezt a javaslatot, szembe kerülnénk az eddig folytatott iránnyal.
Másrész viszont benyújtottunk az Országgyűlésnek egy adómódosító javaslatcsomagot, amely a tőkepiac szereplői számára is tartalmaz módosításokat a befektetések ösztönzése érdekében:
Az egyik, hogy a kedvező befektetői környezet kialakítása érdekében a javasolt szabályozás szerint a jelenlegi szabályozásban csak a tőzsdei ügyletekre vonatkozó kedvező adózási szabályok (a 20 százalékos adómérték, az ügyleti eredmények egymással szemben történő elszámolhatósága adott adóéven belül, az adóévi veszteség adóévek közötti elszámolhatósága) kiterjednek a tőzsdén kívüli ellenőrzött piaci ügyletekre is. A magánszemély azonban állampapírok, befektetési jegyek esetében dönthet úgy is, hogy a befektetések hozama után a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint adózik (ekkor a kifizető levonja az adót és nem kell bevallást adnia e jövedelméről). További lényeges változás, hogy a kedvező szabályozással érintett ügylet tárgya az értékpapírokon túl kiterjed más pénzügyi eszközökre, valamint a devizára is.
A másik, hogy 2010-től a tartós befektetéseket a szabályozás a befektetéseken elért hozam, ügyleti nyereség általános szabályoktól eltérő, alacsonyabb mértékű adózásával ösztönözné. A tartós befektetésként elkülönítetten nyilvántartott befektetés hozama, ügyleti nyeresége 10 százalékos adóterhet viselne, ha a befektetés időtartama a három naptári évet eléri, de, ha az öt naptári évet eléri, akkor az egész időszakban elért hozam, ügyleti nyereség már adómentes lenne.
 furcsállom 2009.10.06 08:12
Tisztelt Oszkó úr,

a sukorói telek-kaszinó-mutyi ügyben Ön többször is nyilatkozta, hogy az ügy rendben van, nem igényel beavatkozást. Majd egyszer csak lépett.

Milyen indokok voltak azok, amik alapján korábban nem látta okát a gyanakvásnak (ÁSZ és és egyéb állásfoglalások mellett sem), és melyek vitték rá végül, hogy mégis csak lépjen? 
2009.10.08 12:59

A telekcsere ügyről nem hiszem, hogy valaha mondtam volna olyat, miszerint rendben van. Minél előbbre jutottunk a vizsgálatunkban, annál egyértelműbb volt, hogy lépnünk kell. Egy korábbi kérdésre már idéztem egy közleményünket, ami még az ÁSZ jelentése előtt jelent meg, és már jelezte, hogy aggályosnak tartjuk a telekcsere ügyletet és további lépéseket tartunk szükségesnek az ügyben.
 Én 2009.10.06 08:07
Uram!
Miért kell az adófizetők pénzéből finanszírozni a 65 éven felüliek ingyen utazását?Ugyanis számos nyugdíjas jár feketén dolgozni,kihasználva az ingyen utazás lehetőségét.Ez minden adófizetőt felháborít.Lehet,hogy mégiscsak felesleges a kérdés,hiszen mindenki tudja,hogy szavazatszerzés a cél. 
2009.10.08 12:56

Jelenleg a MÁV-nál a költségtakarékos üzemeltetés feltétételeinek megteremtése érdekében került napirendre az utazási kedvezmények rendszerének felülvizsgáltat. Ez azonban nem érinti a 65 éven felüliek kedvezményét. Azt szeretnénk elérni, hogy általánosságban szűküljön a jelenleg igen kiterjedt rendszer, akiknél pedig ez megmarad, azoknál valamilyen módszerrel megoldható legyen az igénybevétel ellenőrizhetősége. Lássuk tisztán, hogy hányan, és milyen célra veszik igénybe az adófizetők pénzéből biztosított támogatást. Sajnos jelenleg a kedvezménnyel utazók sokszor még jegyet sem kell, hogy váltsanak, így nem is számítható pontosan, hogy hányan utaznak és az valójában mennyi pénzébe kerül az adófizetőknek.
 dkiraly0821 2009.10.05 23:28
Tisztelt Miniszter Úr!
A kérdésem az lenne, hogy pontosan milyen elvonások lesznek az egészségügyben és ennek milyen hatását várják? A mai világban mindenhonnan különböző, sokszor megalapozatlan híreket hallani. Válaszát előre is köszönöm: Király Dániel 
2009.10.08 12:54

Az egészségügyben nem tervezünk elvonást.
A gyógyító-megelőző ellátás jövő évi előirányzata 719,6 mrd Ft, amely meghaladja az ideit.
Tegnap megszületett a megállapodás az egészségügyi érdekképviseletekkel, amely alapján ezt az előirányzatot képviselői módosító javaslattal 757 mrd Ft-ra kívánjuk növelni.
Egyébként a gyógyszertámogatás jövő évi előirányzata is magasabb az idén várható teljesülésnél.
Ami csökken, az a táppénzzel kapcsolatos kifizetés, illetve az intézményi működés költsége.
A fentiek alapján megállapítható, hogy az egészségügyben - a gazdasági válság ellenére - sem történik forrás elvonás 2010-re.
 Csendes Bob 2009.10.05 22:45
Miniszter Úr, Ön korábbi pályafutása alatt folyamatosan ostorozta az éppen hivatalba lévő pénzügyminisztert az adócsökkentésért. Milyen érzés most, hogy a jövedelemadóban lényegében radikális csökkentést csináltak, megszüntették az EHO-t és 5%-kal csökkentették a járulékot, és az istenadta nép, mintha mi sem történt volna, továbbra is adócsökkentést követel? Mit gondol, érdemes itt bármit is tenni? Mennyire érez együtt az elődeivel? 
2009.10.08 12:54

Volt ezzel ellenkező élményem is, előfordult, hogy valaki az utcán állított meg és külön megköszönte az adócsökkentést. Az persze, hogy a lakosság általában nem pontosan informált az egyes kormányzati intézkedésekről, cseppet sem lep meg, ez korábban sem volt másképp, bár a kampányidőszak közeledtével az állapotok romolhatnak, amikor is egyre szélesebb teret nyerhet a politikai célú dezinformáció. Ezzel együtt, mint jeleztem, ez nem új jelenség, tehát tisztában voltam vele, hogy milyen helyzetben voltak az elődeim is.
 árpi 2009.10.05 22:38
Oszkó úr, miiben reménykedik, hogyan mossa le az ellenzéki sajtó és a párt papagálykommandója által magára aggatott stigmákat? Láthatóan hiába kínlódik a megörökölt sukórói telekpanama rendbetételével, utólag úgyis mindent megtesznek, hogy a Maga nyakába varják. Arra sem fog senki emlékezni, hogy az elmúlt húsz év alatt Ön volt az egyetlen, aki a lukas offshore szabályozáson érdemben szigorított, és hazakergetett minden adókikerülőt, az itt hőzöngők is még mindig az ellenkezőjét kérik Önön számon, és nem saját politikusaik bizonyítottan meglévő offshorjai ellen lépnek fel. Volt értelme az elbukó szocialistákkal vállalni ezt a sorsközösséget és elkerülhetetlenül belépni a morális bűnbakok sorába? 
2009.10.08 12:49

Mint jeleztem, nem a hírnévért és elismerésért vállaltam a feladatot, ilyenre pénzügyminiszterként nem is hiszem, hogy szert lehetne tenni, hanem azért, hogy a feladat el legyen végezve. Nem politikai értékítéletek alapján hoztam meg tehát a döntésemet és ezt továbbra is helyénvalónak tekintem.
 Gábor K.B. 2009.10.05 21:56
Tisztelt Oszkó Úr,

#1 A folyamatosan céget alapító, majd csődbe vivő természetes vagy jogi személyek kis játékainak mikor fognak már gátat szabni?! Hisz óriási károkat okoznak mind a versenyszférának mind a költségvetésnek.
#2 Az állami újraelosztást mikor akarják egy egészséges szintre csökkenteni? Hisz nyilvánvaló, hogy a mutyiban résztvevők, a pártközeli cégek és a segélyből élők a legfőbb nyertesei az egész rendszernek. A bejelentett munkavállalókról pedig még a bőrt is lehúzza az állam ez nem felel meg a fair play szellemének!
#3 S harmadik egyben legfontosabb kérdésem, mikor s milyen úton lehetne elérni azt, hogy a csaláson, sikkasztáson, csoportosan nagy kárt okozó bűncselekményen, illetve bármi egyéb bűntetten ért parlamenti képviselők, családtagjaik, barátaik ugyanolyan súlyos büntetésben részesüljenek mint a többi hasonló bűncselekményt elkövető polgártársak. 
2009.10.08 12:46

Kedves Gábor!

Az első kérdésére hagy válaszoljak adatokkal. 2006. szeptember 15-től hatályos az adózás rendjéről szóló törvény 24/A §-a, amely alapján az adóhatóság az adózók adószámát felfüggeszti, először 90 nap, 2007. január 1-jétől 45 nap, a ma hatályos szabályok szerint 30 napra.
Ennek alap okai :
a) az adózó a székhelyén nem található
b) nincs bejelentett szervezeti képviselője, vagy ha van az nem valós személy
c) nem rendelkezik megfelelő levélszekrénnyel és ezért a küldemények kézbesíthetetlenség címén visszaérkeznek az adóhatósághoz
Ha a felfüggesztés időtartama alatt az adózó a jogsértő helyzetet nem reperálja, az adóhatóság kezdeményezi a cégnyilvántartásból való törlést, illetőleg az egyéni vállalkozó igazolványának a visszavonását.
Az elmúlt időszakban e tárgyban 25.283 darab határozat vált jogerőssé.
2008. január 1-jétől hatályos rendelkezés alapján Art. 90.§. (7) bekezdése, az adóhatóságnak kötelezettsége a jogelőd nélkül alakuló vállalkozások legalább 20%-ának az alakulástól számított 90 napon belül történő ellenőrzése. Ezeket a vállalkozásokat, amelyeket a törvény kockázatosnak tekint, elsősorban az alapítók korábbi adózói múltjával összefüggő jogsértő magatartások pl. tulajdonosok, vezető tisztségviselők korábbi vállalkozásaiban jelentős köztartozást hagytak maguk mögött, vagy korábbi vállalkozásaikkal szemben üzletbezárás, v. adószám felfüggesztést alkalmazott az adóhatóság. 2009. január 1-je és szeptember 25-e között e tárgyban 8772 db ellenőrzést végzett. Ebből 886 db zárult megállapítással, a megállapított adóhiány 53,5 millió Ft volt. A kiszabott adóbírság 2,7 milló Ft, mulasztási bírság 27,1 millió Ft.
Nincs tehát szó arról, hogy az adóhatóság tétlenül nézné a nyiti-csuki játékot folytató adózókat, de az adózási fegyelmen kívül vannak más érdekek is, amelyek viszonylag könnyűvé, gyorsan olcsóvá teszik a vállalkozások alapítását.

Ami a második kérdését illeti, azt kell, hogy mondjam, jó úton haladunk ahhoz, hogy mind az újraelosztás, mind centralizáció a jelenleginél lényegesen egészségesebb szintre csökkenjen. Mivel itt GDP arányos mutatóról van szó, e téren nem csak az a követelmény, hogy csökkentsük a kiadásokat, ez most történik, hanem hogy ismét felpörögjön a gazdaság. Miközben a kormány 2009-ben és 2010-ben a világgazdasági válság ellenére jelentős kiadáscsökkentést hajtott végre, ezek az intézkedések nem egyszeriek, hanem strukturális jellegűek, tehát a következő években is segítenek az alacsonyabb újraelosztásban, aközben megteremtjük a gyorsabb növekedés feltételeit is. Jövőre még nem, de 2011-től már 4 százalék körül bővülhet a magyar gazdaság, és így az újraelosztási szint az idén várható 50 százalékról 47 százalék közelébe csökkenhet, és ha ez a folyamat kitart, akkor 2013-ban már 45 százalék lehet GDP arányosan.
Harmadik kérdése nem a szakterületem, így csak a személyes véleményemet tudom jelezni, miszerint az igazságszolgáltatás működik, és nem tesz különbséget parlamenti, önkormányzati képviselő és normál halandó között bűnügyekben. E téren a nyilvánosságnak is igen nagy a szerepe. Az a tény, hogy most sok mindenről olvashatunk az újságokban, hallhatunk az elektronikus sajtóban, még nem jelenti azt, hogy mostanában szaporodtak volna meg ezek az ügyek. Sokkal inkább, hogy most értek meg a feltételek nyilvánosságra kerülésükhöz. A folyamatok pont az ilyen ügyek visszaszorítását szolgálják.
 Lajos 2009.10.05 21:14
Miniszter Úr, mit vár ettől a beszélgetéstől? Gondolja, bármivel is meg tudja győzni azokat itt hőzöngőket, akik a cégvezetőként kezdett házépítésére irigykednek és nem gondolják át, hogy a miniszteri feladat vállalása valójában teherrel jár a korábbi anyagi lehetőségeihez képest? Érdemes ilyen szintű demagógiával leállni vitatkozni, és magyarázkodni, miközben a politikai demagógia még mindig azt a kommunista logikát követi és próbálja meglovagolni, hogy aki jól keresett az becstelen? Na meg mit tud kezdeni azzal, aki a jövő évi költségvetés és adótörvények ismeretében (vagy talán annak hiányában) azt kéri számon, hogy miért nem csökkentik a kiadásokat és miért emelnek adót. Lehet ilyen mértékű agyhiánnyal elkezdeni vitatkozni? 
2009.10.08 12:43

Kedves Lajos!

Amikor elkezdtük a válságkezelési munkát, mindjárt az elején úgy fogalmaztam, hogy a válságkezelés ebben a fázisban már nem prorgamalkotásról szól, hiszen a programot már ismertük, lehetőségeket elemeztünk és kidolgoztunk évek óta különböző civil kezdeményezések keretében is (lásd: CEMI-től egészen a Reformszövetségig). A mostani aktív válságkezelés egy már ismert program végrehajtásáról szól, ami már sokkal inkább kommunikáció, konfliktuskezelés, mások meggyőzése, az intézkedések megértetése. Nem hiszem, hogy az itt folytatott beszélgetésben saját magam kapcsán bármiről is meg tudnám győzni az olvasókat, de nem is ez a cél. A kommunikációnak viszont szerintem hihetetlen ereje lehet abban, hogy intézkedéseket, azok logikáját, elveit és céljait minél többször elmagyarázzuk, megértessük és elfogadtassuk.
 Konzervatív 2009.10.05 21:00
Tisztelt Oszkó úr!

Kérdésem az offshore cégekre vonatkozik.
Miért engejük hogy ezekbe meneküljenek valakik az adózás elől?
Miért tűrjük azt hogy valakik így kerüljék el az adózást, míg a bérből és fizetésből élők utolsó forintját is számonkérik?
Miért engedjük, hogy állami cégek és önkormányzatok ilyen cégekkel üzleteljenek, sokszor nem kis ráfizetéssel.
Miért engedjük hogy ilyen cégek tulajdonosai állami megbizatást kapjanak?
Hogyan néz offshore-os multtal (talán jelennel is) a miniszetrelnök és Ön is (?) a tisztességesen adózók szemébe? 
2009.10.08 12:39

Kedves Konzervatív!

Határozott kudarcnak érzem, hogy miközben ez a kormány volt az, amelyik az elmút húsz évben a leghatározottabban fellépett az offshore technkákkal történő adókikerülés ellen és a legszigorúbb szabályozást alkotta a kiskapuk bezárása érdekében, aközben erről rendre mindenki megfeletkezik. A legkevésbé sem tűrjük tehát az ilyesfajta adókikerülési technikákat, ezek jövőre szigorú büntetőadózás alá esnek. Az offshore-os múltam lassan már régi és ismert politikai vád, a jelenem valamivel újszerűbb, eközben már-már komikus és persze teljesen alaptalan is, amellett, hogy nevetséges. Sajnos, ismerve a politikai légkört nem sok esélyünk van ettől megszabadulni, bár igazán szerencsétlennek tartom, hogy manapság a politika bárkire bármiféle jelzőket aggathat anélkül, hogy valós lehetőség lenne az azzal szembeni érdemi védekezésre.
 Maya 2009.10.05 20:42

Miért nem fizetik a 2%-ot a nyugdijasoknak ami január 1 től jár mégpedig visszamenőleg? mikor fejezik be már a nép kivéreztetését? hol voltak mikor az országot épitettük? 
2009.10.08 12:30

A nyugdíjakat januárban a tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett országos nettó átlagkereset-növekedés 50 százalékos súlyozott átlagának megfelelő mértékben emeltük. Ez 3,1%-os nyugdíjemelést eredményezett.
Akkor szükséges a korrekció, ha az év elején várttól a folyamatok év közben jelentősen eltérnek. Egyelőre az év eleji prognózis megalapozottnak tűnik.
 Terrence 2009.10.08 12:20
Még jó, hogy visszanézte a korábbi nyilatkozatait, így legalább tudja, mit mondott akkor, és ehhez tudja magát tartani. Kicsit amatőr megoldás, és még be is vallja.
Több helyen is olvastam, ön kitart a beruházás mellett.

"és később kiderült: Oszkó Péter eredményesnek nyilvánította a pályázatot, amelyre egyetlen cég jelentkezett."

A természetvédelmi terület tönkretételére nem válaszolt semmit.
 
2009.10.08 12:28

Kedves Terrence!

Igyekszem arra szánni az időmet, hogy megválaszoljam a kérdéseit, ezért cserébe legalább annyit kérek, hogy a személyeskedő jelzőket próbálja elhagyni a beszélgetésből. Ha a teljes nyilatkozatot elolvassa és beidézi, akkor nyilvánvalóvá válik belőle, hogy egy általános, teljes régióra vonatkozó szakmai koncessziós pályázatot úgy minősítettem érvényesnek, hogy közben jeleztem az azzal kapcsolatos aggályokat, hogy az területileg hol fog megvalósulni és a telekcsere szabályosan zajlott-e le. A turisztikai célú óriásberuházásról továbbra is azt gondolom, hogy rengeteg állást, munkát, fejlődést hozhat az országnak, azzal azonban egyre több a kétség, hogy az ehhez kapcsolódó telekcsere szabályosan zajlott-e le, s ezeket a kétségeket már korábban is jeleztem. A konkrét terület, mint állami vagyon védelme érdekében, ahogy jeleztem, fel is lépünk.

Üdv:

Oszkó Péter
 Luighi 2009.10.05 19:43
Mikor hagy fel az állam a BRUTÁLISAN PAZARLÓ életmódjával? (válságban autócsere, végkielégítések, túlméretezett -de ugyanakkor rossz hatásfokkal működő -közhivatalok, durván túlduzasztott bürokratikus rendszerek,stb) Mert nem csak az adókat kellene emelni(ami már az európai jóléti államok szintjén van) hanem a kiadás oldalt RENDESEN megfaragni, hatékonnyá tenni végre!
Hogy csatlakozzam az előttem szólókhoz, akiket most olvastam: nem a hazudunk reggel,délben meg este verziót kérem! :-)

Ha cinikus lennék azt kérdezném munkanélküliként: tényleg azt várja az állam a polgáraitól, hogy a jövedelme jelentős részét befizesse adóként, járulékként, stb és ne kapjon érte semmit ha nem kiváltságos? Ugyanakkor mikor a pénzügyminiszter meg offshore mutyizik az európai szintű jövedelméből? Vagy? Azért jól esne a válasz erre is! 
2009.10.08 12:22

Nem pontosan értem, hogy a 2010-es, de akár az ezévi költségvetésben is hol látja jelét a brutális pazarlásnak. A költségvetési kiadásaiban csak idénről jövőre több, mint 400 milliárdos lefaragást terveztünk, ennek a legnagyobb része a központi költségvetést, azaz a központi államot, a minisztériumokat érinti. Ezzel szemben az ún. adócentralizáció, azaz a GDP arányában mért adóelvonás csökken. Ráadásul a jövedelemadók és járulékok ennél is nagyobb arányban csökkennek, mint jeleztem, itt kb. 700 milliárd forintnyi költségvetési bevételt érint az átalakítás. Az utolsó mondatában jelzett, egyébként is értelmezhetetlen "offshore mutyizás" megjegyzését meg engedje meg, hogy visszautasítsam, politikai szereplőktől még akár értem is, hogy milyen önös haszonszerzési céllal használnak rám ilyen, nem csak megalapozatlan de megengedhetetlen jelzőket is, de egy magánbeszélgetésben egy ilyen megjegyzés szerintem teljességgel céltalan.
 alfonz 2009.10.05 18:33
Tisztelt Oszkó úr,

mit szól a jegybank hitelkorlátozó javaslatához? 
2009.10.08 12:15

Szerintem a kérdésfelvetés, miszerint mit lehet kezdeni a lakosság túlzott mértékű és jelentős kockázatú eladósodásával, jogos. Az, hogy ilyen eszközökkel és ilyen irányba kell-e lépni, akkor dönthető el, ha magunk is felmértük, hogy egy ilyen lépésnek mik lennének a makrogazdasági hatásai, elsősorban a lakossági megtakarításokra, illetve a rövidtávú és a hosszabb távú növekedési kilátásokra. Ha ezen továbbléptünk, akkor vizsgálhatjuk azt is, hogy a konkrét javaslatok, technikai megoldások kellően céravezetőek-e, vagy vannak bennük kifogásolható elemek.
 PanElek 2009.10.05 17:12
Szakmailag mennyire tartja megalapozottnak a távhő áfa csökkentését a mai gazdasági környezetben? Miért volt érdemes effektíve 3 kulcsossá tenni az ÁFÁ-t? Illetve ez mennyire a 2010-es választási költségvetés része? 
2009.10.08 12:12

A többkulcsos áfát önmagában korszerű adóztatási technikának tartom, nem véletlen, hogy a legtöbb uniós tagállam alkalmazza. Képes lehet gazdaságpolitikai preferenciákat is érvényesíteni (pl. turizmus támogatása), de egyes fogyasztói kosarakban domináns termékek eltérő adóztatásán keresztül bizonyos társadalmi csoportok, pl. rászorultabban adóterhelését alakítani. Ettől függetlenül a távhő áfa csökkentését kényszer szülte megoldásnak tartom vagy tartanám, hiszen ennek lényegében az lenne a szerepe, hogy a lakossági energiaellátásban kialakult egyenlőtlenségeket korrigálja vissza, tehát egy esetlegesen rossz árszabályozási rendszer hibáit javítsa. Ennek ideális esetben ésszerű alternatívája lehetne az árszabályozás és egyébként az energiaellátás rendszerének korszerűsítése, kérdés, hogy ez jelenleg milyen eséllyel bíró alternatíva.
 Zsuzsa 2009.10.05 17:38
Tisztelt Pénzügyminiszter Úr!
Évek óta mélyen felháborít, hogy az aktuális költségvetési törvényben maximálva van, hogy bizonyos, évente növekvő, jövedelem felett nem kell fizetni a munkavállalónak nyugdíjjárulékot. Ez 2009. évben 7.200.000,- Ft. Ha figyelembe vesszük az állami cégek vezetőinek nyilvánosságra került fizetését a fentek alapján akár már márciustól mentesülnek ennek a köztehernek a megfizetése alól! És mennyien lehetnek máshol is, akik ezt a határt akár az év első harmadában meghaladják!!!
A Magyar Köztársaság Alkotmánya rögzíti, hogy:

„70/I. § Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.”

Ennek értelmében tehát a járulékfizetés felső határának jogszabályba rögzítése - szerintem-ellentétes az alaptörvénnyel is!
Véleményem szerint a jogalkotó a pályakezdők kötelező magánnyugdíj-pénztárba történő belépését elrendelő törvény megalkotásakor nem vette figyelembe azt a korosztályt, akik egész életükben az állami nyugdíjalapba fizették be a járulékot. Így ők csak az államtól várhatják el az időskori nyugdíjellátást. Ez a korosztály ezekben az években éri el az öregségi nyugdíjkorhatárt.
A kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetés személyre szólóan kerül nyilvántartásra és a befizető majdani nyugdíjának „egyik lábát” képezi, ezért nem indokolt a befizetés felső határának korlátozása, hiszen az a saját megtakarítása lesz mind. A magánnyugdíj-pénztár tagja jelenleg a befizetett járulékának mindössze 1%-át fizeti a Nyugdíjbiztosítási Alapba, így nem igaz az az érvelés, miszerint a felső határ eltörlése magasabb összegű nyugdíjjogosultságot keletkeztetne az állami nyugdíjalapból.
Ezzel szemben, a jelenlegi felső határ eltörlése többletbevételt képezne a Nyugdíjbiztosítási Alapba, és amíg a csupán állami nyugellátásra jogosult korosztály „ki nem fut a rendszerből” (bocsánat a morbiditásért) fedezetet jelentene az állami nyugdíjak kifizetésére és a mindenkori reálértéken tartására is.
Érdeklődéssel várom válaszát.

 
2009.10.08 12:06

Kedves Zsuzsa!

A társadalombiztosítási nyugdíj a járulékfizetés alapjául szolgáló jövedelemmel arányos ellátás. A járulékfizetés célja kifejezetten a jövőbeni nyugdíjjogosultság megszerzése. Így az a szabály, mely szerint meghatározott összeghatáron túl nem kell egyéni járulékot fizetni, egyben azt is jelenti, hogy a járulékalapot nem képező jövedelemrész nem számít be a nyugdíjba. Ez a szabály tehát nem közteher alóli mentesítést szolgálja. Ellenkezőleg, a nemzetközi gyakorlattal összhangban azt célozza, hogy a kötelező biztosítás keretében indokolatlanul magas összegben megállapított nyugdíjak ne terheljék meg a Nyugdíjbiztosítási Alapot.
Mivel a magánnyugdíjpénztári tagok jövőbeni nyugellátásának mintegy 3/4 részét továbbra is a Nyugdíjbiztosítási Alap finanszírozza, fedezetét pedig az egyéni és munkaadói járulékok együttesen teremtik meg, nem tudok egyetérteni azon megállapításával, hogy az egyéni járulékplafon jelenlegi aktív lakosságra vonatkozó eltörlése nem jelent hosszú távú többletkiadást.
 Artúr 2009.10.05 17:14
Milyen szerepet vállalna egy a 2010-es választás után felálló kormányban? 
2009.10.08 12:04

Mint korábban jeleztem, semmilyet.
 Szarvy 2009.10.05 17:07
Terveznek-e olyan lépéseket, mellyel leválasztanák a központi költségvetésről a TB-, illetve a nyugdíj rendszert? 
2009.10.08 12:03

A társadalombiztosítás két pénzügyi alapja a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap 2010-től az államháztartás központi alrendszerének részét képezi. Mindkét pénzügyi alap önálló költségvetéssel rendelkezik, a két alapkezelő szervezet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felelős a két pénzügyi alap gazdálkodásáért, aktív szerepet játszanak a költségvetés kialakításánál az egyes bevételi és kiadási előirányzatok meghatározásában. Jogszabályban meghatározottak szerint lehetőségük van előirányzatok közötti átcsoportosításra és sok, a gazdálkodás napi menetét érintő operatív döntés meghozatalára.
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy hosszú idő óta mindkét pénzügyi alap bevételei között jelentős súlyt képeznek a központi költségvetésből– tehát adókból és egyéb befizetésekből – származó támogatások, mivel a munkáltatói és egyéni járulékbefizetések nem elegendőek az ellátások fedezetének megteremtéséhez. 2009-ben a központi költségvetési hozzájárulások előirányzatának az összes bevételen belüli aránya 20,9%, ez 919,1 milliárd forint hozzájárulást jelent. A 2010. évi költségvetésben az erre a célra tervezett összeg 1212,3 milliárd forint, ami a bevételi főösszeg 28,3%-a lesz.
 Terrence 2009.10.05 16:31
Ön támogatta a sukorói tervet, nem zavarta a szokásos törvénytelenségeken, ingatlancsalásokon kívül az, hogy újabb természetvédelmi területet tesznek tönkre?
Tényleg a plázák és kaszinók országa leszünk, ha önökön múlik. 
2009.10.08 12:02

Kedves Terrence!

Nem tudom, mi alapján gondolja, hogy én a sukorói telekügyletet bármikor problémamentesnek tartottam volna. Gyorsan visszanéztem a nyilatkozataimat, már augusztus 14-én, azaz még az Állami Számvevőszék jelentésének megszületése előtt is úgy fogalmaztam, hogy aggályosnak tartom, miszerint a telekcserével kapcsolatban jogi bizonytalanságok alakultak ki és több hatósági eljárás is folyamatban van. Az azóta napvilágot látott szakértői vélemények és nyomozati eredmények alapján pedig a Pénzügyminisztérium már a telekcsere ügylet jogi megtámadását sem zárta ki. Szerintem ezt nehéz úgy értelmezni, hogy szemet húnynánk bármiféle törvénytelenség felett.
 viragarus 2009.10.05 15:28
Tisztelt Miniszter Ur!
Ugy tudom tervezik a kafeteria rendszer megadoztatasat. Ezt helyeslem, ha egyuttal a felsovezetok kivaltsagait is teljes mertekben megadoztatnak. Miert nem adozik hasonlokeppen a ceges auto, a ceges benzin, a ceges udules?
Nem gondolja hogy az ingatlanado 30mft-os ertekhatara buntetoadova tenne az ingatlanadot, es nem kozteherviselesse? 
2009.10.08 11:56

A céges tulajdonban lévő autók után cégautóadó fizetési kötelezettsége van a cégeknek.
Az Országgyűlés előtt lévő T/10676. sz. törvényjavaslat szerint változik a természetbeni juttatások adózása. Így kedvezményes, a kifizető által fizetendő 25%-os adó alá csak a minimálbér összegét meg nem haladó mértékű üdülési csekk juttatás, illetve az ugyanilyen összegű céges üdülőben történő üdültetés tartozik. A minimálbér összegét meghaladóan nyújtott ilyen juttatások természetbeni juttatásnak minősülnek, amelyet 54%-os személyi jövedelemadó, valamint a személyi jövedelemadó összegével növelt alapon fizetendő 27%-os társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség terhel.
Abból következően, hogy a lakóingatlanok adójában 30 M Ft értékig mentes a lakóhelyül szolgáló lakás és 15 M Ft értékig egy második lakás az adónem nem lesz büntetőadó. Ez egy plusz fizetési kötelezettség azok számára, akik több lakással rendelkeznek vagy az átlagos lakásértéket háromszorosan meghaladó lakásban laknak, ugyanis a lakások helyi adóval elvileg most is adóztathatók. A közteherviselés éppen ebben a plusz fizetési kötelezettségben jut érvényre.
 Csaba 2009.10.05 15:25
Nem érzi ellentmondásosnak illetve etikátlannak azt, hogy miközben az Önök "szakértő" kormánya mindenhonnan forrásokat von el, vagy drasztikusan csökkent, aközben például Ön egy többszáz milliós luxuslakóingatlant építtet "családi közösségi központ" gyanánt? Mennyire hiteles így bármilyen megszorítással szembeni lojalitást elvárni akármelyik "átlagos" adófizető állampolgártól?! Kíváncsian várom kimerítő válaszát. Köszönettel: Csaba 
2009.10.08 11:56

A házépítésemről már tényleg minden lehetségeset elmondtam, de nem szeretném, ha bárki azt gondolná, hogy kerülöm a kérdések megválaszolását. Ezzel együtt a korábbiakból már biztos kiolvasta, hogy az építkezést jóval korábban, 2007-ben még cégvezetőként kezdtem, amikor még sem válság, sem megszorítások, sem nyilvános, pénzügyminiszteri szerepválalás nem volt a láthatáron. Sajnos a házépítés, részben egyébként műszaki okok miatt is szerencsétlen módon annyira elhúzodott, hogy csak most ért véget, így gazdag híranyagot szolgáltatott a bulvármédiának. Mindazonáltal szó nincs arról, hogy válság vagy megszorítások idején kezdtem volna luxusberuházásokba. A mostani költekezési szokásaim, illetve közérdekű felajánlásaim mértéke természetesen válság időszakához és jellegéhez igazodnak.

Üdv:

Oszkó Péter
 Aggódok 2009.10.05 13:19
Hasonlót akartam kérdezni, amit már többen feltettek, de mégis beírom, mert egyre jobban aggaszt amit az utóbbi napokban a Fidesz művel (lehet, hogy jobb volt addig, amíg nem beszéltek róla, hogy mit fognak csinálni, mint most, amikor már látni lehet, hogy mit művelnek majd). Szóval a kérdésem, hogy milyen eszközei vannak a mostani kormánynak, hogy megfékezze egy utána jövő kormány fenyegető ámokfutását, és azt, hogy amit most néhány hónap alatt lényegében az egész országnak sikerült kínkeservesen elérnie pénzügyi stabilitásában és növekedési potenciál javulásban, azt néhány gőzösfejű politikus megint lerombolja? 
2009.10.08 11:50

Mint jeleztem, az ellenzék és általában a politikusok működését nem feladatom véleményezni. A következő kormány tevékenységét jó irányba befolyásolni viszont ez a kormány akkor tudja leginkább, ha jól és tisztességgel végzi a dolgát és ezáltal képes lesz egy pozitív referenciát, összehasonlítás alapjául szolgáló példát adni. Ha képesek vagyunk végigvinni a programunkat, s abból megőrizhetőek lesznek a már elért és a még később jelentkező eredmények, legyen az a pénzügyi stabilitás, a forintárfolyam, a csökkenő kamatok, vagy az akár jövőre megindulni képes gazdasági növekedés és foglalkoztatás, akkor az utánunk következő kormánynak már sokkal nehezebb lenne mellébeszélni, hiszen a közvélemény számonkérheti rajta, hogy legalább olyan fegyelmezetten és hatékonyan működjön, mint a korábbi. Remélem ebben tudunk valamit elérni, bár nyilván nem az én dolgom megállapítani, hogy milyen minőségű munkát végzünk.
1 | 2