Válaszok (18)
Oldalfrissítés
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője
2011-07-27
Kapkodjuk a fejünket, nincs unalmas nyarunk. Európa adósságválságban, az euró jövője bizonytalan, a svájci frank erősödése pedig idehaza is sokaknak okoz súlyos gondokat. 2011. július 27-én, szerdán 10 órától Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője válaszol Olvasóink kérdéseire.

 András 2011.07.27 10:59
Tisztelt Török Úr!

Véleményem szerint a lakáshitelesek megmentésére jobb megoldás lenne a KAMATRÖGZÍTÉS az árfolyamrögzítés helyett, pl. MINDENKORI SVÁJCI ALAPKAMAT + valamennyi fix %. (gyakorlatilag most is így megy, csak a kamatfelár lenne alacsonyabb, cserébe pedig az állam valamilyen garanciát adna a bankoknak) A bankok alacsonyabb kamatot kapnának, de kevesebb lenne a problémás hitel szerintem.

Ön hogyan látja ezt a helyzetet? Mi a véleménye?

Válaszát előre is köszönöm. 
2011.07.27 11:59

Tisztelt András!

Nem Önnek szól, de az egy tévhit, hogy a hazai bankok a svájci/EKB irányadó kamaton jutnak forrásokhoz. Sajnos meg kell fizetnie a hazai bankoknak az országkockázati felárat is.
Azt gondolom egyébként, hogy az árfolyamrögzítés nem egy rossz módszer a problémákkal küzdő devizahitelesek megsegítésére. Még akkor is ha ez nem megoldás, még akkor is ha ez csak a problémák szőnyeg alá söprése.
De itt még egyszer ki szeretném hangsúlyozni, hogy az adósságproblémának (legyen az hazai svájci frank lakáshitel; vagy görög államadósság) egyetlen megoldása van: az adósság lecsökkentése (svájci frank hitel esetében, annak a visszafizetése). Akkor nem lesz devizahitel probléma Magyarországon, ha ezek a hitelek (legalábbis nagy volumenükben) végleg kifutnak. Akkor nem lesz Magyarország ennyire sérülékeny, ha az államadósság (GDP-hez viszonyított mutatóját) sikerül 20-30% ponttal mérsékelni. Ehhez pedig pénzügyi fegyelem szükséges. És hosszú évek, évtizedek. Ez lehet, hogy rosszul hangzik, lehet, hogy ezt nem szívesen fogadjuk el, de végre meg kellen érteni. Mindehhez persze kell a növekedés is. Akinek van munkája, és aki egyre több pénzt keres, annak kevesebb nehezséget okoz a svájci frank hitel visszafizetése. Az az ország amelyik gyorsan tud növekedni, goyrsabban tudja letornázni az adósságrátáját.
Több kérdésre sajnos most nem tudok már válaszolni, köszönöm a kérdéseket, és jó napot kívánok minenkinek,

Török Zoltán
 Álmodozó 2011.07.27 11:29
Tisztelt Török Úr! Ebben a mostani zűrzavaros helyzetben mi lehet a magyar kormány legfőbb célja? Növekedésélénkítés? Adócsökkentés? Adósságmérséklés? 
2011.07.27 11:44

Tisztelt Álmodozó!
Magyarországnak nagyobb gazdasági növekedésre van szüksége és fegyelmezettebb államháztartásra. A kormány legközvetelenebbül az államháztartást tudja befolyásolni. Alapvetően erről szól a Széll Kálmán terv.
Az ország továbbra is a legsérülékenyebb a régióban. Ennek az oka a nagy államadósság, és a kiemelkedően súlyos deviza adósság (az állam, a vállalatok, és a háztartások részéről). Ezek állományi változók, ami azt jelenti, hogy nem tudnak gyorsan megváltozni. Azaz a sérülékenységünket nem tudjuk egyik évről a másikra radikálisan csökkenteni. De muszáj csökkenteni őket. Jelenleg benne vagyunk ebben a folyamatban, és ahhoz, hogy ez fenn tudjon maradni, alacsony államháztartási hiányt kell produkálni a jövőben is. Mivel idén csak egyszeri intézkedésekkel (pl. nyugdíjvagyon államosítása) tudja a kormány stabilizáláni a költésgvetést, jövőre szigorítani kell. Nagyjából a GDP 2,5-3%-val kell javítani az államháztartás helyzetét (majdnem 1000 milliárd forinttal). Rövid távon ez a legnagyobb kihívás. Közép távon pedig a gazdaság élénkítése, az okatatás javítása, hosszabb távon pedig a demográfia folyamatok javítása.
Üdvözlettel,
Török Zoltán
 kisslaci 2011.07.27 10:57
Tisztelt Török Úr!

Mennyire látja az esélyét annak, hogy a CHF/HUf árfolyam visszatér a következő hónapokban 200-210 közelébe?
Válaszát előre is köszönöm. 
2011.07.27 11:30

Kedves kisslaci, hiteles! valamint mindenki, aki a svájci frankról kérdezett!

Jósolni nem tudok. A svájci frank egyensúlyi árfolyamaszintjét ma valahol 1,37 körülire teszik az euróval szemben (200 körüli szint a forinttal szemben). Az, hogy ettől ilyen mértékben eltávolodott az árfolyam nem tesz jó a svájci gazdaságnak, de védekezni ellene értelmetlennek bizonyult. Ameddig az európai (és mostanában az USA) adósságproblémája fennmarad, addig a svájci frank is felértékelt marad (azaz hosszú évekig). Márpedig az adósságprobléma nem orvosolható rövid távon. Mindazonáltal a jelenlegi túlértékeltsége a svájci franknak a következő hónapokban enyhülhet valamelyest. Ősszel a 210-220-as szintig mehet le az árfolyam.

A frank erősödésének jelenleg két technikai gátja van, az egyik a középtávú erősödő trendcsatorna széle, a másik pedig a korábbi történelmi rekord árfolyam szint. Ez az euró és a svájci frank viszonylatában valamivel az 1,14-es jegyzés alatt található. A paritás eléréséhez még több, mint 10%-ot kellene erősödni a franknak, és az elmúlt évek felértékelődési ütemének fennmaradásával is csak 2012 végére valósulhatna meg. A Svájci Jegybank korábbi intervenciója eredménytelen volt, de az elmúlt hónapok statisztikái alapján már jól látható a gazdaság lassulása (romló külkermérleg, lassuló konjunktúra). Ebben a tekintetben már most is problémát jelent az erős frank. A jegybank ezért vélhetően nem egy konkrét árfolyamszintet védene, hanem inkább a gazdaság teljesítményéhez kötné a devizapiaci beavatkozást. Sajnos jelenleg a frank az egyetlen igazi menedék-deviza, miután a dollárra rávetül az USA adósság-leminősítésének árnya, a japán jen túlzott erősödését pedig néhány hónappal ezelőtt jegybanki intervencióval állították meg.

Üdvözlettel,
Kovács Mátyás, Török Zoltán
 Börcsök Miklós 2011.07.27 11:13
Tisztelt Török Zoltán!

Nem tartja érdekesnek (furcsának), hogy a komplett jelenlegi EU gazdasági probléma megoldásai egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a kormányok fizetni tudják a hiteleiket?

Munkahelyteremtésről, fogyasztási hajlandóság élénkítéséről sehol nem lehet olvasni, pusztán a csődhelyzet, azaz a hiteltörlesztés elmaradásának elkerüléséről, amit természetesen a hitelek átstruktúrálásával, tehát további hitelekkel oldanak meg?

A hazai csőbe húzott lakosság problémáira szintén csupán annyi megoldás érkezik, hogy ha ugyan kevesebbet is, de mégiscsak tudjanak fizetni. Nem tartja érdekesnek azt, ahogy a bankok a lakosságot és a kormányokat teljesen kiszolgáltatják maguknak?

Vagy ezek már túl nehéz kérdések, melyekre a "nem, Ön rosszul tudja, kérem a következő kérdést"" a "hivatalos álláspont"?

Köszönettel,
Börcsök Miklós 
2011.07.27 11:20

Kedves Börcsök Miklós!
Nem tartom furcsának, hogy az európai adósságprobléma kapcsán a legelső kérdés az, hogy meg tudják-e vajon őrizni a fizetőképessügeket az országok. A válasz nagyon sok mindenen múlik: például a demográfiai, a munkaerőpiaci, az oktatási, a versenyképességi kérdéseken dől el.
Üdvözlettel,
Török Zoltán
 Zolátn 2011.07.27 11:06
Ha szétszakad az euróövezet, akkor Ön szerint az euró megmarad-e az erős államok pénzének (így stabil és erős marad), vagy fordítva lesz, esetleg mindenki a saját valutához tér majd vissza saját átváltási aránnyal? Legutóbbi esetben mi történhet pl. a magyar kézben lévő euró bankjegyekkel? 
2011.07.27 11:14

Kedves Zolátn!
Nem szaladnék ennyire előre. Van esély az euróövezet felbomlásának, de egyelőre ez nagyon csekély. Igazából ma SENKI nem érdekelt abban, hogy erre sor kerüljön - sem a bajba jutott országok, sem az erős gazdaságú országok, sem az euró-övezeten kívüli világ. Ez egy elég erős érdek ahhoz, hogy ne kerüljön rá sor, ráadásul a helyzet nem menthetetlen.
Üdvözlettel,
Török Zoltán
 Gergő 2011.07.20 11:13
Kedves Zoltán!

Mi a véleménye a Brazil és az Orosz gazdaság jövőjéről?

 
2011.07.27 11:09

Kedves Gergő!
Blahó Levente kollégám válasza:
A viszonylag magas szinten stabilizálódó olajár kedvező feltételeket biztosít az Orosz állam számára a további bővüléshez. Sajnos a belső fogyasztás előretörése még várat magára, de a folytatódó nyersanyagpiaci rali segíthet kiegészíteni a hiányzó fogyasztási hozzájárulást az állami kasszában. A jövő évi választások miatt megnő majd a politikai kockázat és bizonytalanság, ami kiszámíthatatlanná, de mindenféleképpen volatilissé teszi a helyi tőzsdéket.

Ha a részvénypiacokat gazdasági hőmérőnek vesszük Brazilia szénája nem áll jól. Bár az elmúlt évek teljesítménye után szükséges volt egy kisebb megállóra. Az IBOV index a több mint két éves sávjának alját feszegeti 59500 környékén. A fél éve hatalomra került új kormány egyenlőre komolyabb buktató nélkül vezeti az országot, de lényegi intézkedés még nem született a szokásos kérdésekben (egészségügy, közlekedési hálózat). Ez amiatt is különösen fontos, mert az ország ad otthont a 2014-es foci világbajnokságnak és a 2016-os Olimpiának. Szerencsére a belső fogyasztás ellensúlyozza a termelési szektor lassulását, ami a nagyon erős reál miatt következik be. Az infláció ebben a feltörekvő országban is magas (a fogyasztói kosár negyede élelmiszerhez köthető) és a központi bank szigorú megszorító intézkedésekkel próbálja eljét venni az árdrágulás gazdaság lassító hatásának. Az év vége felé várhatóan csökken az inflációs nyomás, ami újra a befektetők célkeresztjébe állíthatja az országot.
 T. D. 2011.07.20 11:46
Kedves Zoltán!

Milyen kilátásokat jósol a Mol papíroknak az elkövetkezendő hónapokban? Érdemes-e 21k környékén long pozíciót felvenni? 
2011.07.27 11:02

Kedves T.D.!

Blahó Levente kollégám válasza az Ön kérdésére:
A MOL esetében mostanság regionális, szektorális alulteljesítést figyelhetünk meg, ami a viszonylag magas olajárak mellett nyomott árszintet tartja a papírt. Véleményünk szerint a 20k szintekhez közeledve egyre nagyobb marokkal kell venni a részvényt, mert ezeken a szinteken illetve alatt már alulértékelté válik. Sajnos igazán optimistán csak 21,5k felett válnánk és akár huzamosabb ideig is eltarthat, mire oda felé az árfolyam. Az augusztusi gyenge forgalom nem kedvez a kitörésnek. Ezzel ellentétben a stabil olajár kifejezetten kedvező jövőbeli lehetőségeket teremt a magyar olajvállalatnak.
 M. Ferenc 2011.07.27 08:11
Kedves Zoltán,

egyre több helyről hallani, hogy a nagy európai megszorítások jövőre recesszióba dönthetik a fejlett világot. Egyetért Ön ezzel? Milyen hatással járhat ez a magyar gazdaságra nézve? 
2011.07.27 10:59

Kedves M. Ferenc!
Sokkal inkább tartanék attól, ha nem kerülne sor a nagy európai megszorításokra - igazából ez döntheti recesszióba a fejlett világot (azáltal, hogy még tovább mélyülne az európai adósságprobléma - Lacinak kérdésére erről már írtam). A szigorú államháztarátsi politikának természetesen kedvezőtlen a hatása a gazdasági növekedésre. De egyelrőe arról beszélünk, hogy a növekedési ráta mérséklődni fog jövőre, arról nem, hogy gazdasági visszaesés jönne.

Üdvözlettel,
Török Zoltán
 Vera 2011.07.18 17:26
Kedves Zoltán !
Betegség miatt az idén elmarad a nyaralásunk a már kiváltott eurót
érdemes-e vissza váltani és mikor ? Vagy várjak nyugodtan ?
Ön szerint felfelé vagy lefelé mozog majd az euró ? Válaszát előre is köszönöm . 
2011.07.27 10:52

Kedves Vera!
Az euró forinttal szembeni árfolyama 265-275 között ingadozott az elmúlt hónapokban. Ebben nem is számítok nagy változásra. Remélem túljutnak a betegségen és az eurót fel tudják használni később. Ha mégis vissza akarja váltani forintra, akkor én különösképpen nem spekulálnék - 270 körül visszaváltanám.

Üdvözlettel,
 Laci 2011.07.26 09:31
Kedves Zoltán,

Ön szerint lesz-e még államcsőd a következő két éven belül Európában? 
2011.07.27 10:51

Kedves Laci!
Remélem, hogy nem lesz. A görög probléma sokkal súlyosabb, mint az összes többi. Görögország valójában menthetetlen (azaz nem kerülheti az államcsőd valamilyen formáját), de a többiek az EU segítségével túljuthatnak a nehézségeken. De ez csak akkor lesz így, ha az EU sokkal komolyabban veszi önmagát, a rövid-látó politika háttérbe szorul, és fokozatosan csökken a nemzetállami szuverenitás. Mindezek mellett mind a bajba jutott és a bajba még nem jutott országok is gőzerővel hozzálátnak (vagy folytatják) az államháztartási egyenlegük javítását. Ez a legtöbb országban valószínűleg a jóléti rendszerek lefaragásával, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésével, a társadalmi szolidaritás csökkenésével fog járni. Az az Európa amit ma ismerünk (a nyugat-európai jóléti társadalmakra gondolok) megváltozik. Sokba kerül tehát Európa megmentése, de még többe kerül, ha erre nem kerül sor. Minél kevésbé imerik el ezt fel az európai szavazópolgárok és politikusok annál nagyobb az esélye az adósságproblémák elmélyülésének és újabb országcsődöknek.

Üdvözlettel,
Török Zoltán
 Tóth Gábor 2011.07.25 09:01
Tisztelt Török úr!
Lehetségesnek tartja-e valamiféle államközi pénzügyi megoldást Magyarország (problémás devizahitelek) és Svájc (túl erős frank) között a fennálló problémák orvosolása végett? Válaszát köszönöm! 
2011.07.27 10:34

Tisztelt Tóth Gábor!
Nem tartom lehetségesnek. Egészen pontosan azt nem tartom lehetségesnek, hogy bármilyen egyezség szülessen bilaterálisan Magyarország és Svájc között a fenti problémák kezelése végett.
Üdvözlettel,
Török Zoltán
 Péter 2011.07.21 13:50
Kedves Zoltan,

A teljes fennallo CHF hitelemet elotorlesztenem egy megfelelo (190-200 Ft) arfolyamon. On szerint a Raiffeisen Bank partner lenne ehhez? Ha nem, miert nem?
 
2011.07.27 10:32

Kedves Péter!
Az Ön bankja egészen biztosan nyitott az előtörlesztésre – ennek feltételeit a hitelszerződésében megtalálja. (De ha arra gondol, hogy Ön a mai 230 körüli árfolyam helyett 200-on törlesztene, akkor azt nem gondolhatja komolyan.)

Üdvözlettel,
Török Zoltán
 István 2011.07.21 10:43
Tisztelt Török úr!
Magyarországnak közel 75 Mrd Euró (nettó) adóssága van! Ön szerint a hazai gazdaság állapotát, és egyéb súlyos szerkezeti problémákat figyelembe véve ezt a hatalmas adósságot miképpen lehet visszafizetni? Igaz-e az, hogy első lépésként a nemzeti valutánkat sürgősen le kell értékelni?  
2011.07.27 10:29

Kedves István!
Rossz hírrel kell kezdenem: az államadósság tartósan velünk marad – nincs olyan forgatókönyv, hogy az utolsó fillérig visszafizetnénk azt (erre Ceausescu Romániája tett egy kísérletet az 1980-as években). Az adóssághegy méretét lehet, és kell is csökkenteni. Önmagában az adósság nominális értéke nem túl sokatmondó. Sokkal inkább az, hogy az adósság mekkora részét teszi ki a bruttó hazai összterméknek (GDP-nek), de még inkább az, hogy az állam a bevételeinek mekkora hányadát fordítja az adósságteher finanszírozására. Az adósság-problémát mérsékelheti ha 1. beindul egy gyors gazdasági növekedés (azaz gyorsan nő a GDP); 2. kiegyensúlyozott a költésgvetés helyzete, azaz nem termel új hiányt az állam (de már az is jó, ha az úgynevezett elsődleges, kamattörlesztések nélküli államháztartási egyenleg többletet mutat); 3. a drága adósságot olcsóra cseréli az állam (csökkenő országkockázat).
Én úgy gondolom, hogy a fenti három recept az amit az adósság-probléma enyhítésére alkalmazni érdemes. A forint leértékelése, vagyis az adósság elinflálása 2011-ben nem a legjobb terápia. Leginkább azért nem, mert az államadósság jelentékeny része nem forintban van (azaz forintban mérve a devizaadósság növekedne a leértékelődés miatt). És nem csak állam, hanem a vállalatok és a lakosság is így van ezzel. A forint leértékelődése ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csak tetézné azt (mint ahogyan teszi is ezt a felértékelődött svájci frank)

Üdvözletttel,
Török Zoltán
 P. György 2011.07.21 10:29
Kedves Zoltán!
Ha az USA-t leminősítik várható-e hogy az USA dollárt felváltja egy másik világpénz. Tudjuk, hogy Kína régóta szorgalmazza egy új valutakosár bevezetését, ahol a dollár vezető szerepe csökkenne. Az olajtőzsde is valutát váltana? 
2011.07.27 10:20

Kedves P. György!
A következő néhány évtizedben az amerikai dollár marad a legfontosabb tartalékvaluta (akár leminősítik az USA-t, akár nem). Az euró nem fogja felváltani a dollárt, ez elég világos. Kína világgazdasági és politikai szerepe egyre jelentősebbé válik, de egyelőre nem készült fel arra, hogy átvegye az USA szerepét. Sőt egyáltalán nem biztos, hogy ezt akarja. Az azonban biztos, hogy a yüan szerepe fel fog értékelődni – először regionálisan, aztán majd globálisan.

Üdvözlettel,
Török Zoltán.

 starbucks 2011.07.27 10:04
Kedves Zoltán!
Ön szerint a magas CHF árfolyam, rengeteg nem törlesztő ügyfél, moratorium, bankadó együttesen kiválthat bankcsődöt magyarországon? 
2011.07.27 10:17

Kedves Starbucks!
Bankcsődre nem számítok. A hazai bankok nagy részének külflöldi tulajdonosai vannak, akik reputációs okokból sem engedhetik meg maguknak ezt, ráadásul rendelkeznek a szükséges pénzzel, hogy rendezzék a hazai leánybankjuknak a helyzetét. Másfelől, a hazai bankrendszer profitabilitása jelentősen megcsappant, és számos nagy kereskedelmi bank kénytelen veszteséges éveket elszenvedni. Ez nem tesz jót a hazai bankrendszer hitelezési hajlandóságának és ezáltal a magyar gazdaságnak sem.

Üdvözlettel,
Török Zoltán
 Cili 2011.07.18 14:57
Úgy tudom, hogy a svájci frank alapon felvett hiteleknél sem a hitel kihelyezésekor, sem máskor nem történt a bankok részéről svájci frank vétel. Tehát a mostani árfolyamnyereséget a bankok zsebelik be. Ön szerint ez meddig mehet így, illetve tisztességes-e , hogy az árfolyamveszteséget csak az ügyfél viseli?  
2011.07.27 10:12

Kedves Cili,
Ön rosszul tudja.
Üdvözlettel,
Török Zoltán
 János 2011.07.26 18:20
Kedves Zoltán!

Most,hogy ennyire bizonytalan a nemzetközi helyzet milyen devizába fektetne be rövid és hosszútávon?
Válaszát előre is köszönöm?

János 
2011.07.27 10:10

Kedves János!
Forint befektetést választanék elsősorban (a magas kamat miatt). Másodsorban amerikai dollárt (jelenleg meglehetősen gyenge az euróval szemben, pár éven belül 1,2-as szintet várok). Harmadsorban pedig ausztrál dollárt (magas kamat, és további felértékelődési lehetőség).
Üdvözlettel,
Török Zoltán
 érdeklődő 2011.07.18 11:16
Tisztelt Török úr,

Ön szerint mennyiben felelősek a kialakult helyzetért a görögök, az Európai Unió intézményei, illetve az euró léte? 
2011.07.27 10:06

Kedves Olvasók, Érdeklődő(k)!

A következő két órában igyekszem minél több kérdésre válaszolni. Sok kérdés vonatkozik a svájci frankra, ezekre nem fogok külön válaszokat küldeni, mint ahogyan a konkrét ügyekben sem tudok egyértelmű tanácsot adni (az összes körülmény ismeretének a hiányában).

Kedves Érdeklődő!

Ha a görög adósságproblémára gondol, akkor természetesen az eredendő bűnt maguk a görög politikusok követték el. 1. Az EU-tól kapott támogatásokat nem a gazdaságuk korszerűsítésére és versenyképesebbé tételére használták fel az euró bevezetését megelőzően és azt követően. 2. Az euró bevezetése érdekében, illetve azt követően is csaltak a statisztikákkal, megtévesztő, hamis adatokat küldtek Brüsszelbe. 3. Tartósan nagy államháztartási hiányt produkáltak saját szavazói bázisuk megtartása érdekében (sok kiadás - köztük jóléti és védelmi kiadások – szemben a szerény bevételekkel – a görög adómorál a hazainál is rosszabb). Az EU annyiban tehet a görög problémáról, hogy elnézték nekik a stikliket, az adathamisításokat – részben politikai okokból, részben intézményi hiányosságok miatt. Nem csak nekik. (Ha valaki nem emlékezne rá: a magyar államháztartási problémák hamar elkezdték szúrni az eurokraták szemét a 2004 májusi EU belépést követően , de eleinte dorgálásokra és feddő szavakra futotta csak. Legkésőbb 2005 őszén kellett volna ténylegesen beavatkozni az EU részéről, de az egyébként szocialista párti akkori pénzügyi biztos (Almunia) a 2006-os hazai tavaszi választások utánra tolta el ezt. Az őszödi beszéd Almuniát valószínűleg nem igazán lepte meg…)
A déli országokban gyorsan növekvő életszínvonalat hozott az euró első tíz éve, mindeközben az euró tette lehetővé Németország számára azt is, hogy a már meglévő versenyképességi előnyüket még tovább fokozzák az elmúlt évtizedben (csigatempóban növekvő jólét mellett).
Európa kulturális-történelmi sokszínűsége és az eltérő mentalitás az, ami miatt ugyanaz a dolog nem feltétlenül ugyanazt jelenti a kontinens két távoli pontján.
Az euró átok lett a görögöknek: az alacsony kamatszint mellett az állam eladósítására a politikusok egyre nagyobb kedvet és egyre több lehetőséget kaptak. Azaz, az euró lehetővé tette számukra a még felelőtlenebb költségvetési politikát, azt, hogy végső soron csődbe menjenek.

Üdvözlettel,
Török Zoltán